Tanulmányi szerződés alapján ösztöndíj

Kérdés: A bt. tanulmányi szerződést köt a beltag gyermekével (aki nem működik közre a cég tevékenységében) az egyetem nappali tagozaton való elvégzésére (a bt. gyógyszertárat üzemeltet, a gyermek gyógyszerész szakon tanul), melyben megállapodnak, hogy a tanuló az egyetem elvégzése után meghatározott ideig személyesen közreműködik a vállalkozásban, ennek fejében a bt. a tanulmányi idő alatt állandó havi ösztöndíjat fizet részére. Ezt a fizetett "ösztöndíjat" a cég elszámolhatja-e mint egyéb személyi jellegű ráfordítást, mert ebben az esetben a kifizetés és az utána kifizetett 11%-os egészségügyi hozzájárulás elismert költség lenne a társasági adóról szóló törvény 3. sz. melléklete B.)3. pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] Ha az iskolai rendszerű képzés költségét a kifizetőösztöndíjként kifizeti a vele munkaviszonyban nem lévő vagy nem személyesenközreműködő tag részére, akkor ez a kifizetés a diáknál adóköteles egyébjövedelem (és mint ilyen, járulékalapot képező jövedelem), és ezt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.
Kapcsolódó címkék:  

Kilépett munkavállaló le nem adott munkaruhája

Kérdés: Cégünk étkeztetéssel foglalkozik. A konyhára belépett munkavállalók munkaruhát kapnak, amelynek a kihordási ideje 12 hónap. A munkaruhát készletre vesszük, majd a raktárból történő kiadáskor költségként számoljuk el. Ha a munkavállaló hamarabb kilép, mint ahogyan a kihordási idő lejár, a cégnek a hátramaradó időre jutó munkaruhaköltséggel meg kell-e terhelnie a munkavállalót? Mi a teendő abban az esetben, ha a munkavállalónak annyi tartozása van, hogy a munkaruha-tartozást tőle már nem lehet levonni? Kérem a könyvelési tételeket is!
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt először azt kell tisztázni, hogy az Szja-tv.1. számú mellékletének 9.2. pontja szerinti munkaruházati terméknek, illetvejogszabály által használatra előírt védőeszköznek minősül-e, és mint ilyenadómentes természetbeni juttatásnak tekintendő. A cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.
Kapcsolódó címke:

10 százalékos adókulcs alkalmazása

Kérdés: A társaságiadó-törvény 19. §-a (5) bekezdésének c) pontja szerint a 10%-os adómérték alkalmazása esetén a 6% adónak megfelelő, lekötött tartalékba helyezett összeg "a pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés alapján (ideértve a pénzügyi lízinget is) fennálló kötelezettség csökkentésére oldható fel". Ez elég tág meghatározás. Pl. a cég 10 millió nyereségre 6% = 600 000 Ft lekötött tartalékot képez 2008. december 31-én. Ha 2008. december 20-án felvesz 600 000 Ft forgóeszközhitelt egy hónapos futamidőre, akkor 2009. január 20-án visszafizeti a hitelt, és jogszerűen oldja fel a lekötött tartalékot? Rulírozó hitel esetén hogyan lehetne megfelelni ennek a követelménynek? Ha az egyik, éves futamidejű hitele lejár és visszafizeti, akkor jogosan feloldhatja a lekötött tartalékot, és ezután felvehet egy másik hitelt? Az elsőnek említett hitelfelvétel-visszafizetés konstrukció megfelel a törvénynek?
Részlet a válaszából: […] A 10%-os adókulcs alkalmazásának feltétele, hogy a 6%adómegtakarítást az adózó annak az adóévnek a beszámolójában, amelyben a 10%-osadómértéket alkalmazta, lekötött tartalékként mutassa ki. A kérdésben bemutatottpélda szerinti esetben, ha az adóalap 2008-ban 10 millió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.
Kapcsolódó címke:

Próbaüzemeltetés költsége

Kérdés: Cégünknél folyamatban van gépberuházás, amelyet még nem aktiváltunk, mert próbaüzemeltetés alatt áll. Anyavállalatunk kiküldetésben ide helyezett hat hónapra egy amerikai állampolgárt, akinek a napi költségeit (étkezés stb.), munkabérét leszámlázzák, szállásköltségét közvetlenül cégünk fizeti. A kiküldött kizárólag a próbaüzem felügyeletével, koordinálásával foglalkozik. A felsorolt költségek beletartoznak az aktiválandó bekerülési értékbe? Ha nem, milyen típusú költségként kell kezelni? Esetleg adóköteles természetbeni juttatás lesz?
Részlet a válaszából: […] Az eszköz bekerülési értékébe beletartozik minden olyantétel, amely az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében azüzembe helyezésig felmerül, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható.A kérdés szerinti kiküldött költségei az üzembe helyezésigmerülnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.
Kapcsolódó címke:

Közösségi alap felhasználása

Kérdés: A 2006. évi X. törvény átmeneti rendelkezései alapján az ÁPV Zrt. által visszaadott üzletrészeket a közösségi alapba helyeztük. A közösségi alap felhasználását az alapszabályban rögzíteni kell, ha jól tudom. A számviteli elszámolásával nem vagyok tisztában, mivel ezt nem az eredmény terhére képeztük.
Részlet a válaszából: […] A Szöv-tv. 20. §-ának (2) bekezdése alapján a közgyűléshatáskörébe tartozik a szövetkezeti vagyon egy részének közösségi alappátörténő minősítése, valamint döntés a közösségi alap felhasználásának főbbelveiről. A Szöv-tv. 71. §-ában, a közösségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.
Kapcsolódó címke:

Betegszabadság után szakképzési hozzájárulás

Kérdés: A 3462. kérdésre hivatkozással a következőket tapasztaltam. A közelmúltban lezajlott APEH-ellenőrzés megállapításából jól látszik, hogy az adóhivatal igényt tart a betegszabadságra a szakképzési hozzájárulás számításánál. Az adóellenőrzés megállapította, hogy az adózó a szakképzési hozzájárulás alapját és így annak összegét is helytelenül határozta meg és vallotta be, melynek oka, hogy a betegszabadság után a hozzájárulás megállapítása nem történt meg. A megállapítást alátámasztó indokolásból kitűnik, hogy mindez azért történt, mert a társaság nem bérköltségként vette számításba a betegszabadság díjazását. Igaza van az adóellenőrzésnek?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 165. számában a 3462. számú kérdésreadott válaszunkban leírtuk, hogy az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontjaszerint a betegszabadság díjazását a személyi jellegű egyéb kifizetések közöttkell elszámolni, így az nem bérköltség. Tévedett tehát az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Konferenciával kapcsolatos szolgáltatás áfája

Kérdés: 2007-ben 100 fő részére szervezett 2 napos konferenciával kapcsolatos szállás és éttermi szolgáltatás (étel, ital) áfája visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 69. §-a (10) bekezdésének d) pontja alapjánreprezentációnak minősül – többek között – a juttató tevékenységével összefüggőszakmai rendezvény, esemény (ideértve a konferenciát is) keretében nyújtottvendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.
Kapcsolódó címke:

Ajándékutalvány elszámolása

Kérdés: Saját boltunkban saját termelésű terméket és vásárolt terméket is értékesítünk. Üzleti ajándékként partnerünknek 10 ezer forintos vásárlási utalványt adunk, amelyet boltunkban vásárolhat le. Hogyan történik a vásárlási utalvány könyvelése, amikor a partnernek átadjuk, és amikor azt az üzletünkben beváltja?
Részlet a válaszából: […] A vásárlási utalványok elkészítésével kapcsolatosköltségeket a felmerülés időszakában kell az eredményt terhelő költségek közöttelszámolni. Az elkészült vásárlási utalványokat szigorú számadási kötelezettségalá kell vonni, hiszen azok értéke meghaladja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.
Kapcsolódó címkék:  

Képernyő előtti munkavégzés

Kérdés: Dolgozóink egy része naponta több órát számítógép előtt tölt, romlik a szemük. Egy-két kollegámnak szemüvegre van szüksége. A nekik készített szemüveg miként számolható el? Áfája visszaigényelhető? Védőfelszerelésnek minősül? Több helyen olvastam/hallottam, hogy a munkáltató 2003. 01. 01-től köteles megtéríteni azon munkavállalóinak védőszemüveg-költségeit, akik munkakörükben igazolható módon munkaidejük jelentős részében számítógépet használnak. A minimálisan szükséges feltétel a szemüveglencsére és a keretre értendő, így az adott juttatás adómentes. Kérdés, hogy a dolgozók által megrendelt szemüvegkészítés számlája elszámolható-e? Természetesen állandó viseletről van szó, a dolgozó hazaviszi ezt a szemüveget.
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban annyit, hogy nem pontosak a kérdező információi,vagy az információt adók nem voltak körültekintőek.A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi ésbiztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet [EüM rendelet]rendelkezik. Az EüM...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.
Kapcsolódó címke:

Társasház tetőterének értékesítése, kiegyenlítés felújítással

Kérdés: Társasházunk tetőterét értékesíti egy beruházónak. Az adásvételi szerződés szerint a vételár 10 M Ft, amiből 625 000 Ft-ot készpénzben teljesítenek, a különbözetet épületrészek felújításával egyenlítik ki. Ezenfelül a vételár 2-3 szorosa mértékben "az általa létrehozott ingatlanok értékesíthetősége érdekében saját költségére... egyéb helyreállítási-felújítási munkák elvégzésére is" jogosult a beruházó. Ennek részeként építi ki pl. a jövőbeni 4 szintes házban a liftet, újítja fel a pincét, végzi el a megerősítési munkálatokat. Kérdésünk, van-e a társasháznak adózási kötelezettsége a jelenlegi jogszabályok szerint, fenti jogügylet kapcsán? Az értékesítést az adásvételi szerződés aláírását követően milyen számlázási, dokumentálási kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] A személyijövedelemadó-törvény szabályai szerint a társasházközös tulajdonát képező ingatlanrész értékesítésére a 75. § (3) és (4)bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A (3) bekezdés értelmében a közöstulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházásából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.
Kapcsolódó címkék:  
1
40
41
42
65