Később kapott számla

Kérdés: Kapcsolódóan a 3250. kérdésre adott válaszhoz: egy korai (január 8-i) mérlegkészítés időpontú, nagy forgalmú (több száz szállító, több ezer számla) cégnél a legnagyobb gondosság mellett előfordul, hogy nem kerül feltárásra, elszámolásra az összes, még le nem számlázott igénybe vett szolgáltatás. Ezek miatt minden évben önellenőrzéssel kell rendezni a többlet-társaságiadót. Tízmilliárdos árbevételű, milliárdos eredményű cégnél az egyedileg 20-100 ezer forintos, összességében párszázezer forintos tételek nem jelentősek. Van-e lehetőség a számviteli politikában a költség-haszon elve alapján meghatározni egy korlátot, ami alatt ezek a számlák a következő évi beszámolóban szerepelhetnek, és nem kell önellenőrzést végezni? Amennyiben a 2005. évi mérlegkészítés után érkezett 2005. évi számlákat 2006. évre könyvelték, 2005. évet nem önellenőrizték, megállapítható-e 2006. évre ezek miatt adóhiány? Mi alapján? Mivel nem jelentős összegű a hiba, a számvitelben a 2006. évi beszámolóban szerepel. Adóalap-növelő tételként az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, elszámolt összeggel kell módosítani, adóellenőrzés, önellenőrzés viszont 2006-ban nem történt. Kötelessége-e az adóellenőrnek a 2006. év ellenőrzésekor a 2006. évi mérlegkészítéskor el nem számolt költségek megállapítása? Vagy jogosan hivatkozhat arra, hogy ezek 2007. évi tételek, ami nem tárgya a 2006. évi ellenőrzésnek?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, amely évtizedek óta fennállóproblémára szeretne az adóellenőr és az ellenőrzött cég számára is egyértelműés pozitív megoldást találni. Sajnos, jelenleg nincs jó megoldás. Azegyszerűsítés "lehetősége" ma a számviteli, illetve az adózási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.

Ügyvédi iroda beszámolójának közzététele

Kérdés: Az ügyvédi iroda egyszerűsített éves beszámolóját közzé kell-e tenni? Le kell-e adni a cégbíróságra, vagy valahova máshova?
Részlet a válaszából: […] Az ügyvédi iroda nem kerül a cégbíróságon bejegyzésre. Így aszámviteli jogszabályokból adódóan nincs az ügyvédi irodának letétbe helyezésiés közzétételi kötelezettsége.Amennyiben az ügyvédi iroda saját döntése alapján ajóváhagyásra jogosult testület által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Számlázás euróban vagy euróalapon forintban

Kérdés: A társaság gépet értékesített 100 ezer euróért. Előlegként 30 ezer eurót kapott. Az előleget a banki beérkezés napján érvényes árfolyamon könyvelte. Sajnos, a számlázási program nem képes előállítani a megfelelő számlát, ezért kénytelen volt a társaság előlegszámlát lemínuszolni azon az árfolyamon, amelyen beérkezett. Egy másik számlán a teljesítés napjával számlázta a gép eladási árát, a teljesítésnapi árfolyamon. A vevő ez ellen tiltakozott, szerinte le kellett volna számlázni a gépet úgy, hogy 30 ezer euró az előleg árfolyamán, 70 ezer euró a teljesítésnapi árfolyamon. Kinek van igaza?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz először tisztázni kell, hogy a gépet euróértértékesítették, vagy a szerződésben meghatározott euró forintra átszámítottértékéért. A kérdésben leírtak ez utóbbit valószínűsítik. Kövessük végig,miként kellett volna eljárni az első, illetve a második...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Biztosítási díjból utólag adott kedvezmény

Kérdés: Társaságunk vagyonbiztosítási szerződése alapján teljes kármentesség esetén 5 százalék kedvezményt kap utólag a biztosítási díjból. Hogyan könyvelendő a mérlegzárást követően jóváírt összeg? Egyéb bevételként vagy a tárgyévi biztosítási költségeket csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a biztosítási díjból utólag kapott kedvezményt atársaság számviteli politikájában meghatározott mérlegkészítés időpontja utánírják jóvá, akkor azt a jóváírás évében az egyéb bevételek között kellelszámolni. Ebből következően, a mérlegfordulónap és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Devizaalapú előleg levonása

Kérdés: A vevő 142 000 euróért rendelt meg egy gépet. A megállapodás alapján a 71 000 euró megérkezése napján 254,15 Ft/euró árfolyamon a szállító előlegszámlát állított ki. A gép átadásakor a szállító számlázta a 142 000 eurót napi árfolyamon (252,24 Ft/euró). Számlázóprogramjának hiányossága miatt "előlegszámla rendezése" megjegyzéssel tudta az előleget mínuszelőjellel a teljesítéskori árfolyamon levonni. Így lehetett megoldani, hogy az előlegfizetésből ne keletkezzen árfolyam-különbözet. A vevő visszaküldte a számlát azzal, hogy a gép átadásakor csak 71 000 eurót lehet számlázni a teljesítéskori árfolyamon, a kiállított számlát, az előleg levonását visszaküldte. A szállító, vagy a vevő álláspontja a helyes?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az lehetne, hogy teljesen egyiknek sem. Éppenezért, a válasz megértése érdekében idéztük hosszabban a kérdést. A kérdező nem teszi egyértelművé, hogy az adott esetben nemdevizában történik a számlázás, hanem a devizaérték alapján forintban. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Osztalék 10 százalékos osztalékadóval

Kérdés: A házipénztáradóról szóló törvény hatályon kívül helyezése miatt a 10 százalékos mértékkel megállapított osztaléklehetőséget milyen dátummal elkészített mérleggel lehet jóváhagyni, kifizetni az eredménytartalékból?
Részlet a válaszából: […] A személyijövedelemadó-törvényben a házipénztárcsökkentéséhez kapcsolódó osztalékamnesztia-szabály 2007. február 6-án hatályátveszítette. Ez azt jelenti, hogy ha a 2006-os eredmény felosztásakor azeredménytartalék terhére a házipénztár csökkentéseként elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Valuta-, devizakészletek értékelése

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető vállalkozás vagyunk. Minden hónapban főkönyvi zárást, illetve mérleget készítünk. A banki deviza-, illetve a pénztári valutakészletet kell-e havonta értékelni, vagy elegendő csak az év végén?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 60. §-a (2) bekezdésének előírásából az következik,hogy a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát azüzleti év mérlegfordulónapjával kötelező a mérlegfordulónapra vonatkozó – avállalkozás által választott –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Devizamegtakarítási számla árfolyama

Kérdés: Cégünk devizamegtakarítási számlát nyitott 2006-ban. MNB-árfolyamon kell-e a forintról devizára átváltott összeget nyilvántartásba venni, a havonta kapott kamatot és az év végi értékelést könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből az következik, hogy a kérdező forintért vásároltdevizát, amelyet devizamegtakarítási számlán helyezett el. Ez esetben az Szt.60. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint kell az árfolyamot meghatározni(és nem az MNB-devizaárfolyamot kell alkalmazni). E szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Pénznyerő automaták leírása

Kérdés: A 2006-ban megjelent jogszabály szerint a pénznyerő automatákat 5 év után nem lehet tovább üzemeltetni, és mint veszélyes hulladékot át kell adni egy arra hivatott szervezetnek. A jelenlegi leírási kulcs – összhangban a Tao-tv.-ben foglaltakkal – 14,5%-ban került meghatározásra. Amennyiben ezt megemeljük, minimum évi 20%-ra vagy többre (az Szt. erre lehetőséget ad, ezen változást rögzítve a számviteli politikában, pontosabban az értékelési szabályzatban), új gép esetén ez pont öt adóév, viszont a különbözettel meg kell emelni az adóalapot. Helyesek ezen ismereteim?
Részlet a válaszából: […] A tárgyi eszköz értéke csökkenésével kapcsolatos ismereteihelyesek, a számvitel szerint elszámolt értékcsökkenéssel, valamint azadótörvény által megengedett amortizációval korrigálni kell az adózás előttieredményt, és így a különbözet valóban növeli az adózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.

Szellemi termék eladása

Kérdés: Kutatási, kísérleti-fejlesztési tevékenységet végző vállalkozás a kutatás, a kísérleti fejlesztés során elért eredményt, mint szellemi terméket értékesíti. Számviteli politikáját most alakítjuk ki. Hogyan kell helyesen könyvelni ezen folyamatot?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy nem attól lesz valami szellemitermék, mert annak nevezzük. A szellemi termékek közé sorolandó immateriálisjavakat az Szt. 25. §-ának (7) bekezdése részletezi. Természetesen, a kutatási,a kísérleti-fejlesztési tevékenység során is létrejöhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.
1
28
29
30
36