Cégembléma hímzése

Kérdés: A nagykereskedelmi cégtől munkaköpenyeket és pulóvereket rendeltünk meg, és mindkét termékre ráhímeztettük a cég emblémáját. Az így beszerzett termékeket anyagköltségként, vagy igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelnünk? A termékeket a dolgozóknak kiosztottuk, és előreláthatólag 1 éven belül elhasználódnak. A hímzés értéke a ruházat beszerzési értékének 15 százaléka.
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nemderül ki, hogy a munkaköpeny és a pulóver munkaruházati terméknek minősül-e.Amennyiben megfelel az Szja-tv. 1. számú melléklete 9.2. pontjában foglaltaknak,és így munkaruházati terméknek minősül, akkor még eldöntendő az is, hogy ezenmunkaruházati termékeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.
Kapcsolódó címke:

Lakásépítési támogatás

Kérdés: A munkáltató vissza nem térítendő lakásépítési támogatást szeretne adni munkavállalójának. A tervezett támogatás összege 1 M Ft, melyet pénzintézet útján fog kifizetni. A munkavállaló az új építésű házba két gyermekével és édesanyjával költözik majd. Jelenleg a munkavállaló nevén, tulajdonában ingatlan nincsen, de vele költöző nagykorú gyermeke és édesanyja 50-50%-ban tulajdonosai annak a lakásnak, ahol laknak. Jogosult-e a munkavállaló fenti feltételek mellett a támogatásra? Ha nem, akkor a társasági adó alapját meg kell-e növelnie a munkáltatónak a támogatás összegével? Milyen egyéb adójogi konzekvenciái vannak, ha a támogatást mégis folyósítják?
Részlet a válaszából: […] Adómentes vissza nem térítendő munkáltatói támogatás akövetkező feltételekkel adható:– hitelintézet útján kell folyósítani;– lakáscélú felhasználásra;– több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négyévben ilyenként folyósított összegekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.
Kapcsolódó címke:

Ajándékként átadott eszközök

Kérdés: Gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó cégünk a következő eszközöket adja át ingyenesen promóciós céllal, ajándékként: könyv (kis értékű), hűtőszekrény, faxkészülék, orvosi segédeszközök (pl. vérnyomásmérő, digitális hőmérő) és egyszer használatos tesztek (adott gyógyszer hatékonyságának mérésére). Az ajándékozottak: hol intézmények, hol gazdasági társaságok, hol magánszemélyek. Hogyan történik ezek elszámolása és adózása 2006. szeptember 1-jét megelőzően és azt követően, milyen változás van 2007. január 1-jétől? Számviteli elszámolás
Részlet a válaszából: […] Az ajándékozónál a nem magánszemély (intézmény, gazdaságitársaság) részére adott – a kérdésben nevesített – eszközöket (ideértve azegyszer használatos teszteket is) az Szt. 86. §-a (7) bekezdésének a) pontjaalapján térítés nélküli eszközátadásként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.
Kapcsolódó címkék:  

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: 8 magánszemély tulajdonában lévő kft. egyik tagja elhunyt. A tag örököse kérte a neki járó üzletrész kiadását, amelynek értékében a felek kölcsönösen megállapodtak. A megállapodás szerinti érték magasabb, mint az üzletrész nyilvántartás szerinti értéke. A kft. saját tőkéje: jegyzett tőke 8 millió forint, eredménytartalék 19 176 ezer forint. A taggyűlés döntése alapján a visszavásárolt üzletrészből a törzsbetét névértéken térítés nélkül átadásra kerül a 7 tagnak. A kft. nem szándékozik tőkeemelést vagy tőkeleszállítást végrehajtani, a jelenlegi tőkeösszetételen változtatni. Hogyan kell az adott esetet elszámolni? A tagok részére történő átadásnak milyen adóvonzata van? Szükséges-e a törzsbetétnél a kerekítést végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] A kérdésbenleírtakból az következik, hogy az adott esetben teljesültek az üzletrészvisszavásárlásának a Gt.-ben és az Szt.-ben előírt feltételei. A visszavásároltüzletrész visszavásárlási értékét (a tag örökösének fizetendő, fizetettösszeget) a T 3731 – K 381, 384,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Marketingakció árengedménye

Kérdés: Az áramszolgáltató vállalkozás a fogyasztás növelése érdekében 2006. október 1-jétől 2007. április 30-ig meghirdetett marketingakciója keretében lehetővé tette azok számára, akik elektromos sütő-, főző-, fűtőberendezést vásároltak, hogy a névre szóló számla végösszegének 10 százalékát az aktuális havi áramdíjszámla fizetendő összegéből levonják. Hogyan kell elszámolni az áramszolgáltatónál az árbevételt és áfát tartalmazó követelés összegéből a 10 százaléknak megfelelő, pénzügyileg már rendezettnek tekintendő összeget? Kell-e, lehet-e a jövőbeni várható összegre céltartalékot képezni? Milyen adóvonzata van, lehet az akciónak?
Részlet a válaszából: […] A választ a kérdések végén kezdjük. Bár a kérdés nem utalrá, feltételezzük, hogy a marketingakcióval megcélzott fogyasztókmagánszemélyek. Az Szja-tv. 1. számúmellékletének 8.14. pontja szerint: adómentes természetbeni juttatás a kifizetőáltal üzletpolitikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.
Kapcsolódó címke:

Étkezési költségtérítés elszámolása

Kérdés: Társaságunk a telephelyén biztosítja az étkezési lehetőséget, amelyet egy külső cég szállít. Helyes-e az a gyakorlat, hogy a beérkező számla áfatartalmát teljes egészében visszaigényeljük, belső számlában kiszámlázzuk egy tételben a levont, illetve külön sorban az adómentes részt? Kötelező-e az egyének térítését leszámlázni? Ha nem, akkor az egyének térítését számlázatlan költségtérítésként könyvelnénk. Helyes-e az összevont számlázás? A fenti rendszert a helyi bérletekre is kérem értelmezni!
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt gyakorlat sem az Áfa-tv., sem az Szt.előírásaival nem egyeztethető össze. Az étkeztetést biztosító külső cégszámlájában előzetesen felszámított áfa az Áfa-tv. 33. §-a (1) bekezdésének d)pontja alapján nem vonható le, kivéve, ha az igénybe vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.
Kapcsolódó címke:

Étkezési utalványok elszámolása

Kérdés: Az élelmiszerbolttal rendelkező kft. külső cég által nyomdai úton előállított étkezési utalványt ad a dolgozóinak. A nyomdai költséget igénybe vett szolgáltatásként számolják el. A munkavállalóknak havonta átadott étkezési utalványt mikor kell költségként elszámolni? Abban a hónapban, amikor jár és átvette, vagy amikor azt a munkavállaló levásárolta? Ez utóbbi esetben hogyan lehet különválasztani a más vállalkozás által kibocsátott, az adott üzletben beváltott utalványok elszámolását? Hogyan kell az utalványokat nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] Sok kérdés van a nem pontosan megfogalmazott kérdésben,amelyek ellentmondásossá teszik a kérdés egészét. Vegyük sorba!Egyértelmű, hogy az étkezési utalványok számlázottelőállítási költségét az igénybe vett szolgáltatások költségeként kellelszámolni. Az étkezési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.
Kapcsolódó címke:

Munkaruházat kötelező adása

Kérdés: Kötelező-e adni munkaruházatot, vagy csak adható a munkavállalónak? Hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 165. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a munka aruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató amunkavállalónak munkaruhát köteles biztosítani. Az Mt. tehát megfogalmazta amunkaruha-juttatás kötelező eseteit. Ennek a gyakorlatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.
Kapcsolódó címke:

Egészségbiztosítási járulék könyvelése

Kérdés: Kérdés. Az egészségbiztosítási járulék a szeptemberi módosítások miatt két részre oszlik: természetbeni és pénzbeni hozzájárulásra, mind a társaságoknál, mind a magánszemélyeknél. A bevallás külön soron kéri ezeket. Szükséges-e a számviteli nyilvántartásban is külön számlaszámra könyvelni ezeket a tételeket? Az APEH az utalást továbbra is egy számlaszámra kéri.
Részlet a válaszából: […] Célszerű, sőt a bevallás adatainak az alátámasztásaérdekében indokolt, hogy a társaságnál külön-külön főkönyvi számlárakönyveljék:– a bérjárulékok között (az 561. számlán) azegészségbiztosítási járulékot (ezen belül külön-külön a természetbeni, illetvea...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.
Kapcsolódó címke:

Minimum- és tényleges járulékalap közötti különbözet

Kérdés: A Számviteli Levelek 136. számában a 2763. számú kérdésre adott válaszban azt írják, hogy a munkáltató által átvállalt egyéni járulék (a 6+8,5 százalék) a vállalkozás igazolt költsége. Véleményem szerint ez sajnos nem így van. Ez egy átvállalt kötelezettség, amely a társasági adó alapját növeli. A jogszabály alapján átvállalt kötelezettség esetén az adóalap semleges, de ezt a jogszabály nem teszi lehetővé.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a szóban forgó esetben amunkavállalót terhelő kötelezettségről nem beszélhetünk. A kötelezettségfogalmát az Szt. 42. §-ának (1) bekezdése tartalmazza. Ezek egyike sem olyan,amely a munkavállaló kötelezettsége lenne, és amelyet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.
Kapcsolódó címke:
1
44
45
46
65