Skontó elszámolása a következő számla kiegyenlítésekor

Kérdés: Külföldi szállítónkkal szembeni kötelezettségünket – a szerződés értelmében – az esedékességet megelőző fizetés esetén skontó levonása mellett utalhatjuk. Ha egy korábbi (bankból már átutalt) szállítói számlára érkezett jóváírást a szállító nem utalt vissza, hanem a későbbi szállítói számlákban "kompenzáljuk", akkor a kompenzált szállítói számláknál is érvényesíthetjük a skontót?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra utal, hogy nem a skontó elszámolására vonatkozó számviteli előírások szerint járnak el.Az Szt. 84. §-a (7) bekezdésének o) pontja szerint: a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni a szerződésben meghatározott fizetési határidőn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.

Társulás által megvalósított projekt elszámolása

Kérdés: A megye önkormányzataiból alakult Társulás megvalósított egy projektet, amelyben a megye településeinek szilárdhulladék-lerakóit rekultiválták. A projekthez 100% uniós, illetve hazai támogatást kaptak. A projekt fizikailag megvalósult. A rekultivált földterületeket a Társulás vissza fogja adni a települési önkormányzatoknak. A Társulás a beruházás költségeit könyveiben elkülönítetten nyilvántartja. A szállítók kiegyenlítése a Közreműködő Szervezet részéről szállítói finanszírozással történik, a Társulásnál pénzmozgás nincs. Hogyan történjen a beruházás kivezetése, ha az átadás térítés nélküli? A NAV állásfoglalása alapján egyenes adózást alkalmaztunk a projekt megvalósítása során. A beszerzéseket terhelő áfát nem vontuk le. A finanszírozás bruttó módon történt. A rekultivált földterületek önkormányzatoknak történő átadása során az áfát fel kell számítani?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti projekt megvalósítása során a szállítói számlákat beruházásként számolták el. Mivel az elő­zetesen felszámított áfát nem vonták le, annak összegét is beruházásként kellett elszámolni (ez egyébként következik a bruttó finanszírozásból is). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Forintban kiállított számla kiegyenlítése euróban

Kérdés: Forintban kiállított számlát euróban egyenlítettük ki. Így a szállítóhoz érkezett összeg nem egyezik meg a számlán szereplő összeggel. A szállítóval történő egyeztetés során tájékoztattak a különbözetről, és várják annak a rendezését. Mi a helyes eljárás ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] A kérdező cég azzal, hogy a forintban kiállított számlát euróban egyenlítette ki, súlyosan megsértette a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményét, mivel a könyvviteli nyilvántartásokban a gazdasági műveletet (eseményt), az euró átutalását nem a szabályszerűen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Külföldi tankolás áfája

Kérdés: A nemzetközi fuvarozást végző vállalkozás egy nemzetközi üzemanyag-forgalmazóval megállapodást kötött, mely szerint a külföldi tankolások áfájának visszaigénylését az üzemanyag-forgalmazó intézi meghatalmazás alapján 10 százalék díjazás ellenében. Az üzemanyag-forgalmazó kéthetente állít ki számlát a külföldi tankolásról forintban, az áthárított áfát az adott országban meghatározott áfakulcsnak megfelelő mérték szerinti összegben tünteti fel (üzemanyag: T 5 – K 451, külföldi áfa: T 368 – K 451). A visszaigényelhető áfát a következő számlában írják jóvá, jóval korábban, mint ahogy a külföldi adóhatóság visszatérítené azt. Könyvelhető-e a következő tétel: T 451 – K 368 (az áfa 90 százaléka) és T 529 – K 368 (10 százalék ügyviteli díj)?
Részlet a válaszából: […] A belföldön letelepedett adóalanynak (a kérdező magyar társaságnak) az Európai Közösség valamely más tagállamában felszámított hozzáadottérték-adó (áfa) visszatérítésére vonatkozó előírásokat az Art. 9. számú mellékletének I. része tartalmazza. Ez szerint a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.

Devizavételi, -eladási árfolyam használata

Kérdés: A számviteli törvény 60. §-ának (6) bekezdéséhez kapcsolódóan kérdezem: tudnának olyan példát mondani, amikor indokolt lehet a középárfolyamtól eltérni, és vagy csak a devizavételi, vagy csak a devizaeladási árfolyamon értékelni az eszközöket és a kötelezettségeket?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 60. §-ának (6) bekezdése lehetőségként kínálja fel a csak devizavételi vagy csak devizaeladási árfolyam használatát, ha az átlagos devizaárfolyam szerinti értékeléstől történő eltérésnek az eszközökre-forrásokra, illetve az eredményre gyakorolt hatása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Pénzforgalmi elszámolás az áfánál

Kérdés: A 2012. évi CXLVI. törvény kiegészítette az Áfa-tv.-t a XIII/A. fejezettel, az áfa pénzforgalmi elszámolásának választási lehetőségével. Ez azt jelenti, hogy a kiállított számlákban felszámított adót csak a számla kiegyenlítésekor kell kötelezettségként bevallaniuk és megfizetniük, viszont a kapott számlában előzetesen felszámított adót csak a számla kiegyenlítésekor lehet levonni. Pénzforgalmi elszámolást választónál hogyan kell könyvelni? És hogyan kell könyvelni az egyéb adózóknál?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. XIII/A. fejezete szerinti pénzforgalmi elszámolás első alkalommal 2013. január 1. napjától kezdődő adómegállapítási időszakra alkalmazható, ha azt az adóalany választja, illetve választhatja. Ha az adóalany él a választás jogával, akkor– az általa belföldön,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.

Forintos költségszámlák kiegyenlítése valutával?

Kérdés: Ha egy társaság ügyvezetője forintos könyv­vezetés mellett forintos költségszámlákat számol el, de a társaságnak csak a valutapénztárban van pénze, akkor a forintos számlák kifizethetők-e a valutapénztárból? Ha igen, akkor milyen árfolyamon?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a rövid válasz az, hogy nem fizetheti ki, kivéve azt az esetet, ha egyébként a társaság valutaváltási tevékenységnek minősülő tevékenységhez szükséges engedélyekkel rendelkezik.Azért nem fizethető, mert a kifizetés bizonylata, a számla forintban került...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 22.

Készpénzes beszerzések könyvelése

Kérdés: A készpénzes beszerzések pénztári megjelenítése feltétlenül kötelező-e azon a napon, amikor a vásárlás történt? A több munkaterületen dolgozók, tulajdonosok, ügyvezetők nem tudják napokig leadni a számlákat. A napokkal, esetleg hetekkel a vásárlást követően kiadásba tett készpénzes beszerzések áfájának levonásba helyezéséhez megfelelő-e így a bizonylat?
Részlet a válaszából: […] A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelménye, hogy a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg a könyvekben rögzíteni kell. Ez azt jelenti, hogy ha a pénztárból a pénzt kiadják,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Pótbefizetés kompenzálással

Kérdés: A jogi személy tulajdonos a kft. saját tőke rendezésére pótbefizetésről döntött. A pótbefizetést pénzügyi kompenzációval szeretné megvalósítani. A társaság a tulajdonos felé tartozik a szállítói számlák kiegyenlítésével, amelyek fizetési határideje lejárt. A pótbefizetésre elhatározott nagyságrendnek megfelelően a szállítói számlákkal szeretné kompenzálni a pótbefizetés összegét. Végrehajtható ez szabályszerűen?
Részlet a válaszából: […]  A rövid válasz az, hogy nem szabályszerű, az ilyen módontörténő pótbefizetés sem a Gt., sem az Szt., sem a Ptk. rendelkezéseivel nemegyeztethető össze.A Gt. 120. §-ának (1) bekezdése szerint a társaságiszerződés feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Családi gazdaságból kilépő családtag

Kérdés: A gazdálkodó család tagja kilép a családi gazdaságból, és nem folytatja tovább az őstermelői tevékenységet (visszaadja az őstermelői igazolványát), ilyenkor a tételes költségelszámolás esetében a kilépés időpontjában a kilépő családtagra arányosan felosztott, pénzügyileg teljesített bevételek és pénzügyileg teljesített költségek mellett a családtagok közötti megállapodás alapján a kilépés időpontjában fennálló követeléseket (elsősorban vevőköveteléseket) és kötelezettségeket (elsősorban számlázott szállítói kötelezettségeket) is fel lehet-e osztani azzal, hogy a kilépés időpontja után befolyt bevételből részesül, illetve a kötelezettség (szállítói számla) kiegyenlítéséhez hozzájárul a rá eső arányos összegben? Ha igen, akkor a kilépés időpontja után a megállapodás szerint a kilépő családtagot megillető követelésből, illetve kötelezettségből a családi gazdaságtól kapott bevétel, illetve a családi gazdaságnak befizetett összeg része-e a tárgyévi őstermelői bevételének, illetve kiadásának? További kérdésem, hogy mezőgazdasági kistermelő esetében a 8 millió forintos értékhatár számításánál a tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevétel is része a bevételnek?
Részlet a válaszából: […]  Ha az őstermelő a tevékenységét közös igazolvány alapjánfolytatja, akkor a jövedelmet a közösen elért összes bevételből és – tételesköltségelszámolás esetén – azzal kapcsolatos költségből kiindulva oly módonkell meghatározni, hogy az összes bevételt is és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.
1
3
4
5
9