K+F támogatás költségek fedezetére

Kérdés: GINOP K+F támogatás személyi jellegű költségek fedezetére: Az előleget 2018-ban kötelezettségként könyveltem, az elszámolás 2019-ben történik meg. A pályázatból megtérülő költségeket átkönyveltem az 1-es számlaosztályba. Az elszámolás megtörténtekor visszavezetem, és ezzel szemben oldom az elhatárolt bevételt, a 2019. évi költségekkel szemben egyéb bevételként könyvelem. A 2018. évi eredmény miatt jártam így el. Helyes ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy vitatható a kérdésben leírt megoldás.A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként – az Szt. 25. §-ának (4) bekezdése szerint – a jövőben hasznosítható, a kísérleti fejlesztés eredményének jövőbeni hasznosításakor az árbevételben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.
Kapcsolódó címke:

Helyi utazási bérlet elszámolása

Kérdés: Munkavállalóink részére helyi utazási bérletet szeretnénk juttatni, mivel feladataik ellátásához szükséges a helyi tömegközlekedés napi igénybevétele. Ebben az esetben – azaz, ha a munkakör betöltéséhez szükséges – hogyan kell elszámolni az utazási bérletet?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 25. §-ának (2) bekezdése alapján csak a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén nem kell önálló tevékenységből származó jövedelemként számításba venni azt a bevételt, amelyhez a munkavállaló az utazási bérlet, az utazási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.
Kapcsolódó címke:

Ráépítés más telkére

Kérdés: A kft. telket vásárolt egy romos házzal, amelyet engedély alapján lebontott, könyveiből kivezetett. A kft. hozzájárult, hogy a magánszemély tagjai lakást és irodát építsenek ezen a telken. A használatbavételi engedély alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. A magánszemély tagoknak vagy a kft.-nek milyen fizetési kötelezettségei keletkeznek azért, mert a magánszemélyek ellenszolgáltatás nélkül jutnak a telek arányos részének használatához?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakból egyértelműen következik, hogy a telek vásárlása nem a kft. vállalkozási tevékenysége érdekében történt. Ez esetben a kft.-nek viselnie kell döntése következményeit.Nyilvánvaló, hogy a romos ház rendeltetésszerűen nem vehető használatba. Ezért a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.
Kapcsolódó címkék:  

Kell-e könyvelni minden számlát?

Kérdés: A kft. könyvelője azt kéri az ügyvezetőtől, hogy minden olyan szolgáltatásról és termékbeszerzésről kérjenek a kft. nevére szóló számlát, amely valamilyen módon kapcsolódik a kft. tevékenységéhez, és a könyvelő majd el fogja dönteni, hogy a számlák tartalma elszámolható-e. Mi van akkor, ha a kért számlákat nem számolja el a könyvelő költségként? A nem könyvelt számlákat is meg kell őrizni? Lehet-e gondja abból a kft.-nek, ha a nevére kiállított, de költségként el nem számolt számlák már nem lesznek meg?
Részlet a válaszából: […] Természetesen lehetnek a kft.-nek gondjai!Egyértelmű, hogy nem a könyvelőnek kell eldöntenie azt, hogy a kft. nevére számlázott szolgáltatást a kft. igénybe vette-e vagy sem, a számlázott termék beszerzése megtörtént-e vagy sem. A könyvelő feladata az, hogy az ügyvezető által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.
Kapcsolódó címke:

Adómentes juttatások elszámolása

Kérdés: A nem pénzben kapott adómentes juttatásokat az Szja-tv. 1. számú melléklete részletezi. Ezek többsége tételesen nem szerepel a személyi jellegű egyéb kifizetések között, ennek ellenére elszámolhatók ott?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy azok a személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak, mivel azok a természetes személyek részére teljesített kifizetések, elszámolt összegek. A kifizető által a természetes személy részére teljesített olyan kifizetések, elszámolt összegek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.
Kapcsolódó címke:

Kivaalap-csökkentés beruházással

Kérdés: A 2018. évi kiva éves bevallással kapcsolatosan kérem szíves tájékoztatásukat. A Katv. 20. §-ának (7) bekezdése szerint a személyi jellegű kifizetések terhére is csökkenti az adóév és a következő adóévek adóalapját az új beruházásokkal kapcsolatos adóévi kifizetések összegéig. A vállalkozásnak a korábbi évekről van elhatárolt vesztesége. Ezzel kapcsolatban felmerült kérdéseim:
1. Tárgyévi beruházásként könyveltük az irodaépület átalakítását. Ez elszámolható új beruházásként?
2. Továbbá fűtés-korszerűsítési beruházást (új kazán vásárlása és fűtési rendszer átalakítása) valósítottunk meg, ez is beruházásként érvényesíthető tétel? Vagy csak az új kazán és annak beüzemelése tekinthető új beruházásnak?
Részlet a válaszából: […] 1. Az irodaépület átalakítása nem minősül korábban még használatba nem vett (új) beruházásnak, így ez az érték nem vehető figyelembe kivaalapot csökkentő tételként.2. A fűtés-korszerűsítési beruházásból csak az új kazán vásárlása és beüzemelése tekinthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.
Kapcsolódó címkék:  

Munkavállalói csoportok béren kívüli juttatása

Kérdés: Társaságunk 2006 óta szabályzatban határozta meg a munkavállalói béren kívüli juttatási rendszerét és az elszámolás módját. A szabályzatot a szakszervezet is jóváhagyta. A munkavállalói csoportok egységes havi keretösszeggel rendelkeznek. 2019. évre kialakított szabályzatunk jövedelemként adózó választható elemként tartalmazná a készpénz juttatását is, maximálva a havi keretösszeg bizonyos százalékában. Az így meghatározott készpénzjuttatási keretből a munkáltató a munkavállalókat terhelő adót és járulékot levonja, a bruttó készpénzköltségkeret összege után a szociális hozzájárulási adót megfizeti. A juttatást a munkavállaló munkabérutalásra szolgáló bankszámlájára, havonta a munkabérfizetéssel egy időben utaljuk át. Az így adott készpénzjuttatás számvitelileg elszámolható-e – hasonlóan az önkéntes pénztári hozzájáruláshoz – személyi jellegű egyéb kifizetésként, vagy a bérköltségbe tartozik?
Részlet a válaszából: […] A kérdést teljes terjedelmében idéztük. A rövid válasz az, hogy a leírt módon adott készpénzjuttatás sem személyi jellegű egyéb kifizetésként, sem bérköltségként nem számolható el.A Számviteli Levelek 390. számában a 7672. kérdésre adott válaszban leírtuk, hogy 2019....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Nőnapi virág, húsvéti nyúl elszámolása

Kérdés: A cafeteria és egyéb meghatározott juttatások 2019. 01. 01-i szigorítása kapcsán kérdezem: ha egy cég szeretne nőnapra virágot, húsvét alkalmával, illetve mikulásra a dolgozók gyerekeinek csomagot juttatni, keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettsége a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] A nőnap alkalmából adott virág, a dolgozók gyerekeinek adott húsvéti, Mikulás-napi csomag, az átadás alkalmával tartott ünnepség költségei az Szja-tv. 70. §-a (6) bekezdésének b) pontja alapján egyes meghatározott juttatásnak minősülnek, mivel olyan ingyenes vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.
Kapcsolódó címke:

Cafeteria "bérben"

Kérdés: Cégünknél megmaradt a cafeteria-rendszer, de belekerült, hogy lehet "bérben" is kérni az összeget. Jól gondoljuk-e – habár bérként adózik –, hogy nem bérköltségként, hanem a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell kimutatni az ilyen címen számfejtett összeget?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt hangsúlyozni kell, hogy az egyes meghatározott juttatásokat hatályon kívül helyező jogszabály-módosítást követően csak a médiában, a sajtóban jelent meg, hol az, hogy a munkavállalók részére ezen juttatások fedezetét bérben kell biztosítani, hol az, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.
Kapcsolódó címke:

Külföldi napidíj könyvelése

Kérdés: Külföldi napidíj könyvelése a valutapénztárban, és feladása a munkabér számfejtése után.
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt a kérdést pontosítsuk!Sem a belföldi napidíj, sem a külföldi napidíj nem munkabér. Mindkettő a magánszemély (a munkavállaló) nem önálló tevékenységből származó bevétele, amelyet külföldi napidíj esetén – adózás előtt – csökkent az Szja-tv. 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.
Kapcsolódó címke:
1
12
13
14
65