K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] A kapott támogatással nem lehet csökkenteni atársaságiadó-alapot. A Tao-tv. 7. §-a (8) bekezdésének c) pontja szerintugyanis az adózó nem csökkentheti adózás előtti eredményét a jogszabály vagynemzetközi szerződés alapján kapott támogatás, juttatás esetében....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Kutatás-fejlesztési kedvezmények

Kérdés: Társaságunk (K+F) kutatási tevékenységet végez. Tevékenységünket az egyetem területén (bérleti szerződés) végezzük. Kutatásaink önálló projektek. Nyertes pályázataink elszámolását követően támogatásban részesülünk. A pénzügyileg beérkezett pályázati támogatásokat elhatároljuk. Adózás előtti eredményünk javára év végén a támogatási jóváírásokból (amely időbelileg elhatárolt) egyéb és rendkívüli bevételeket számolunk el az alábbi költségek összegével megegyezően: – Tárgyi eszköz tekintetében az adott évre elszámolt értékcsökkenés összegével megegyezően engedjük fel az időbeli elhatárolást. – Munkabér és egyéb forgóeszközök között elszámolt költségeinket pedig 100%-os összegben. K+F tevékenységünk eredményeként született szellemi termékeket aktiváljuk (közvetlen önköltségen). a) A Tao-tv. adóalap-csökkentő tételként sorolja fel a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatást. A (8) bekezdésben konkrétan felsorolja, mikor csökkentheti az adózás előtti eredményét a társaság. Helytálló-e az álláspontunk, miszerint társaságunk ezen adóalap-csökkentő jogcímmel nem élhet a pályázati támogatás tekintetében? b) A 22. § (9) bekezdése szerint az alapkutatás és a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között elszámolt bérköltség 10%-át lehet figyelembe venni adókedvezményként. Milyen feltételei vannak a kedvezmény érvényesítésének, és hogyan lehet ezen adócsökkentő tételt igénybe venni? Cégünk élhet-e vele? c Adóalap-csökkentő tételek között sorolja fel a K+F közvetlen önköltséget. Társaságunk igénybe veheti-e ezt az adóalap-csökkentő tételt? Cégünk melyik csökkentő tételt veheti igénybe (párhuzamosan)?
Részlet a válaszából: […] Az egyes kérdésekre a válasz a következő:a) A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja és a (8)bekezdése alapján helytálló az álláspont, hogy a társaság a kapott támogatássalnem csökkentheti az adózás előtti eredményét. b) A Tao-tv. 22. §-ának (9) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Szellemi termék felhasználási joga

Kérdés: Az Szt. 25. §-ának (6) bekezdése 2005. január 1-jétől pontosításra került. E szerint a szellemi termékek felhasználási jogát az immateriális javak között vagyoni értékű jogként kell nyilvántartani. Ha előfordult, hogy a szoftver használati jogát a szellemi termékek között mutatták ki, a helyesbítést mikortól kell elvégezni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt.-t módosító 2004. évi XCIX. törvényt hatályba léptető44. § (1) bekezdése szerint a törvény rendelkezéseit először a 2005. évbeninduló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni. Ebből arendelkezésből az következik, hogy a megváltozott előírást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.

Kis értékű tárgyi eszközök könyvelése, nyilvántartása

Kérdés: Mit jelent az a gyakorlati könyvelés során, hogy a kis értékű tárgyi eszköz egy összegben a felmerüléskor költségként leírható? Csak az analitikában vagy a főkönyvi nyilvántartásokban is ki kell mutatni? Vagy a beruházási számlán egyáltalán nem kell átvezetni? Hogyan jelenik meg az adózás előtti eredmény korrekciójaként? Sokféle gyakorlat van, vajon melyik a helyes, hogy a számviteli alapelvek ne sérüljenek?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 80. §-ának (2) bekezdése szerint a 100 ezer forintegyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemitermékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke – a vállalkozó döntésétől függően -a használatbavételkor értékcsökkenési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 10.

Vásárolt szoftverek elszámolása

Kérdés: A vásárolt szoftverek számviteli elszámolásával kapcsolatosan kérdezem: hogyan történik a szoftverbeszerzés elszámolása, a meglévő szoftverek folyamatos aktualizálása, a meglévő szoftverek továbbfejlesztése, értelmezhető-e az értéknövelő felújítás, és hogyan kell mindezeket elszámolni, ha a szoftverek már 0-ra leírtak?
Részlet a válaszából: […] A szellemi termékek között kell állományba venni a szerzőijogvédelemben részesülő vásárolt szoftvertermékeket. Ide azon szoftvertermékektartoznak, amelyeknek a vevő kizárólagos tulajdonosává válik, amikor aszoftver-terméket a vevő megrendelésére, kizárólagos használatára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Ingyenes szoftver nyilvántartása

Kérdés: Cégünk az internetről letöltötte az ingyenesen használható irodai szoftvercsomagot, és telepítette egyik számítógépére. Ezt az ingyenes szoftvert mint térítés nélkül átvett eszközt kell-e könyveinkben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő szoftvercsomag csak akkor tekinthetőingyenesen beszerzettnek, ha az internetről történő letöltésért sem kellettfizetni. Ez esetben a térítés nélkül átvett, vagyoni értékű jogok közöttnyilvántartásba vételre kerülő szoftvercsomag bekerülési értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Szoftver és a számítógép

Kérdés: Cégünk vásárolt egy számítógépet és hozzá OEM szoftvereket. A számlán a számítógép és a szoftverek megbontva szerepelnek. Kérdés: a szoftvereket a számítógéppel együtt a 161. főkönyvi számlára, majd aktiválás után a 143. főkönyvi számlára kell könyvelni, vagy megbontva a számítógépet a 161. számlára, majd a 143. számlára, a szoftvereket pedig a 113. főkönyvi számlára kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A számítógép bekerülési értékében csak azokat a tételeket(alkatrészeket) lehet figyelembe venni, amelyek a számítógép rendeltetésszerűhasználatbavételéhez szükségesek. A szoftverek általában nem ilyenek. Aszoftvereknek az eszközök közötti kimutatását lényegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.

Szellemi termék eladása

Kérdés: Kutatási, kísérleti-fejlesztési tevékenységet végző vállalkozás a kutatás, a kísérleti fejlesztés során elért eredményt, mint szellemi terméket értékesíti. Számviteli politikáját most alakítjuk ki. Hogyan kell helyesen könyvelni ezen folyamatot?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy nem attól lesz valami szellemitermék, mert annak nevezzük. A szellemi termékek közé sorolandó immateriálisjavakat az Szt. 25. §-ának (7) bekezdése részletezi. Természetesen, a kutatási,a kísérleti-fejlesztési tevékenység során is létrejöhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.

Innovációs járulék csökkentése

Kérdés: Az innovációs járulék saját célú kutatásra, fejlesztésre történő felhasználása esetén bevonható-e a munkába külső vállalkozó, illetve megbízási szerződéssel szakértő? Elszámolhatók-e ezek a számlák is költségként a járulékkal szemben?
Részlet a válaszából: […] Az innovációs járulék fizetéséről a 2003. évi XC. törvényrendelkezik. Az innovációs járulék bruttó összege a törvény 4. §-ának (1)bekezdése szerint megállapított járulékalap és a törvény 14. §-ábanmeghatározott mérték szorzata. Az innovációs járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Stancforma, szita, filmkészítés elszámolása

Kérdés: A gyártó cég dobokon kívül stancformát, szitát és filmkészítést is számláz cégünknek. A stancformát és a szitát szerszámként, vagy kis értékű tárgyi eszközként vegyük nyilvántartásba? A filmkészítést igénybe vett szolgáltatásként lehet könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A stancforma és a szita besorolásánál a számviteli törvényazon előírásából kell kiindulni, hogy azok tartósan, legalább egy éven túlszolgálják a működést, a tevékenységet, vagy ennél rövidebb ideig.Amennyiben a stancforma, a szita a tevékenységet, a működésttartósan,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.
1
9
10
11
14