OEM-szoftverek elkülönített kimutatása

Kérdés:

Cégünk nagy mennyiségben vásárol számítógépeket ún. OEM-szoftverekkel együtt. Ezeket a szoftvereket csak a gépekkel együtt lehet értékesíteni, önmagukban nem forgalomképesek. Cégünk az OEM-szoftvereket az immateriális javak között szellemi termékként tartja nyilván. A számítógépek számláin azonban csak egy tételben szerepel a gép ára, nincs részletezve, hogy mennyit ér a hardver, illetve a szoftver. Így gondot jelent, hogy az OEM-szoftvereket milyen értéken vegyük állományba. Van-e arra lehetőség, hogy ezeket a szoftvereket a géppel együtt aktiváljuk, és csak az analitikus nyilvántartásban utaljunk arra, hogy a gép értéke az OEM-szoftver értékét is magában foglalja?

Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy erre nincs lehetőség. Az Szt. előírásai szerint 2004. december 31-éig beszerzett – szóban forgó – szoftvereket a szellemi termékek között kellett kimutatni, 2005. január 1-je utáni beszerzéseknél pedig már mint a szellemi termék használati jogát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazott, a számviteli előírásokatpontosító, kiegészítő rendelkezések többsége olyan, amelyet a 2004. évibeszámoló készítése során is indokolt figyelembe venni. Egyes változásoknálutalunk a módosítást kiváltó problémákra is. Itt kell utalnunk arra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

K+F közvetlen költségei

Kérdés: A Tao-tv. szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költsége. Az Szt. értelmező rendelkezést ad a kutatásra, a kísérleti fejlesztésre. Milyen költségek tartoznak ezen tevékenységek közvetlen költségébe, amit adóalap-csökkentő tételként figyelembe lehet venni?
Részlet a válaszából: […] A választ először a Tao-tv. 7. §-ában megfogalmazottakértelmezésével kezdjük.Az alap- és alkalmazott kutatás, a kísérleti fejlesztés (atovábbiakban: K+F tevékenység) költségeit – a közvetlen költségeket, aközvetett költségeket és az általános költségeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.

Saját előállítású szoftver bekerülési értéke

Kérdés: A bt. beltagjai jövedelmet nem vesznek ki, szoftverfejlesztéssel foglalkoznak. Az előállított szoftvert milyen értéken lehet kimutatni, ha nincs mögötte költség? A szoftver használati jogát értékesíti a bt.
Részlet a válaszából: […] Ha a szoftvert a bt. beltagjai állították elő, akkor annak a bekerülési értéke az előállítás közvetlen önköltsége. A közvetlen önköltség magában foglalja a szoftver előállítása során közvetlenül felmerült költségeket, az előállítással bizonyíthatóan szoros...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.

Bányanyitással, -bezárással kapcsolatos költségek elszámolása

Kérdés: A kft. 2002. év elején bányatelket vásárolt a hozzá tartozó bányászati joggal. Agyagkitermelésre 2002-ben nem került sor. Novemberben elkészítette a rekultivációs tervet a bányabezáráshoz és az egyéb dokumentumokat. A rekultivációs időszak 4 év, addig igény esetén a bányában lévő agyagot kitermelik. Hogyan kell elszámolni a bányatelek-vásárlást, a bányászati jog vételét, a rekultivációs és bányabezárási dokumentációt, a 4 év során felmerülő rekultivációs ráfordításokat?
Részlet a válaszából: […] A bányatelek-vásárlást elsődlegesen beruházásként kell elszámolni, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor (az adott esetben az agyagkitermelés megkezdésekor, ha a telket egyébként másra nem használják) aktiválni kell az ingatlanok között.A bányaművelésre igénybe vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Cégvásárlás költségei

Kérdés: Cégvásárlások kapcsán gyakori, hogy a vevő átvilágítja a céget, amelynek során könyvvizsgálói, ügyvédi, ingatlanbecslői stb. díjak kifizetésére kerül sor. Kérdés, hogy ezen költségek az eladásra szánt társaságban elszámolhatók-e, vagy az eladót, vagy a vevőt terhelik, esetleg egymás között – megállapodásuknak megfelelően – megoszthatják.
Részlet a válaszából: […] A cégvásárlással kapcsolatban felmerülő különböző költségek – az Szt. 47-50. §-ainak előírásaiból következően – a tulajdoni részesedést jelentő befektetés megszerzése érdekében elszámolható költségnek tekintendők, és mint ilyenek, a befektetés vételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

Igazgatási szolgáltatási díj a védjegynél

Kérdés: A védjegy mint szellemi termék bekerülési értékébe beletartozik-e a Magyar Szabadalmi Hivatal javára történő igazgatási szolgáltatási díj? Milyen leírási kulcsot alkalmazhatunk a védjegyre az Szt., a társasági adó szerint?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden igen. A 42/2002. (XII. 28.) GKM rendelet 10. §-a [korábban a 19/2001. (VII. 13.) GM rendelettel módosított 77/1995. (XII. 29.) GM rendelet 7. §-a] a védjegybejelentés díját és a védjegyoltalom megújítására irányuló kérelem díját határozza meg. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Kötelező-e az értékhelyesbítés?

Kérdés: A vállalkozási tevékenységet tartósan szolgáló vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök értékének piaci értékre történő helyesbítését köteles-e alkalmazni az egyszerűsített éves beszámolót készítő kft., vagy ez vezetői döntés függvénye?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem kötelező!Az Szt. 57. §-ának (3) bekezdése biztosítja azt a lehetőséget, hogy ha a vállalkozó tevékenységét tartósan szolgáló vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előlegeket),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Saját előállítású szoftvertermék minősítése

Kérdés: Az Szt. 25. §-ának (7) bekezdése ismerteti a szellemi termékeket. Társaságunk saját vállalkozásban, saját használatra szoftvereket állít elő, amelyek egyrészt a meglévő termelési folyamatokat szabályozó irányítástechnikai rendszerekhez kapcsolódnak, másrészt az ügyviteli folyamatokat segítik elő. Az egyéb szellemi alkotások között elszámolhatók-e ezek a szoftverek?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden, igen.A meglévő termelési folyamatokat szabályozó irányítástechnikai rendszerekhez kapcsolódó, az ügyviteli folyamatokat segítő, a számítógépbe be nem épített szoftverek, bár szerzői jogvédelemben nem részesülnek, a szellemi termékek között állományba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Vagyoni értékű jogok az immateriális javak között

Kérdés: Milyen vagyoni értékű jogok sorolhatók az immateriális javak közé? Ilyennek minősíthető-e a harmadik személy hozzájárulása nélkül el nem idegeníthető vagyoni értékű jog?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 25. §-ának (6) bekezdése alapján az immateriális javak között vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, nem tartoznak a szellemi termékek közé. Ilyenek különösen a bérleti jog, a használati jog, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.
1
11
12
13
14