Áfakulcsváltás a számlázásban

Kérdés: Cégünk ingatlan-bérbeadással foglalkozik, a bérleti díjat negyedéves időszakokban előre számlázza. 2011. december hónapban számlázza a 2011. december és 2012. február közötti időszakra vonatkozó bérleti díjat. A számlán a teljesítés és a fizetési határidő is 2011. december. 25%-os áfakulccsal kell kiállítani a számlát, vagy szükséges-e megosztani a 2011/2012-es évre vonatkozó bérleti díjat 25 és 27%-os áfára?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A 2012-től hatályos Áfa-tv. 275. §-ának (3)–(4) bekezdéseátmeneti rendelkezéseket tartalmaz azokra az ügyletekre, amelyekre az 58. §szabályait kell alkalmazni, és az elszámolási időszak részben vagy egészébenmég 2011-re esik. Ha az időszak, amelyre a felek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. február 2.

Folyamatos szolgáltatás könyvelése

Kérdés: Folyamatos szolgáltatás miatt az év végén hogyan kell könyvelni a beérkező számlákat? Cégünknél az a szokás, hogy a december hónapra szóló teljesítés után még december hónapban rögzítjük a szállítói folyószámlával szemben a költséget, az áfát, utána időbeli elhatárolásként a folyamatos szolgáltatás áfatartalmát. Helyesen tesszük? Vagy úgy kell könyvelni, mint a partnervállalkozásnál, ahol ha január hónapban állítják ki a számlát, akkor könyvelik a vevőfolyószámlára, és csak az árbevételüket határolják el decemberre? Ebben az esetben mindig eltérés van a folyószámláink között.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a szolgáltatás igénybevételét – áfanélkül – akkor is könyvelnie kell, ha az eladó, a szolgáltató nem számlázott.(A késedelmes számlázás jellemzően önellenőrzéssel jár, mert adóhiányteredményezhet!)Mint utaltunk rá, a szerződés szerinti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. február 2.
Kapcsolódó címke:

Devizában meghatározott ellenérték forintban való számlázása

Kérdés: Az Szt. előírása alapján: a mérlegfordulónapon meglévő, külföldi pénzértékre szóló minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget, valamint a valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni. A mérleg-fordulónapi értékelés hatással lesz az eredményre. Kérdésem az, hogy ha egy devizában történt megállapodást követően a teljesítésről a szállító forintban állítja ki a számlát (a teljesítéskori napi árfolyam alapján), akkor az külföldi pénzértékre szóló kötelezettségnek számít? Át kell értékelni? (A kérdező példát is hoz erre.)
Részlet az állásfoglalásából: […] ...határozták meg, a szerződés szerinti teljesítéshez az szükséges, hogydevizában számlázzanak. Forintban történő számlázással az egymás között kötöttszerződést rúgják fel, sérül a szerződéses fegyelem követelménye. Ha devizahelyett...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. február 2.
Kapcsolódó címke:

Mérlegfordulónapot követő számlák

Kérdés: A Számviteli Levelek 253. számában az 5188. kérdésre adott válasz a mérlegfordulónapot követően kibocsátott vagy beérkezett számlák helyes számviteli nyilvántartásba vételét részletezi. Kérem, szíveskedjenek egyértelművé tenni, hogy mi az az időpont, amíg a fordulónap után beérkezett vagy kibocsátott (előző évi teljesítést tartalmazó) számlákat árbevételként a vevőnél, költségként a szállítónál nyilvántartásba kell venni, és nem elhatárolásként könyvelni.
Részlet az állásfoglalásából: […]  A kérdésben hivatkozott válaszban részletesen indokoltuk,hogy a mérlegfordulónapig bezárólag történt teljesítésekről a számlát – aszámviteli előírások figyelembevételével – a számla kibocsátójánál csak avevővel, a számla címzettjénél csak a szállítóval...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. január 12.

Cég által cégnek adott tagi kölcsön

Kérdés: Cégünk az általa több éve alapított cégnek folyamatosan biztosít tagi kölcsönt. El kell-e számolnunk bevételként az alapított cégnek számlázott kamatokat, és az hogyan befolyásolja a társasági adó alapját? Lehet-e mellőzni a kamat számlázását? Megfelelő-e a kamat elszámolása, ha az az alapkamattal történik?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A kamatfizetési kötelezettségre és részben annak mértékérevonatkozó szabályok diszpozitívak. A szerződéses szabadság elvével összhangbana felek a törvényben meghatározott kamat mértékétől mindkét iránybaneltérhetnek, azaz szabadon köthetnek ki akár magasabb, akár...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. január 12.
Kapcsolódó címke:

Vitatott teljesítés számlázása

Kérdés: A társaság mészkőfeldolgozással foglalkozik, különféle szemcsefinomságú kőporokat, zúzott követ állít elő. A feldolgozáshoz szükséges mészkövet egy bányászattal foglalkozó társaságtól vásárolja. A határozott időtartamú szerződésben a szállító kétféle mérettartományba tartozó kő beszállítását vállalta. Az ehhez szükséges beruházást azonban nem valósította meg, így nem tud a szállítási szerződésben vállaltak szerint teljesíteni. A fejlesztéseket a vevőnek kell végrehajtania. A méretbeli kifogásokat a beszállítónak folyamatosan jeleztük, még a számla elkészülte előtt, akárcsak a gépmeghibásodásból eredő többletköltségeket is. A szállító elismeri a minőségi kifogást, de nem hajlandó módosítani a számlán. Hogyan lehet helyesen kezelni ezen számlákat? A nem szerződés szerinti teljesítés alapján a kiállított számla teljes áfája levonható-e? Helyesen jár-e el a vevő, ha a számlákat befogadja, de a könyveibe csökkentett értéken veszi fel? Vagy a számlát befogadja, könyveli, az áfát levonja, és a kifogásolt mennyiségről és értékről ő készít a szállító nevében egy jóváíró számlát, és az ezzel csökkentett számlaértéket fizeti ki? Vagy a számlát befogadja, könyveli, az áfát levonja, a meddő mennyiséget visszaszámlázza ugyanazon az egységáron, és kiszámlázza a többletmunkából eredő költségeket is?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a beszállítónakvisszaszállítja, akkor – ha ebben és ennek az árában a szerződésbenmegállapodtak – a vevő azt számlázhatja (a visszaszámlázás szóba sem jöhet!),természetesen a beszállító (mint vevő) elismerése, elfogadása mellett. Ugyanígy–...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. január 12.
Kapcsolódó címkék:  

Kereskedelmi szálláshely melléképítményei

Kérdés: A kft. – működési engedéllyel – kereskedelmi szálláshely-szolgáltatási tevékenységet végez bérelt ingatlanon. Az ingatlanon álló épületet a társaság felújította, a felújítás áfáját levonta. Az ingatlanhoz tartozó telken különböző udvari létesítményeket alakított ki: bográcsozót tetőszerkezettel, kültéri szaunát, amelyek áfáját levonásba helyezte. Ha a szobaár ezen udvari létesítmények használatát is tartalmazza, az áfa 18%, ha nem tartalmazza, a számlát 25%-os áfával állítják ki. A társaság nem élt az ingatlan-bérbeadás adókötelessé tételének lehetőségével. Az udvari létesítmények nem építésiengedély-kötelesek, nincsenek az ingatlan-nyilvántartásba sem bejegyezve. Helyes-e a fenti gyakorlat?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A válasz előtt megjegyezzük, az egyébként még szükségesinformációk hiányában nem ellenőriztük, hogy a szóban forgó udvari létesítményekvalóban nem építésiengedély-kötelesek [37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet],illetve azt, hogy kell-e azoknak az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. január 12.
Kapcsolódó címkék:    

Német anyavállalatnak végzett bérmunka

Kérdés: Német székhelyű anyavállalat részére a magyarországi leányvállalata bérmunkát végez. Az anyag és a gépek a német anyavállalat tulajdonában vannak. A német anyavállalatnak van magyar adószáma is. Helyesen számolja-e el a cég a következő gazdasági eseményeket? A Magyarországon igénybe vett szolgáltatásokat továbbszámlázza a német vállalatnak. Olyan költségeket, amelyek a bérmunka érdekében merülnek fel, de a szerződésben meghatározott bérmunkaóradíj nem tartalmazza. Ilyenek például a német cég tulajdonában lévő gépek javítása, az anyacégtől itt tartózkodó vendégek ellátásának költségei, a rendkívüli kiszállítás költségei stb. Ezeket a cég közvetített szolgáltatásként könyveli, és a bérmunkához kap­csolódó szolgáltatásként számlázza az anyacégnek adómentes közösségen belüli szolgáltatásként.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...vendégekellátásának, a rendkívüli kiszállításnak a költségei. Ezért a bérmunkáhozkapcsolódó szolgáltatásként történő számlázást sem tartjuk megfelelőnek.A közvetített szolgáltatás értelmező rendelkezését az Szt.3. §-a (4) bekezdésének 1....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. január 12.
Kapcsolódó címke:

Gyógycipőkészítés ellenértéke

Kérdés: A társaság gyógycipőkészítéssel foglalkozik. Többségében az orvos által felírt vény ellenében készíti el a cipőt, aminek egy részét a vevő magánszemély, egy részét pedig a tb téríti. A jelenlegi gyakorlat szerint a vevő magánszemély csak arról kap számlát, amit ő fizet (például 10 E Ft + áfa), a tb-térítésről pedig egy elszámolás készül a tb-nek (például 60 E Ft + áfa). Így az 1 db 70 E Ft + áfa értékű cipőről 2 db bizonylat van, amiket könyvelünk. Van olyan eset is, amikor a teljes összeget a tb fizeti, ekkor nem állítunk ki számlát. Helyes ez a gyakorlat? Véleményem szerint az 1 db cipőről a magánszemély vevőnek kellene kiállítania a számlát, amit a magánszemély, illetve a tb egyenlít ki. Mi a helyes megoldás?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A rövid válasz az, hogy a kérdésben leírt gyakorlattal nemlehet egyetérteni, tehát nem tekinthető helyesnek.Tekintettel arra, hogy a gyógycipő vevője a magánszemély, agyógycipő eladásakor a számlát az ő nevére kell kiállítani, de nem az általafizetendő összegről,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. december 15.
Kapcsolódó címke:

Haszonélvezeti jog és ingatlan értékesítése

Kérdés: A kft. haszonélvezeti jogot alapított a magánszemély tulajdonában lévő ingatlanra. Ez után az ingatlanon 150 millió forintos átalakítást valósított meg, az ingatlan üzletház lett. Ezt a ráfordítást a kft. idegen ingatlanon végzett beruházásként vette állományba, és értékcsökkenést számolt el utána. A kialakított üzletek egy részét a magánszemély, a többit a társaság bérbeadással hasznosítja. A bérlők egy része szeretné megvenni az általa használt üzlethelyiségeket. Az elképzelés az, hogy az üzletház társasházzá átalakítását követően a magánszemély értékesíti az egyes üzletek tulajdonjogát, a társaság pedig az egyes üzletekre jutó haszon­élvezeti jogot. A haszonélvezeti jog eladási értékének megállapításánál figyelembe kell-e venni az idegen ingatlanon végzett beruházás arányos részét, vagy azt külön tételben kell értékesíteni? Az idegen ingatlanon végzett beruházás értékesítése ingatlanértékesítésnek minősül-e, vonatkozik-e rá az Áfa-tv. mentessége, illetve adókötelessé tehető-e? Kell-e alkalmazni a két éven belüli értékesítés szabályait? A társasházzá alakítás után az analitikában is meg kell bontani az egyes üzletekre jutó idegen ingatlanon végzett beruházást, vagy az értékesítéssel arányosan elegendő azt kivezetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...idegen ingatlanon végzett beruházást,– ha a rendeltetésszerű használatbavétel előtt értékesítik,akkor az építési-szerelési munkák számlázására, áfájára vonatkozó áfatörvényiszabályokat kell alkalmazni,– ha a rendeltetésszerű használatbavétel megtörtént,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. december 1.
Kapcsolódó címke:
1
…
54
55
56
…
107