159 talált cikk a számviteli bizonylat kifejezésre

Kérdés: Magánszemély a garázsát bérbe kívánja adni a társaságnak. Milyen számviteli bizonylat alapján tudja a társaság a bérleti díjat, a közüzemi díjat költségként elszámolni?

Kérdés: A mobilszolgáltató új szolgáltatása a partnerkapcsolaton alapul. Így a számlán a vevő neve nem a bt., hanem az önkormányzat. A számlát a bt. nevére küldik, a fizető neve is a bt. Elszámolható a bt.-nél a telefonszámla költségként?

Kérdés: Hol találok előírást a számviteli bizonylatok selejtezésével kapcsolatosan? Milyen nyomtatványokon kell a selejtezést elvégezni?

Kérdés: Társaságunk a szolgáltatótevékenységéről számítógépes úton, emberi beavatkozás nélkül, folyamatosan és nagy tömegben állítja ki a számlákat, a számlázási rendszer által számított és a rendszerbe bevitt, ellenőrzött adatok alapján. Ezért az Szt. szerint mentesült az aláírási kötelezettség alól. A késedelmesen fizető ügyfeleink részére kiállításra kerülő kamatközlő levelek ugyanezen számítógépes program alapján, de a program más alrendszere által nyilvántartott adatok alapján kerülnek előállításra. A kamatközlő levelek aláírásánál hogyan kell eljárnunk? Alá kell-e írni, és ha igen, kinek?

Kérdés: Úgy hallottuk, az Európai Unióban nem kötelező a számlák aláírása. Magyarországon is változik az előírás? Változnak-e a követelmények az elektronikus aláírással, a bizonylatok megőrzésével kapcsolatban?

Kérdés: Könyvelési irodánk számítógépes könyvelési rendszert használ. Az Szt. szerint a bizonylaton a kontírozást fel kell tüntetni. Megfelel-e ennek a követelménynek az, ha a kontírozást nem a bizonylaton tüntetjük fel, hanem a könyvelési naplón, amit a teljes könyvelési anyag dokumentálásánál szintén kinyomtatnak?

Kérdés: A Számviteli Levelek 555. kérdésére adott válaszhoz kérem a törvényi hivatkozást. A válasz vonatkozik az egyéni vállalkozóra is?

Kérdés: Társaságunk nyomdai úton előállított helyi járati menetjegyeket értékesít készpénzért. A menetjegy a nyugta tartalmi követelményeinek megfelel, azt szigorú számadási kötelezettség terheli. Az Áfa-tv. előírásai alapján e tevékenységnél pénztárgép alkalmazása nem kötelező. A bevételelszámolás számviteli alapbizonylataként elfogadható-e a nem pénztárgép által kiállított nyugta?

Kérdés: A kft. importáruk forgalmazását végzi. A beérkezett árukról kiállított számla nincs aláírva. Rögzíthetjük-e azt a könyvviteli nyilvántartásban?

Kérdés: Az rt. vállalta franchise-szerződés keretében, hogy az egyéni vállalkozók, a más cégek által üzemeltetett kiskereskedelmi boltok számára lebonyolítja az árubeszerzést. A szállító cégeknek a megrendelést az rt. adja fel, de a szállítók az árut közvetlenül a boltoknak adják át. A szállítók a számlákon vevőként mind az rt.-t, mind a boltokat feltüntetik. Az áruk bevételezését a boltok végzik. Az áruk ellenértékét a boltok az rt.-nek fizetik ki, az rt. pedig – ettől függetlenül – utalja az esedékes összeget a szállítóknak (a különbözetet a boltokkal szembeni követelésként mutatják ki). Helyes-e ez a gyakorlat? Ha nem, mi lenne a helyes megoldás?