Eredetiségi költség minősítése

Kérdés: Közösségi megrendelőinknek egyedi tulajdonságokkal rendelkező biztonsági papírra van szüksége, amely egyediségvédelmi elemekkel testesül meg. Társaságunk arra vállal kötelezettséget, hogy ezen egyediséget eredményező védelmi elemek megjelenését egyszeri ellenszolgáltatás fejében mintegy gyártási jogként biztosítja a megrendelt papírban. A papír gyártásához a vevő elképzelései szerint társaságunk elkészíti a szükséges terveket és szerszámokat, amelyeket azonban nem ad át a megrendelőnek. A társaság arra vállal kötelezettséget, hogy az adott termékből – megrendelésre – gyárt, illetve meghatározott ideig gyártásra rendelkezésre áll. A mennyiség túllépése vagy a meghatározott idő elteltét követően ugyanezen biztonsági papír megrendelése esetén az eredetiségi költséget ismét ki kell fizetnie a megrendelőnek. A fenti szerződéses konstrukció áfa szempontjából hogyan ítélhető meg? Belföldi megrendelő – számviteli szempontból – miként kezeli az eredetiségi költséget?
Részlet a válaszából: […] ...arra a – kérdező társaságnál fel sem merült – kérdésre kell válaszolni, hogyan kell kezelni nála azt a számlázott, egyszeri ellenszolgáltatás ellenében végzett tevékenységet, amelynek az eredményét (a szükséges terveket, szerszámokat) a társaság soha nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.
Kapcsolódó címke:

Külföldi magánszemélynek bérelt lakás terhei

Kérdés: Az 1921. kérdésszámra adott válaszuk úgy szól, hogy ha egy magyar cég külföldi illetőségű magánszemélynek bérel lakást Magyarországon, de ennek bérleti díját továbbszámlázza a külföldi anyacégnek, akkor a magyar cégnek nem keletkezik sem adó-, sem járulékfizetési kötelezettsége. A válasz nem tért ki a magánszemély adózására, és ezzel kapcsolatban merültek fel kérdések.
1. -Ha ez a külföldi magánszemély külföldi illetőségű (nem éri el a 183 napot), és a cég továbbszámlázza a bérleti díjat, jól gondolom-e, hogy neki az illetőség szerinti országban keletkezik adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettsége az ottani szabályok szerint?
2. -Ha ugyanez a külföldi magánszemély belföldi illetőségűvé válik, de a cég ugyanúgy kiszámlázza a bérleti díjat az anyacégnek, jól gondolom-e, hogy ebben az esetben a magánszemély szempontjából lényegtelen a továbbszámlázás? Igaz ugyan, hogy a cég mentesítette magát az adó és járulék alól, de a 183 nap elérésével a magánszemély belföldi illetőségűvé válik, vagyis a kapott juttatás után szja-t és ehót kell saját maga után fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...hivatali, üzleti úton van. (A kérdésből úgy tűnik, hogy a külföldi anyavállalat a foglalkoztató, hiszen az anyavállalatnak továbbszámlázzák a magyarországi bérleti díjat.) Így a magyar fogadó leányvállalat által biztosított szállás (fizetett lakhatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.
Kapcsolódó címkék:  

Telefonszámlák elszámolása

Kérdés: Mind a vezetékes-, mind a mobiltelefon-számlák tartalmaznak 64.20.11., 64.20.13., mind pedig 64.20.18., illetve 64.20.28. SZJ-számon számlázott tételeket. A 64.20.11., illetve 64.20.13. SZJ-számon számlázott tételek 20%-a után személyi jövedelemadót és ehót fizetünk, 20% áfáját nem helyezzük levonásba. A fennmaradó összegnél 70-30 százalék arányában vonjuk le az áfát, a 64.20.18., illetve a 64.20.28. SZJ-számon számlázott tételek teljes áfáját levonásba helyezzük, és nem minősítjük olyannak, amelynek a 20%-át egyes meghatározott juttatások közé tartozónak kellene tekinteni. Ez következik az Áfa-tv., az Szja-tv. előírásaiból. Helyes a következtetésünk?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 124. §-ának (3) bekezdése alapján nem vonható le a távbeszélő-szolgáltatást (SZJ 64.20.11. és 64.20.12.), a mobiltelefon-szolgáltatást (SZJ 64.20.13), az internetprotokollt alkalmazó, beszédcélú adatátvételi szolgáltatást (SZJ 64.20.16-ból) terhelő előzetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.
Kapcsolódó címkék:  

Csomagban vásárolt követelések

Kérdés: Pénzügyi vállalkozás "bizonytalan" követeléseket vásárol csomagokban. A társaság könyveiben a vásárolt követelések vételára (az engedményezés ellenértéke), ügyfelekkel szembeni követelésként, a 0-s számlaosztályban pedig a teljes vásárolt követelés hátralévő, még nem törlesztett összege tőke, kamat megbontásban szerepel. A vásárolt követelés vételára csomagonként szerepelhet-e egy összegben a könyvekben, vagy pedig a csomagban szereplő ügyleteket egyedileg kell kimutatni? Melyik eljárás a helyes? Milyen törvényi előírásoknak nem felel meg a nem szabályos eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...között. Ezzel egyidejűleg a követelés – szerződés szerint az – adóstól járó, még nem törlesztett összegét a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban is köteles a pénzügyi intézmény kimutatni."A jogszabályi előírások figyelembevétele mellett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.
Kapcsolódó címkék:  

Szellemi termék értékesítése

Kérdés: Cégünk gépi hímzést végez. Minden termékhez külön fájl készül, ami a gépi hímzést vezérli. Van olyan partnerünk, aki a hímzett termék mellé kéri az ő termékéhez tartozó fájlt, amivel ő bármikor, bárhol gyártathat a termékből. A mi cégünknek nincs szoftvergyártási, -előállítási tevékenysége. Ezeket a fájlokat – mint szellemi terméket – nyilvántartásba kell venni? Ha igen, milyen áron? El lehet adni ezt a fájlt? Ha igen, akkor mint szoftvert, vagy a termék részeként lehet értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...értékét ennek az egy terméknek a közvetlen önköltségében kell számításba venni, és érték nélkül legfeljebb a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatni (a cég az adott terméket a jövőben sem kívánja előállítani!), a szellemi termékek között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.
Kapcsolódó címke:

Nyílt végű pénzügyi lízing vagy bérlet

Kérdés: Ügyfelünk nyílt végű pénzügyi lízing keretében tehergépjárművet bérel. A bérlet kezdetén kap egy elszámolási bizonylatot a gépjárműről, ami alapján az eszközt aktiválják, és 20%-os maradványérték meghatározásával, 20% amortizációs kulccsal leírják. Eltelt 6 év, a lízingkötelezettséget kifizették. Az eszköz aktivált értéke 20 000 E Ft, a maradványérték 4000 E Ft. A társaság az eszközt megvásárolja 3000 E Ft-ért. Mi történik a könyvekben?
Részlet a válaszából: […] ...esetben termékértékesítésről van szó. Éppen ezért a lízingbe adónak a lízingbeadáskor az átadott tehergépjárművet piaci értéken számláznia kellett (nem elegendő az elszámolási bizonylat), azt – mivel nyílt végű lízing – az áfa felszámítása nélkül, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.
Kapcsolódó címkék:  

Haszonélvezeti jog alapítása

Kérdés: A kft. 2012-ben budapesti belterületi ingatlant vásárolt, amelyet tárgyi eszközként vettek nyilvántartásba. 2013 júliusában haszonélvezeti jogot alapító szerződéssel egy magánszemély részére holtig tartó haszonélvezeti jogot alapítottak. A haszonélvezeti jogosult számára a kft. 11 000 E Ft+áfa összegű számlát állított ki. Hogyan kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos költségeket a felmerülés időszakában az eredmény terhére kell elszámolni, a haszonélvezeti jog ellenértékét pedig a számlázott, áfa nélküli összegben árbevételként kell kimutatni. (Itt kell megjegyezni, hogy a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.
Kapcsolódó címke:

Kereskedelmi képviselet reprezentációs költségei

Kérdés: Társaságunk többek között kereskedelmi képviseleti tevékenységet lát el külföldi kapcsolt vállalkozások részére. Ezen résztevékenység összes költségét havonta számlázzuk a partnercégek felé. A képviseleti tevékenységhez kapcsolódóan jelentős összegű reprezentációs költség merül fel. Ha ezen reprezentációs költségeket jól alátámaszthatóan számlázzuk a külföldi fél részére, akkor cégünk mentesülhet-e a reprezentációt terhelő közterhek megfizetése alól?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozás számára. A kérdés szerint ezt a tevékenységet a külföldi partnercégek felé végzi, amelynek a díját a megbízóknak számlázza, szolgáltatásnyújtást végez a külföldi adó­alanyok részére.A kérdező cég magyar adóalany, és mint ilyen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.
Kapcsolódó címke:

Házipénztár egyenlege – megszűnés

Kérdés: A kft.-t meg szeretnék szüntetni. Több millió forintos a házipénztár egyenlege. Milyen lehetőség van ennek a hatalmas összegnek a rendezésére? E nélkül – úgy gondolom – szóba sem jöhet a megszüntetés.
Részlet a válaszából: […] ...nem a házipénztárban kell lennie (még akkor sem, ha korábban játékgépek üzemeltetésével foglalkoztak!), hanem az elszámolási betétszámlán. (A kft. pénzkezelési szabályzatában kellett rögzíteni, hogy mennyi készpénz lehet a házipénztárban, annak az őrzése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.
Kapcsolódó címke:

Könyvelési szolgáltatás könyvelése

Kérdés: Vállalkozásunk könyvelési szolgáltatást végez. Vannak olyan ügyfeleink, akik havonta, vannak, akik negyedévenként fizetnek. Helyes-e a gyakorlatunk, hogy a számlákat a tárgyhót követő hó 10-ig kiállítjuk, és a teljesítés dátuma megegyezik a fizetési határidővel? Azok, akik negyedévente fizetnek, jellemzően őstermelők, és a járulékbevallásukat negyedévenként, a negyedévet követően készítjük el. A szolgáltatás fizikai értelemben (a tényleges könyvelés) könyvelési szolgáltatásnál is a tárgyhónapot követően, a bevallások benyújtását követően teljesül, valósul meg. A könyvelésben a könyvelési szolgáltatást mindig az adott tárgyhónapra kell könyvelni, és az áfát pedig a számlán feltüntetett teljesítési időpontra? A negyedéves bevallásokat pedig arra a hónapra, amikor ténylegesen megtörtént a bevallás?
Részlet a válaszából: […] ...negyed­évhez kapcsolódó bevallások elkészítése, a szükséges adatszolgáltatás és egyéb feladatok elvégzése stb. legyen. Ez esetben a számlázott – áfa nélküli – ellenértéket a tárgyhónap, a tárgynegyedév árbevételeként kell elszámolni, az áfát pedig –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.
Kapcsolódó címke:
1
222
223
224
514