Teljesítés időpontja fuvarozásnál

Kérdés: Cégünk a vevő helyett időnként megszervezi a termék fuvarozását is. A fuvarozás költségét a fuvarozó számlája alapján, mint közvetített szolgáltatást továbbszámlázzuk a vevő felé. Kérdésem, hogy ha a fuvarozó számlája késve érkezik meg, és a teljesítés dátuma már lezárt áfa-hónapra vonatkozik, a továbbszámlázásnál is ezt a teljesítési dátumot kell szerepeltetni, vagy lehet a fuvarozó számlájának keltét is teljesítési dátumként feltüntetni? Így elkerülhető lenne a folyamatos önrevízió az előző hónapokra.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...70. § (1) bekezdésének b)pontja].Mindez azt jelenti, hogy a fuvarozás ellenértéke beépül azértékesítés adóalapjába, így a számlázás során is indokolt vele együtt kezelni.A komplex ügyletnek mindenképpen egyetlen teljesítési időpontja lesz...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. november 17.
Kapcsolódó címkék:  

Személygépkocsi továbbszámlázása

Kérdés: Gépjármű-értékesítő cég (aki a különbözeti adózást választotta továbbértékesítéseire) továbbértékesítési céllal vásárolt egy használt személygépkocsit alanyi adómentes cégtől. A cég a számláján nem tüntetett fel áfát. Hogyan kell ezt számláznunk továbbértékesítés esetén? Különbözeti áfásan, vagy adó alól mentesen?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A kérdéses termék továbbértékesítésekor a használtingóságokra vonatkozó különbözeti áfa speciális szabályai nem alkalmazhatók.Az általános forgalmi adóról szóló törvény értelmében aviszonteladó általi értékesítés esetében az adó alapjának...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. november 17.
Kapcsolódó címkék:  

Termőföld-bérbeadás

Kérdés: Magánszemély tulajdonában van egy külterületen lévő lakóház, udvar és gazdasági épület. A külterületi ingatlanon – udvar, gazdasági épület, lakóház mellé – egy kft. (amelyben a magánszemély 50%-ban tulajdonos) épített egy gazdasági építményt (műhelyt). A tulajdoni lapon szerepel egy bejegyző határozat, miszerint a terület természetvédelmi rendeltetésű. A magánszemély bérbe kívánja adni a külterületet, amire az épület kerül. A magánszemélynek – mivel adószámot szeretne kérni – milyen tevékenységeket kell felvenni, hogy bérbe tudja adni a külterületet? A NAV-hoz kell bejelentkeznie vagy a helyi önkormányzathoz? A műhely rezsiszámlái a magánszemély nevére szólnak, nem lesznek külön almérők. A magánszemély hogyan tudja a rezsit kiszámlázni a cégnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nem minősülő ingatlanbérbeadását adókötelessé teszi. A választásnak az ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódóközüzemi költségek továbbszámlázása szempontjából is jelentősége van. Itt aztkell figyelembe venni, hogy az adó alapjába beletartoznak azok a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. november 17.
Kapcsolódó címkék:  

Közösségen belül továbbszámlázott szállítási költség

Kérdés: Vállalkozásunk külföldi (ciprusi) partnernek, aki/amely adóalany, továbbszámlázott szolgáltatásként számlázott ki szállítási költséget. A számlát áfa nélkül állította ki, figyelemmel az Áfa-tv. 37. §-a (1) bekezdésének előírására. Jól jártunk el? Vagy a júliusi törvénymódosítás ezt felülírta?
Részlet az állásfoglalásából: […]  Helyesen jártak el, feltételezve, hogy a ciprusi partnerközösségi adószámát és a saját közösségi adószámukat is feltüntették a számlán.Az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése szerint az adó­­alanyokrészére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. október 20.

Mérlegfordulónapot követő számlák

Kérdés: A mérlegfordulónapot követően kiállított, illetve érkezett számlákat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben? A vevői és szállítói leltárak egyeztetésénél eltérés szokott mutatkozni az elszámolások különbözősége miatt. A tárgyévet érintő, de évet követően kiállított vevői és szállítói számlákat a vevői, illetve szállítói folyószámlákra kell nyilvántartásba venni. Az áfát az Áfa-tv.-nek megfelelően fizetendő adó esetén önellenőrzéssel, levonandó adó esetén követelésként kell előírni, majd a számla megérkezésekor visszaigénylésbe helyezni. Ebben az esetben a vevői-szállítói folyószámla-egyeztetéseken természetesen szerepelnek az adott tételek, és a mérlegben a vevői és a szállítói soron jelennek meg az összegek. Az utólag érkezett számlák nettó összegeit aktív és passzív elhatárolásként kell nyilvántartásba venni, a mérleg hasonló elnevezésű sorában szerepeltetni, ebben az esetben nem jelennek meg az egyenlegközlőn az adott tételek. Az utólag kiállított számláknál sokszor nem ismerik el az egyenlegközlőn az utólagos tételeket, mondván, a vevők ezt már a következő évben kapták, tehát a következő évben könyvelték. Mi a helyes megoldás az utólagos számlák nyilvántartásánál?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A kérdést hosszabban idéztük, mert egyrészt ellentmondásos,másrészt a számviteli előírásokkal ellentétes gyakorlatot tükröz.Az Szt. 72. §-a alapján a szerződés szerinti teljesítésidőszakában kell árbevételként elszámolni az üzleti évben értékesített...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. október 20.

Gépjárműadó továbbszámlázása

Kérdés: Gazdasági társaság pótkocsis tehergépjárművet bérleti szerződéssel ad bérbe. A szerződésben kikötötték, hogy a felelősségbiztosítási díjat számla ellenében a bérbevevő köteles a bérlet időtartama alatt megfizetni. A számlán külön tételben számlázzák a gépjármű bérleti díját (áfásan) és külön tételben a gépjárműadót (0% áfával), azaz a gépjármű továbbhárított súlyadóját, amit a társaság közvetített szolgáltatásként könyvel. Iparűzésiadó-ellenőrzés során elfogadható ez közvetített szolgáltatásként?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz röviden az, hogy a kérdésben leírt gyakorlatjogszabályellenes.A gépjárműadót sem áfával, sem áfa nélkül nem lehet -jogszerűen – számlázni. Az adó sem terméknek nem tekinthető, semszolgáltatásnyújtásnak nem minősíthető. Az adót annak kell költségként...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. október 6.
Kapcsolódó címke:

Vetőmag ellenében új termék felvásárlása

Kérdés: Társaságunk főtevékenysége növénytermeltetés és -feldolgozás. A termelőktől felvásárolt termelői szárított növénylevelet társaságunk a vevőink igénye szerint feldolgozza, és az előállított saját termelésű készterméket a vevők részére értékesíti. A szükséges alapanyag biztosítása érdekében társaságunk termesztési és felvásárlási szerződést kötött romániai termelőkkel és a tulajdonukban álló termelői csoport – Romániában bejegyzett és működő – vállalkozással, hogy társaságunk részére növényt termeljenek Romániában. Társaságunk a termesztéshez szükséges jelentős értékű vetőmagot (melynek beszerzésével kapcsolatban társaságunkat áfalevonási jog illette meg) térítésmentesen biztosítja a termelők részére azzal, hogy aki nem használja fel az átadott vetőmagot a leszerződött terület beültetésére, annak a fel nem használt vetőmag kiszámlázásra kerül a termelői csoporton keresztül közösségi értékesítés keretében. A termelők által megtermelt és megszárított növénylevelet felvásároljuk. Véleményem szerint: A fenti ügylet keretében a leszerződött terület beültetésére felhasznált vetőmag tekintetében egyfajta bérmunka valósul meg. Társaságunk a térítésmentesen átadott vetőmag értékét anyagköltségként számolja el, ami részét képezi a felvásárolt növényből előállított késztermék önköltségének. A térítésmentes vetőmagátadás vállalkozási célból és tulajdonjog-fenntartással valósul meg, így ez nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek. Következésképpen, az átadott és felhasznált vetőmag értéke után társaságunknál nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, és nem kell társaságiadó-alapot sem módosítani.
Részlet az állásfoglalásából: […]  A kérdés elbírálásához kapcsolódóan először isaz Áfa-tv. és az Szt. termékértékesítésre vonatkozó szabályaira kell kitérni.Az Áfa-tv. 9. §-a (1) bekezdésének elő­írása, mely szerint termék értékesítése:birtokba vehető dolog átengedése, amely az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. szeptember 22.

Közbeszerzés három vállalkozó közreműködésével

Kérdés: Társaságunk másik két vállalkozóval együttesen közbeszerzési eljárás keretében vállalkozási szerződést kötött a megrendelővel, lakások felújítására. A szerződésben 3 vállalkozó és egy megrendelő szerepel. A szerződésben rögzítették, hogy melyik vállalkozó melyik lakást köteles felújítani, és meghatározták az egyes lakások felújításáért járó díjat is. A megrendelő a 3 vállalkozó közül minket jelölt ki közös képviselőnek, amelynek értelmében csak tőlünk fogad el számlát. Így a másik két vállalkozó nekünk számláz, amit változatlan áron továbbszámlázunk. Ez csak egy technikai megoldás, hiszen a másik két vállalkozó is ugyanúgy szerződő fél a közbeszerzési eljárás keretében, mint mi. A két vállalkozóval csak konzorciumi megállapodást kötöttünk a számlázás módjára. Kérdésünk, a másik két vállalkozó számláinak a továbbszámlázását kell-e árbevételként könyvelni? Ez azért fontos, mert társaságunk nonprofit kft., így a szakképzési hozzájárulást árbevétel arányá­ban kell megosztani fizetendő és kedvezményezett részre. Igazságtalannak érezzük, hogy a technikai megoldás miatt a fél év alatt 500 ezer forinttal több szakképzési hozzájárulást fizessünk.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a társaságot terhelő társadalombiztosítási járulékalapja után.A Tao-tv. hivatkozott melléklete alapjánviszont a kérdésben szereplő számlázás nem szerepel a kedvezményezetttevékenységek között, nem tartozik "a nem minősül vállalkozási...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. szeptember 22.
Kapcsolódó címkék:  

Közlekedési baleset által okozott károk elszámolása

Kérdés: Autópálya-üzemeltetőként társaságunk egy magyarországi autópálya egy meghatározott szakaszáért felel. A kérdés az itt okozott károk elszámolásával kapcsolatos. Valaki balesetet okoz a pályán: megcsúszik, összetöri a kocsiját, a szalagkorlátot, a vadkerítést stb. Társaságunk útellen­őre kimegy a helyszínre, többek között felveszi az autópályában keletkezett hibákat, ha szükséges, akkor a helyszínen ő is helyreállít. Ezen költségeket társaságunk az azonnali helyreállítás költségeként kalkulálja. Ezt követően kimegy az útkarbantartásért felelős csapatunk, és helyreállítja a sérüléseket, kicseréli a szalagkorlátot, fénytörő hálót stb. az általunk vásárolt anyagok felhasználásával. Így kialakulnak a végleges helyreállítás költségei. Ezt követően benyújtjuk a kárigényt a biztosítónak, amely a károkozó kötelező felelősségbiztosításának terhére megtéríti a kárunkat. Semmilyen számlázás nincs. Az autópálya helyreállítása a vonatkozó szerződés szerint a társaságunk kötelezettsége. Mivel van olyan elszámolt anyagköltség, amely a biztosító térítése által megtérül, de az iparűzési adó alapjában nem jelenik meg, jelent-e valamilyen problémát az iparűzési adó megállapításánál? Ha igen, akkor ezt hogyan lehet kezelni? A szalagkorlát és egyéb pályakiegészítő helyreállításának költsége tárgyidőszaki költségként számolandó el, vagy a tárgyi eszközök között aktiválandó? Ha aktiválandó, akkor a felmerült tételek közvetlenül a beruházási számlára könyvelendők, vagy a saját előállítású eszközök aktivált értékén keresztül kerülnek be az eszközök közé?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A kérdést hosszabban idéztük. A helyreállításköltségeinek elszámolási módja, a költségeket fedező, a biztosító általfizetett kártérítés befolyásolja az elszámolt anyagköltséget, és annak aziparűzési adó alapjánál történő számításba vételét.A társaság...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. szeptember 22.
Kapcsolódó címke:

Telefonhasználat egyéni vállalkozónál

Kérdés: Elszámolható-e az egyéni vállalkozó költségei között az a telefonszámla, amelyet a kft. állít ki az egyéni vállalkozó részére, "telefonhasználat" megnevezéssel? A kft.-ben tag az egyéni vállalkozó.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...– nem felel meg az előbbiekben leírtaknak, akkor viszontnem telefonszámla (a kft.-nél sem tekinthető a telefonköltségtovábbszámlázásának). Így a telefonhasználatról szóló számla szerinti költségsem lehet telefonköltség, az egyéni vállalkozónál...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. szeptember 8.
1
…
55
56
57
…
107