1048 talált cikk a számlázás kifejezésre

Kérdés: Társaságunk állami tulajdonú műemlék jellegű épületek felújítását végzi, amelyhez terveket rendel meg. A vételár ezeknek a terveknek a felhasználási jogát is tartalmazza. Hogyan kezelendő a felhasználási jog ellenértéke: ingatlanérték-növelő tételként, vagyoni értékű jogként, esetleg ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként? Ez a kérdés társaságunk esetében azért is lényeges, mert a 2018. évi 134. törvény az állami tulajdonú ingatlanok esetében a szerzői jogok, illetve felhasználási jogok tekintetében is kimondja az állami tulajdonba kerülést. Ha társaságunk nem kezeli külön számviteli szempontból a felhasználási jogot (szerzői jogot), akkor milyen módon tudjuk kezelni annak átadását az állam, illetve a tulajdonosi joggyakorló részére? Véleményünk szerint tehát a felhasználási jog külön vagyoni értékű jogként kezelendő a számviteli nyilvántartásban is, hiszen ez egy forgalmi értékkel rendelkező, átruházható vagyoni értékű jognak minősül, amivel ráadásul el is kell számolnunk. Hangsúlyozom, hogy nem felhasználási díjat fizetünk a felhasználási jog jogosultjának, hanem mi leszünk a felhasználási jog jogosultjai. És véleményem szerint – mint ilyet – a számvitelben, illetve a könyvelésben is le kell követni, vagyis külön nyilvántartásba kell venni vagyoni értékű jogként (szellemi termék felhasználási joga). A kérdés még az, hogy – mivel ingatlanhoz kapcsolódó tervről beszélünk – melyik csoportban kell kimutatni: az ingatlanok között, vagy az immateriális javak között?

Kérdés: A kft. 90%-os kedvezménnyel vásárolhatott telefonkészüléket és laptopot egy telefontársaságtól. Az eladó a számlán feltüntette az eredeti árat, a kedvezmény összegét és a fizetendő összeget is. Kérem a gazdasági esemény kontírozását! A tárgyi eszközök nyilvántartásában milyen összeggel kell nyilvántartásba venni a vásárolt eszközöket? A laptop eredeti ára 500 E Ft.

Kérdés: "A" cég megrendel "B" cégtől egy építési munkát 30 millió Ft értékben. "B" cég alvállalkozót bíz meg a munka egy részének elvégzésével ("C" cég) 20 millió Ft értékben. "B" és "C" cég közötti vita miatt "A" cég átvállalja "B" cég tartozását "C" cég felé. Háromoldalú megállapodás születik, amelyben "C" cég hozzájárul a kötelezetti cseréhez. A megállapodásban az áll, hogy ez egy ellenértékes tartozásátvállalás akként, hogy a "B" cég az "A" cég felé kiállított 30 millió Ft értékű számlájából átvállalt tartozás (20 millió Ft) beszámításra kerül. Felmerülhet-e áfafizetés bármelyik félnél? Helyes-e az alábbi kontírozás "B" cégnél? Tartozásátvállalás: T 454 ("C") – K 454 ("A") 20 millió Ft, beszámítás: T 311 ("A") – K 454 ("C")?

Kérdés: Műemlék jellegű bérelt ingatlan esetében az ablakokat kicserélik, az előírások maximális figyelembevételével. A bérbeadó és a bérlő abban állapodnak meg, hogy 50-50%-ban terheli őket, figyelembe véve, hogy ezen munka igen jelentős megtakarítást eredményez. A bérbevevő az őt terhelő részt költségként vagy bérelt ingatlanon végzett beruházásként számolja el? Ha beruházásként, akkor annak mennyi az értékcsökkenési leírási kulcsa?

Kérdés: Ügyfelem engedményt szeretne adni a vevőinek úgy, hogy az engedményt nem pénzben, hanem termékben kívánja adni azzal az értékesítéssel együtt, amikor a vevő a vásárlásával teljesíti az engedményre jogosító feltételt. Például: Ha a vevő vásárol 50 db terméket, akkor 5 db terméket nulla forint értékben kap meg. A számlában ebben az esetben szerepel 50 db termék értékesítése listaáron és 5 db termék értékesítése 0 Ft egységáron. Helyes-e ez a számlázási gyakorlat?

Kérdés: A Víziközmű Szövetség a Számviteli Levelek 438. számában a 8408. szám alatt – a fenti címen – megjelent válaszunkra tett észrevételt, szakmai véleményt. Az egyik a beszedett hozzájárulások számlázásával (pontosabban: nem számlázásával) kapcsolatos véleményünket kifogásolja, a másik észrevétel pedig a térítés nélküli átadás számlázásához kapcsolódik. Az észrevételeket alátámasztó jogszabályi hivatkozások alaposak. Ezért azokat elfogadva, indokolt, hogy a Számviteli Levelek 438. számában megjelent, hivatkozott válaszunkat korrigáljuk, helyesbítsük.

Kérdés: Kérdésem az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások teljesítési helyére és számlázására vonatkozik, különös tekintettel arra, amikor az Áfa-tv. 45/A. §-a nem alkalmazható. Szeretnék információt kapni az alábbiakról a későbbiekben részletezett hat esetre vonatkozóan:
–Mi a teljesítés helye?
–A számlán fel kell-e tüntetni az áfát?
–A számlán a "fordított adózás" és "Áfa területi hatályon kívüli szolgáltatás" szövegrészeket kell-e szerepeltetni (vagy esetleg egyéb megjegyzést)?
–A közösségi adószámot fel kell-e tüntetni (eladó, vevő)?
–Van-e adatszolgáltatási kötelezettség a 65-ös áfabevalláson és az A60-as nyilatkozaton?
1. Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás esetén adóalany részére.
2. Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás esetén nem adóalany (magánszemély) részére.
3. Harmadik országbeli szolgáltatásnyújtás esetén adóalany részére.
4. Harmadik országbeli szolgáltatásnyújtás esetén nem adóalany (magánszemély) részére.
5. Egyesült Királyságban regisztrált adóalany részére.
6. Egyesült Királyságban regisztrált nem adóalany (magánszemély) részére.
Kérem, legyenek kedvesek a válaszokat egy áfás kft. és egy alanyi adómentes katás egyéni vállalkozás esetében is megadni! Amennyiben kizárólag az Egyesült Királyságban (vagy más harmadik országban) végez szolgáltatást a kft./egyéni vállalkozó, akkor kötelező-e kiváltania a közösségi adószámot?

Kérdés: Kizárólag különböző gumiabroncsok fel- és leszerelésével, javításával foglalkozó társaság kimenő számláin külön feltünteti a gumiabroncs és a szerelés díját. Nettó árbevételként külön-külön vagy egy főkönyvi számlára kell könyvelni a számlán szereplő tételeket?

Kérdés: Az Szt. 3. § (4) bekezdésének 11. pontja szerinti szerződés elszámolási egysége fogalomnak megfelel-e az, ha csak egyszer, a szerződés szerint a projekt befejezését követően történik a számlázás?

Kérdés: Egy magyar kft., amely mikrogazdálkodói beszámolót készít, és bejelentette az MNB használatát az Áfa-tv. szerint, terméket értékesít egy EU-s tagállambeli adóalanynak. 1000 euró előleget kér a teljesítés előtt, amelyet a vevő átutalt. Ismereteink szerint a közösségi termékértékesítés során átvett vagy fizetett előleg nem keletkeztet adózási pontot, így sem az áfabevallásban, sem az összesítő nyilatkozatban nem szerepeltetendő. A kft. az előleg összegét a jóváírás napján érvényes MNB-euróárfolyamon tartja nyilván (350 forintos árfolyam), értelmezésünk alapján az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazandó, mivel nincs fizetendő áfa. A végszámla elkészítése során 3000 euró kerül kiszámlázásra, melyből 1000 euró előleg beszámításra kerül, így 2000 euró lesz a számla végösszege (360 forintos árfolyam). Az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés c) pontja alapján a forintosítást a Ptk. szerinti teljesítési dátum időpontjának megfelelő MNB-árfolyamon könyveljük. Az áfabevallás 02. sorában a teljes 3000 eurós adóalapot a teljesítés szerinti, 360 forintos árfolyamnak megfelelő forintösszegben mutatjuk ki. A 453-as előleg főkönyvi számon árfolyam-különbözetet számolunk el. Helyes-e az eljárásunk?