5112 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: Boltunkban készpénzes értékesítés történt 09. 28-án, amelyről készpénzes számlát állítottunk ki, a pénztárgépben az értékesítés összege rögzítésre került, a pénztárjelentés napi bevétele tartalmazza. A vevő 10. 04-én a vásárlásból 2 tételt visszahoz, mivel nem jó típusú nyomtatópatront vásárolt. Mi vissza szeretnénk vásárolni, és készpénzben visszafizetni. Hogyan lehet ezt helyesen számlázni, a pénztárgépben rögzíteni? Átutalásos számla esetén helyesbítő számlát állítanánk ki, de készpénzfizetés esetén nem tudunk helyesbítő számlát kiállítani. Ha a 2 tételt kicseréljük a megfelelő típusú patronra, akkor helyes-e, ha a csere napján olyan készpénzes számla készül, amelyen plusztétel a most eladott patron, és negatív tétel a visszavett, nem jó típusú patron?

Kérdés: Egy helyiség-bérbeadási szerződésben az alábbi meghatározás található, hol kaucióra, hol óvadékra vonatkozóan: "A Bérbeadó jogosult az óvadékot (kauciót) igénybe venni a Bérlő által fizetendő, de nem teljesített bérleti díj, azok járulékai, illetve a jelen Szerződésből eredő egyéb követelések kiegyenlítésére." Korábban a szerződések szövegében kaució szerepelt, és az áfásan lett kiszámlázva. Áfaellenőrzések során az APEH ezt nem kifogásolta meg. Egy másik cégnél a szövegben óvadék szerepel, itt viszont mentesen számlázták az óvadékot. Az APEH-ellenőrzések során szintén nem tett kifogást. Kérdés, hogy a fenti esetben az óvadékot mentesen vagy áfásan kellene számlázni?

Kérdés: Magánszemély saját nevére ingatlanberuházást végez. Az építkezés folyamán a magánszemély az üzletek vonatkozásában hasznosítási szerződést köt egy gazdasági társasággal 10 évre. A szerződés alapján a gazdasági társaság megépíti az üzleteket (elvégzi a beruházást). Az így elszámolt költségeket a társaság magára vállalja, amelyet halasztott ráfordításként számol el. A hasznosításra átvett ingatlanrészt a gazdasági társaság bérbe adja, amelyből bevétele lesz, ami fedezetet nyújt az évenként elszámolt halasztott ráfordításra. Az épület a magánszemély nevén van, az ő nevére szól az építési engedély is, illetve a használatbavételi engedély. Elfogadható-e így az ingatlan elszámolása?

Kérdés: Társaságunk kb. 5,5 milliárd forint értékben felújít egy irodaházat. Az irodaház első emeletére már megkaptuk a rész-használatbavételi engedélyt, ami jogerőre emelkedett. Az irodaház egy épület. A számlákból nem különíthető el pl. az első emelet értéke, a hitelkamatok sem bonthatók meg. Mi a teendő ilyenkor, ha a már használatba vehető rész ki van adva, és bérleti díjat fizetnek? Mi legyen az aktiválás dátuma? Aktiválható-e egyáltalán?

Kérdés: Társaságunk önkormányzati tulajdonú ingatlan bérlője. Az általunk bérelt rész nem lakásként szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, de vannak lakások is az épületben, amelyet magánszemélyek bérelnek. Cégünk vállalta a teljes épülethomlokzat felújításának pénzügyi fedezetét. Hogyan számolható el a teljes felújítás? Az áfa milyen módon igényelhető vissza?

Kérdés: Cégünk 2006 augusztusában targonca vásárlására lízingszerződést kötött. A lízingszerződés szerint a lízingelt targonca beszerzési ára 8850 eurónak megfelelő forintösszeg, a futamidő 24 hónap. A törlesztőrészletekről törlesztőtervet kaptunk CHF-ben, amelyben a tőke és a kamat is CHF-ben szerepel. A lízingcég a targoncáról kiállított számla minden tételét forintban tüntette fel. A targonca átvétele után kapott bizonylaton a beszerzés nettó értéke 14 028,12 CHF-nek megfelelő forint. A havi díjról bekérő levelet kapunk, amelyen a lízingcég közli a törlesztést, a kamatot, az árfolyam-különbözetet forintban. A targoncát milyen árfolyamon kell nyilvántartásba venni? A forintban történő törlesztéskor vezetni kell-e a CHF-ben történő tőketörlesztés analitikus nyilvántartását, és milyen árfolyammal számoljak? Keletkezhet-e árfolyam-különbözet? Mivel a vásárláskor kiállított számlán is, a bekérő levélen is minden forintban szerepel, könyvelni is minden tételt forintban könyvelek. Helyes ez így?

Kérdés: A fenti két fogalmat sokan összekeverik. Az alvállalkozói teljesítmény a Ptk. fogalomrendszerébe tartozik, míg a közvetített szolgáltatást az Szt. használja. A törvények tanulmányozása során arra a következtetésre jutottam, hogy az alvállalkozói teljesítmény a közvetített szolgáltatás egy válfaja, szűkebb fogalom annál. Ezért a Tao-tv. módosított 6. §-ának (8) bekezdésében foglalt csökkentő tétel: "az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatások értéke" magában foglalja a klasszikus értelemben vett alvállalkozói teljesítések értékét is. Jól gondolom?

Kérdés: A Számviteli Levelek 146. számában a 2976. kérdésre adott válaszban az olvasható, hogy a tételes kigyűjtéssel megállapított magáncélú használat esetén, amennyiben a magánszemély(ek) részére kiszámlázott ellenérték eléri vagy meghaladja az adott telefonszámla teljes összegének 30 százalékát, akkor az adóalany a felszámított áfa teljes összegét levonásba helyezheti, ha egyébként csak adóköteles tevékenységet végez. Költségvetési szervünk részéről az a kérdés merült fel, ha alaptevékenységünk tárgyi adómentes, és mellette van adóköteles tevékenységünk (azonban nem kell alkalmaznunk az arányosítás szabályait), akkor nem helyezhetjük levonásba a magánhasználat utáni áfát?

Kérdés: Egyik ügyfelünk főtevékenysége "egyéb szárazföldi személyszállítás" (6023'03) és utazásszervezés (6330'03). A cég az utazások lebonyolításához (belföldi és külföldi utak) egy másik vállalkozástól szívességi használatban kapott gépkocsit, illetve bérelt autót használ, esetenként alvállalkozó bevonásával kerül sor a megbízás teljesítésére. Az üzemanyag-elszámolás számlák alapján történik. Kérdésünk, hogy a bt.-nek kell-e útnyilvántartást vagy menetlevelet vezetni a megtett utakról?

Kérdés: Fuvarozási tevékenységet folytató kft. szerződéseit úgy kötötte, hogy a teljesítés időpontja megegyezik a fizetési határidővel. Helyesen járt-e el, amikor az árbevételeinek kiszámlázásánál a folyamatos szolgáltatásra vonatkozó áfamegállapítási szabályt alkalmazta?