Találati lista:
2221. cikk / 5132 Eredetiségi költség minősítése
Kérdés: Közösségi megrendelőinknek egyedi tulajdonságokkal rendelkező biztonsági papírra van szüksége, amely egyediségvédelmi elemekkel testesül meg. Társaságunk arra vállal kötelezettséget, hogy ezen egyediséget eredményező védelmi elemek megjelenését egyszeri ellenszolgáltatás fejében mintegy gyártási jogként biztosítja a megrendelt papírban. A papír gyártásához a vevő elképzelései szerint társaságunk elkészíti a szükséges terveket és szerszámokat, amelyeket azonban nem ad át a megrendelőnek. A társaság arra vállal kötelezettséget, hogy az adott termékből – megrendelésre – gyárt, illetve meghatározott ideig gyártásra rendelkezésre áll. A mennyiség túllépése vagy a meghatározott idő elteltét követően ugyanezen biztonsági papír megrendelése esetén az eredetiségi költséget ismét ki kell fizetnie a megrendelőnek. A fenti szerződéses konstrukció áfa szempontjából hogyan ítélhető meg? Belföldi megrendelő – számviteli szempontból – miként kezeli az eredetiségi költséget?
2222. cikk / 5132 Külföldi magánszemélynek bérelt lakás terhei
Kérdés: Az 1921. kérdésszámra adott válaszuk úgy szól, hogy ha egy magyar cég külföldi illetőségű magánszemélynek bérel lakást Magyarországon, de ennek bérleti díját továbbszámlázza a külföldi anyacégnek, akkor a magyar cégnek nem keletkezik sem adó-, sem járulékfizetési kötelezettsége. A válasz nem tért ki a magánszemély adózására, és ezzel kapcsolatban merültek fel kérdések.
1. -Ha ez a külföldi magánszemély külföldi illetőségű (nem éri el a 183 napot), és a cég továbbszámlázza a bérleti díjat, jól gondolom-e, hogy neki az illetőség szerinti országban keletkezik adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettsége az ottani szabályok szerint?
2. -Ha ugyanez a külföldi magánszemély belföldi illetőségűvé válik, de a cég ugyanúgy kiszámlázza a bérleti díjat az anyacégnek, jól gondolom-e, hogy ebben az esetben a magánszemély szempontjából lényegtelen a továbbszámlázás? Igaz ugyan, hogy a cég mentesítette magát az adó és járulék alól, de a 183 nap elérésével a magánszemély belföldi illetőségűvé válik, vagyis a kapott juttatás után szja-t és ehót kell saját maga után fizetnie?
1. -Ha ez a külföldi magánszemély külföldi illetőségű (nem éri el a 183 napot), és a cég továbbszámlázza a bérleti díjat, jól gondolom-e, hogy neki az illetőség szerinti országban keletkezik adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettsége az ottani szabályok szerint?
2. -Ha ugyanez a külföldi magánszemély belföldi illetőségűvé válik, de a cég ugyanúgy kiszámlázza a bérleti díjat az anyacégnek, jól gondolom-e, hogy ebben az esetben a magánszemély szempontjából lényegtelen a továbbszámlázás? Igaz ugyan, hogy a cég mentesítette magát az adó és járulék alól, de a 183 nap elérésével a magánszemély belföldi illetőségűvé válik, vagyis a kapott juttatás után szja-t és ehót kell saját maga után fizetnie?
2223. cikk / 5132 Telefonszámlák elszámolása
Kérdés: Mind a vezetékes-, mind a mobiltelefon-számlák tartalmaznak 64.20.11., 64.20.13., mind pedig 64.20.18., illetve 64.20.28. SZJ-számon számlázott tételeket. A 64.20.11., illetve 64.20.13. SZJ-számon számlázott tételek 20%-a után személyi jövedelemadót és ehót fizetünk, 20% áfáját nem helyezzük levonásba. A fennmaradó összegnél 70-30 százalék arányában vonjuk le az áfát, a 64.20.18., illetve a 64.20.28. SZJ-számon számlázott tételek teljes áfáját levonásba helyezzük, és nem minősítjük olyannak, amelynek a 20%-át egyes meghatározott juttatások közé tartozónak kellene tekinteni. Ez következik az Áfa-tv., az Szja-tv. előírásaiból. Helyes a következtetésünk?
2224. cikk / 5132 Csomagban vásárolt követelések
Kérdés: Pénzügyi vállalkozás "bizonytalan" követeléseket vásárol csomagokban. A társaság könyveiben a vásárolt követelések vételára (az engedményezés ellenértéke), ügyfelekkel szembeni követelésként, a 0-s számlaosztályban pedig a teljes vásárolt követelés hátralévő, még nem törlesztett összege tőke, kamat megbontásban szerepel. A vásárolt követelés vételára csomagonként szerepelhet-e egy összegben a könyvekben, vagy pedig a csomagban szereplő ügyleteket egyedileg kell kimutatni? Melyik eljárás a helyes? Milyen törvényi előírásoknak nem felel meg a nem szabályos eljárás?
2225. cikk / 5132 Szellemi termék értékesítése
Kérdés: Cégünk gépi hímzést végez. Minden termékhez külön fájl készül, ami a gépi hímzést vezérli. Van olyan partnerünk, aki a hímzett termék mellé kéri az ő termékéhez tartozó fájlt, amivel ő bármikor, bárhol gyártathat a termékből. A mi cégünknek nincs szoftvergyártási, -előállítási tevékenysége. Ezeket a fájlokat – mint szellemi terméket – nyilvántartásba kell venni? Ha igen, milyen áron? El lehet adni ezt a fájlt? Ha igen, akkor mint szoftvert, vagy a termék részeként lehet értékesíteni?
2226. cikk / 5132 Nyílt végű pénzügyi lízing vagy bérlet
Kérdés: Ügyfelünk nyílt végű pénzügyi lízing keretében tehergépjárművet bérel. A bérlet kezdetén kap egy elszámolási bizonylatot a gépjárműről, ami alapján az eszközt aktiválják, és 20%-os maradványérték meghatározásával, 20% amortizációs kulccsal leírják. Eltelt 6 év, a lízingkötelezettséget kifizették. Az eszköz aktivált értéke 20 000 E Ft, a maradványérték 4000 E Ft. A társaság az eszközt megvásárolja 3000 E Ft-ért. Mi történik a könyvekben?
2227. cikk / 5132 Haszonélvezeti jog alapítása
Kérdés: A kft. 2012-ben budapesti belterületi ingatlant vásárolt, amelyet tárgyi eszközként vettek nyilvántartásba. 2013 júliusában haszonélvezeti jogot alapító szerződéssel egy magánszemély részére holtig tartó haszonélvezeti jogot alapítottak. A haszonélvezeti jogosult számára a kft. 11 000 E Ft+áfa összegű számlát állított ki. Hogyan kell ezt könyvelni?
2228. cikk / 5132 Kereskedelmi képviselet reprezentációs költségei
Kérdés: Társaságunk többek között kereskedelmi képviseleti tevékenységet lát el külföldi kapcsolt vállalkozások részére. Ezen résztevékenység összes költségét havonta számlázzuk a partnercégek felé. A képviseleti tevékenységhez kapcsolódóan jelentős összegű reprezentációs költség merül fel. Ha ezen reprezentációs költségeket jól alátámaszthatóan számlázzuk a külföldi fél részére, akkor cégünk mentesülhet-e a reprezentációt terhelő közterhek megfizetése alól?
2229. cikk / 5132 Házipénztár egyenlege – megszűnés
Kérdés: A kft.-t meg szeretnék szüntetni. Több millió forintos a házipénztár egyenlege. Milyen lehetőség van ennek a hatalmas összegnek a rendezésére? E nélkül – úgy gondolom – szóba sem jöhet a megszüntetés.
2230. cikk / 5132 Könyvelési szolgáltatás könyvelése
Kérdés: Vállalkozásunk könyvelési szolgáltatást végez. Vannak olyan ügyfeleink, akik havonta, vannak, akik negyedévenként fizetnek. Helyes-e a gyakorlatunk, hogy a számlákat a tárgyhót követő hó 10-ig kiállítjuk, és a teljesítés dátuma megegyezik a fizetési határidővel? Azok, akik negyedévente fizetnek, jellemzően őstermelők, és a járulékbevallásukat negyedévenként, a negyedévet követően készítjük el. A szolgáltatás fizikai értelemben (a tényleges könyvelés) könyvelési szolgáltatásnál is a tárgyhónapot követően, a bevallások benyújtását követően teljesül, valósul meg. A könyvelésben a könyvelési szolgáltatást mindig az adott tárgyhónapra kell könyvelni, és az áfát pedig a számlán feltüntetett teljesítési időpontra? A negyedéves bevallásokat pedig arra a hónapra, amikor ténylegesen megtörtént a bevallás?
