Kutatás-fejlesztés megelőlegezése

Kérdés: A társaság 2008. évben a Gazdaságfejlesztési Operatív Programon belül "Vállalati innováció támogatása" projektjavaslatot nyújtott be, amelyet az új megújuló energiát hasznosító geotermikus hőszivattyúrendszer kifejlesztésére projektként el is nyert. A projekt elszámolható költségei a szerződésben meghatározottak szerint: K+F, marketing. A projekt célja 10 db prototípus előállítása. 2008-ban anyagköltség, munkabér és járulékai merültek fel, néhány kisebb értékű tárgyi eszköz került beszerzésre. A támogatás összegéből decemberben előleget kaptunk. Helyesen számoltuk-e el a társasági adó, a számvitel szempontjából, ha a költségeket a saját előállítású eszközök főkönyvi számlára vezettük át, a beszerzett tárgyi eszközöket pedig a beruházás főkönyvi számlán hagytuk? A kapott előlegből sem számoltunk el bevételt.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakból az következik, hogy a megnyertpályázat szerinti projekt megfelel az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 4. pontjaszerinti kísérleti fejlesztésnek, kivéve a marketinget.A K+F projekt közvetlenül felmerült költségeit (ez nem csakanyagköltség, bérköltség és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Közhasznú társaság befejezetlen termelése

Kérdés: A kht. az Szt. szerinti beszámoló mellett köteles elkészíteni a 224/2000. Korm. rendelet 6. sz. melléklete szerinti eredménykimutatást. Ennek az eredménykimutatásnak nincs "Aktivált saját teljesítmény" sora. A kht.-nek a mérlegfordulónapon meglévő befejezetlen szolgáltatása értékét befejezetlen termelésként ki kell mutatnia. A kht. közhasznú tevékenysége keretében szellemi terméket hoz létre, amelyet a saját előállítású eszközök aktivált értéke számlával szemben kell az immateriális javak között állományba venni. Hogyan kell ezt kimutatni? Az Szt. szerinti eredménykimutatás adózás előtti eredményének meg kell egyeznie a közhasznú eredménykimutatás adózás előtti eredményével?
Részlet a válaszából: […] Mivel 2009. június 30-ig a vonatkozó előírások szerint akht.-nak vagy meg kell szűnnie, vagy át kell alakulnia nonprofit gazdaságitársasággá, ezt követően a közhasznú nonprofit gazdasági társaság (kft.) nemtartozik a 224/2000. Korm. rendelet hatálya alá, rá csak az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Szoftver bekerülési értéke

Kérdés: Cégünk pályázattal támogatást nyert el. A pályázat célja: elektronikus kereskedelmi és ügyfélkapcsolati rendszer kialakítása. A teljes költsége 25 855 E Ft, az elnyert támogatás mértéke 50%. A pályázat írását külső cég végezte nettó 905 E Ft-ért. A megvalósítás költségei: hardvereszközök 455 E Ft, szoftvereszközök 18 800 E Ft, kapcsolódó szolgáltatások: tesztelés, adatfeltöltés, tanácsadás, képzés, betanítás 6600 E Ft. Az ütemezés szerint 2009. II. félévére készül el minden. Hová könyveljem a pályázatírás, a tesztelés, az adatfeltöltés, a tanácsadás, a képzés, betanítás költségeit? A legnagyobb összeg a szoftver, mivel az nem beruházás, akkor szellemi termékként könyvelendő?
Részlet a válaszából: […] Hogy a kérdés szerinti szoftver szellemi termék-e, vagy azimmateriális javak közé tartozó vagyoni értékű jog, annak alapján kelleldönteni, hogy az adott termék tulajdonjogával a társaság fog-e rendelkezni,vagy csak a használat jogát szerzi meg. Ez azonban nem változtat azon, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Grafikai dokumentálási szolgáltatás minősítése

Kérdés: A megrendelővel kötött megállapodás tárgya: grafikai dokumentálási szolgáltatás elvégzése. Ennek keretében turisztikai (gyógy- és idegenforgalmi) tájékoztató kiadványhoz egy adott város múltját bemutató képeslap- és egyéb képgyűjtemény digitális változatának elkészítése. A dokumentálás során több mint ezer kép került feldolgozásra CD adathordozón kétféle méretben, kétféle kiterjesztésben. A szerződés szerint a feldolgozott adatbázis a megbízó kizárólagos tulajdonát képezi, a digitális változatra a kivitelező vállalkozó korlátlan felhasználási jogot ad. Helyes-e az immateriális javak közötti vagyoni értékű jogkénti elszámolás?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem helyes. A megbízó – akérdésben leírtak szerint – terméket vásárolt, amely az ő kizárólagos tulajdona,amelyet a kivitelező vállalkozó a megbízó felé értékesített (árbevételkéntszámolt el). Ezt a terméket az immateriális javak között –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Elektronikus könyv elkészítésének minősítése

Kérdés: A megbízás tárgya turisztikai (gyógy- és idegenforgalmi) tájékoztató e-bookjának (elektronikus könyv) elkészítése. Az e-book a kivitelező vállalkozó önálló szellemi terméke, amelyre a megbízónak korlátlan felhasználási jogot ad. Ellenérték fejében történő forgalomba hozatal, hozzáférés engedélyezése esetén azonban szerzői jogdíjat kell fizetni. Helyes-e az immateriális javak közötti elszámolás?
Részlet a válaszából: […] Mivel a megbízó az e-book korlátlan felhasználási jogátvette meg, a fizetett ellenértéket az immateriális javak között – mint vagyoniértékű jogot – indokolt kimutatni, az ellenérték fejében történő forgalombahozatal, hozzáférés engedélyezésekor fizetett szerzői díjat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Hangzóanyag elkészítésének minősítése

Kérdés: A szerződés tárgya turisztikai (gyógy- és idegenforgalmi) tájékoztató multimédia kiadványához szükséges hangzóanyag elkészítése. A zenei anyag az előző multimédiai anyagok audioháttereként szolgál. A hangzóanyag a megbízó kizárólagos tulajdonát képezi, a kivitelező vállalkozó arra korlátlan felhasználási jogot ad. Helyes-e az immateriális javak között a vagyoni értékű jogkénti kimutatás?
Részlet a válaszából: […] A megbízó valójában terméket vásárolt, amely az őkizárólagos tulajdona, így a vagyoni értékű jogként való kimutatás (elszámolás)nem helyes. Ezt a terméket az immateriális javak között – mint szellemiterméket – csak akkor lehetne kimutatni, ha szerzői jogvédelemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Szellemi munka apportálása

Kérdés: A kft. kb. 20 éve szótárkészítéssel és -kiadással foglalkozik, amely "termék" állandó "karbantartás"-t, szerkesztést igényel. Ezt a kft. tagja (vezetője) végzi, amelyért semminemű munkavégzésre irányuló jogviszony alapján jövedelmet nem vett fel. Ezt a szellemi munkáját most tőkésíteni kívánja, apportként vinné be a társaságba azt az értéket, amit ez idáig a cég bevétele elérése érdekében végzett. Bevihető-e, és ha igen, milyen jogcímen? Az apport értékének elfogadásához milyen számítási anyag kell? Kell-e könyvvizsgálóval hitelesíteni? Az Szja-tv. alapján hogyan lehet megállapítani az apport beszerzési értékét? Mivel lehet azt dokumentálni, ha nem állnak rendelkezésre a magánszemély nevére szóló számlák, szerződések, bizonylatok?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 13. §-ának (2) bekezdése alapján a nem pénzbelihozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshozfűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog lehet. Ebből az következik, hogyapportálni lehet a vagyoni értékkel rendelkező szellemi terméket, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Szoftver minősítése

Kérdés: A szoftver számvitelileg termékként (anyag) vagy szolgáltatásként kezelendő? Ha beszerzünk egy egyéves használati joggal értékesített szoftvert, azt anyagként vagy szolgáltatásként kell könyvelni? Ha kereskedőként értékesítünk "dobozos" szoftvert, akkor annak beszerzési értéke elábé vagy közvetített szolgáltatás? A kereskedő a szoftver értékesítéséről kiállított számlájában Vtsz.- vagy Szj-számot tüntessen fel?
Részlet a válaszából: […] A szoftver számviteli minősítésénél az Szt. 25. §-a (6) és(7) bekezdésének előírásaiból indokolt kiindulni. Ez szerint:– a szerzői jogvédelemben részesülő szoftvertermékmegszerzése a szellemi termékek közé sorolandó (ez esetben a szoftvertermék tulajdonjogáta vevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Beruházási adóalap-kedvezmény kis- és középvállalkozásnál

Kérdés: A kis- és középvállalkozások beruházásiadóalap-kedvezménye számításakor – a számviteli törvény szerinti adózás előtti eredmény vagy – a számviteli törvény szerinti adózás előtti eredmény Tao-tv. szerinti növelő tételekkel növelt, csökkentő tételekkel csökkentett adóalap jelenti a kedvezmény igénybevételének korlátját a 30 millió Ft-os korláton kívül? Számszerű példán bemutatva: ha egy kft. számviteli törvény szerinti adózás előtti eredménye 20 millió Ft, Szt. szerint elszámolt értékcsökkenése 20 millió Ft, Tao-tv. szerint elszámolt értékcsökkenése 30 millió Ft, és a tárgyévi adókedvezményre jogosító beruházása 40 millió Ft, akkor a kisvállalati adóalap-kedvezményt csak 10 millió Ft összegben tudja az adóalapnál érvényesíteni, vagy emiatt az adóalapja lehet negatív?
Részlet a válaszából: […] A kis- és középvállalkozás a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésénekzs) pontja alapján [figyelembe véve, hogy megfelel, illetve teljesíti a(11)–(12) bekezdésben foglaltakat is) dönthet úgy, hogy az adóalapját csökkenti– a korábban még használatba nem vett (azaz új) ingatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.

Kutatás-fejlesztés költségeinek, támogatásainak elszámolása

Kérdés: A kft. 78 millió forint összköltségű projekten (műszerfejlesztés) dolgozik. Ehhez 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesül. Eddig 13 millió Ft előlegfolyósítás volt. Hogyan kell könyvelni a projekttel kapcsolatos költségeket, támogatásokat, a kapott előleget? Van-e év végén rendezendő tétel? Hogyan kell elhatárolni, majd az elhatárolást megszüntetni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra utal, hogy a kérdező cég nem ismeri akutatás-fejlesztés költségei, bevételei elszámolásának legfontosabb szabályait,azok alapvető összefüggéseit. Ezért a kérdésben megfogalmazottakra – viszonylagröviden – igyekszünk választ adni. A kérdés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 15.
1
8
9
10
14