10 százalékos adókulcs alkalmazása

Kérdés: A társaságiadó-törvény 19. §-a (5) bekezdésének c) pontja szerint a 10%-os adómérték alkalmazása esetén a 6% adónak megfelelő, lekötött tartalékba helyezett összeg "a pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés alapján (ideértve a pénzügyi lízinget is) fennálló kötelezettség csökkentésére oldható fel". Ez elég tág meghatározás. Pl. a cég 10 millió nyereségre 6% = 600 000 Ft lekötött tartalékot képez 2008. december 31-én. Ha 2008. december 20-án felvesz 600 000 Ft forgóeszközhitelt egy hónapos futamidőre, akkor 2009. január 20-án visszafizeti a hitelt, és jogszerűen oldja fel a lekötött tartalékot? Rulírozó hitel esetén hogyan lehetne megfelelni ennek a követelménynek? Ha az egyik, éves futamidejű hitele lejár és visszafizeti, akkor jogosan feloldhatja a lekötött tartalékot, és ezután felvehet egy másik hitelt? Az elsőnek említett hitelfelvétel-visszafizetés konstrukció megfelel a törvénynek?
Részlet a válaszából: […] A 10%-os adókulcs alkalmazásának feltétele, hogy a 6%adómegtakarítást az adózó annak az adóévnek a beszámolójában, amelyben a 10%-osadómértéket alkalmazta, lekötött tartalékként mutassa ki. A kérdésben bemutatottpélda szerinti esetben, ha az adóalap 2008-ban 10 millió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Rendezvényszervezés megrendelésre

Kérdés: Egy rendezvényszervező vállalkozás önkormányzatok, ill. művelődési intézmények megrendelésére szervez gyermek-diák-ifjúsági korosztály számára szabadidős, kulturális, ismeretterjesztő rendezvényeket, vetélkedőket. A vetélkedősorozatok résztvevőit, egyéneket és csapatokat 5000 Ft/fő értéket meg nem haladó mértékű díjazásban részesítik, amelyet általában könyv vagy könyvutalvány formájában kapnak meg a résztvevők. A vállalkozás ezeket és a rendezvények lebonyolításához kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat, anyagokat a saját nevében szerzi be, és a saját költségei között mutatja ki. A vállalkozás a rendezvény teljes körű megszervezését, lebonyolítását számlázza le a megrendelő felé, annak tételes kibontása nélkül. A részletes feladatok szerződésben kerülnek rögzítésre. Minek minősül ebben az esetben a vetélkedő, illetve a résztvevők díjazása, vannak-e adó- és közterhei és azok kit terhelnek? Hogyan kell szabályosan könyvelnie, adóznia, járulékolnia, bizonylatolnia a vállalkozásnak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a rendezvényszervező vállalkozás amegrendelők felé a rendezvény megszervezését, lebonyolítását számlázza úgy,hogy a ténylegesen felmerült költségeket, ráfordításokat tételesen nem mutatjaki (nem hárítja tovább) a számlán.A rendezvényszervező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Nyugdíjpénztári befizetés adómentes mérték felett

Kérdés: A 3445. számú kérdésre adott válaszban – véleményem szerint – nem helytálló, hogy az adómentes mértéken felül adott nyugdíjpénztári befizetés a bérköltségek között könyvelendő. Az Szt. 79. §-ának (2) bekezdésében az szerepel, hogy a bérköltség meghatározása a statisztikai besorolástól függ, a személyi jövedelemadó esetleges kötelezettsége érdektelen. Ebből következően, ha az adómentes kifizetés a személyi jellegű kifizetések közé könyvelendő, akkor az adóköteles rész sem kerülhet máshová.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, az Szt. 79. §-ának (2) bekezdésébennem az szerepel, hogy a bérköltség meghatározása a statisztikai besorolástólfügg, hanem az, hogy a bérköltség elemeiben megfelel a statisztikaielszámolások szerinti keresetnek. (A munkaügyi statisztikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Külföldi üzleti partner alkalmazottainak adott juttatás

Kérdés: Társaságunk rendszeresen fogad olyan devizakülföldi személyeket, akik a társaság külföldi ügyfeleivel vannak munkaviszonyban, és a termékeink felhasználására irányuló képzés vagy a termékek átvétele céljából érkeznek hozzánk. A szerződéses feltételeknek megfelelően e személyek tartózkodási költségét (szállás, napidíj) többnyire társaságunk viseli. A személyi jövedelemadó tekintetében e kifizetéseket (amelyről átvételi elismervényt kérünk) egyéb jövedelemnek tekintjük, és nem vonunk adót, hivatkozva az adott állammal kötött egyezményre. Az így kifizetett összegeket személyi jellegű egyéb kifizetésként könyveljük, és a társaságiadó-kötelezettség megállapítása szempontjából a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősítjük. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] Az eljárások helyesek, azzal a megjegyzéssel, hogy attól,hogy személyi jellegű kifizetésként történt az elszámolás – tekintettel arra,hogy a magánszemélyek nem állnak jogviszonyban a társasággal –, a Tao-tv. 3.számú melléklete B) fejezetének 3. pontja alapján nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Elhunyt munkavállaló özvegyének fizetett juttatások

Kérdés: Munkavállalónk üzemi baleset következtében elhunyt. Özvegyének megállapodás alapján egyszeri kifizetésként nem vagyoni kártérítést (a szomorú esemény feldolgozásához), költségtérítést (telefonköltség, ház körüli munkák stb.), dologi kártérítést (ruházat stb.), havi rendszerességű kifizetéssel az elmaradt jövedelem jogcímen fizetünk. A kifizetés elszámolása az Szt. szerint minek minősül? Személyi jellegű kifizetésnek vagy egyéb ráfordításnak?
Részlet a válaszából: […] Az elhunyt munkavállaló özvegyének fizetett azonjuttatásokat, amelyek akár kártérítés, akár költségtérítés címén kerültekkifizetésre, az Szt. 79. §-ának (3) bekezdése alapján személyi jellegű egyébkifizetésként kell elszámolni. Személyi jellegű egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 28.

Alkalmazott gépkocsihasználata

Kérdés: Az egyéni vállalkozónak alkalmazottja saját tulajdonú személygépkocsi használatára tekintettel fizetett költséget a "személyi jellegű kifizetések" közé kell sorolnia. A gazdasági társaságokra ugyanezen előírás vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a gazdasági társaság alkalmazottja a sajáttulajdonú személygépkocsiját a társaság érdekében használja, akkor – az üzemanyagköltséget a gazdasági társaság nevére szólószámla alapján a társaságnál anyagköltségként;– az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.

Adóköteles formaruha elszámolása

Kérdés: Adóköteles formaruha-juttatás – a társaság belső szabályzatában meghatározott 12, 18, 24 hónapos kihordási idővel – elszámolható-e a személyi jellegű kifizetéseknél, vagy anyagköltségként, tárgyi eszközként kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A társaság által beszerzett és a munkavállalók részéreátadott formaruhákat, ha azok nem felelnek meg az Szja-tv. 1. számú melléklete9.2. pontja szerinti munkaruházati termékek követelményeinek, a beszerzéskor azáfával növelt értéküket a személyi jellegű egyéb kifizetések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.

Tárgyi nyeremény közhasznú alapítványnál

Kérdés: Egy közhasznú, vállalkozási tevékenységet nem folytató alapítvány közérdekű céljaival kapcsolatban fényképpályázatot hirdetett meg. A nyertes pályaművek készítői számára különböző cégek tárgynyereményeket ajánlottak fel. Az alapítványnak hogyan és milyen dokumentum alapján kell lekönyvelnie a felajánlott tárgynyereményeket? Hogyan és milyen dokumentum alapján kell könyvelnie a tárgynyeremények átadását? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek lépnek fel, s azt kinek, milyen módon kell megfizetnie és bevallania, milyen adatszolgáltatási kötelezettség merül fel?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a közhasznú alapítvány a felajánlott tárgynyereményeket ténylegesen átveszi a felajánló cégektől, akkor azokat a térítés nélküli átvétel szabályai szerint kell a készletek között állományba vennie a rendkívüli bevételekkel szemben (T 21-22 – K 9891), az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.

Iparűzési adó alapjának megosztása

Kérdés: Mezőgazdasági őstermelőnek, akinek a székhelye a városi lakása, telephelye pedig egy faluhoz tartozó tanya, hogyan kell megosztania az iparűzési adó alapját? Saját maga után nincsen személyi jellegű kifizetése, alkalmazottja sincsen. Eszközei (a mezőgazdasági eszközök, még a mobiltelefonja is) a telephelyén vannak, az adminisztrációt is a tanyán végzik. Ilyen esetben miért nem jó a 0 és 100 százalék megosztás?A székhely szerinti adócsoport követelheti-e a "legalább 10 százalék" megfizetését részükre?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 37. §-a szerint a vállalkozót helyi iparűzésiadó-kötelezettség terheli a székhelye és a telephelye(i) szerinti önkormányzatoknál, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. A Htv. a telephely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Külföldi tanulmányút elszámolása

Kérdés: Milyen feltételei vannak a külföldi tanulmányút elszámolhatóságának, hogyan kell azt bizonylatolni?
Részlet a válaszából: […] A külföldi tanulmányút költségeinek személyi jövedelemadózási szempontból történő minősítésénél a külföldi kiküldetésre, külszolgálatra vonatkozó szabályokból kell kiindulni. A külföldi kiküldetés az az eset, amikor a magánszemély a Magyar Köztársaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.
1
6
7
8