Ajándék vagy térítés nélküli átadás

Kérdés: Vendéglátóhely megnyitása alkalmából cégünk mintaként néhány üveg italt ad át termékeink reklámozása céljából. Minek minősül?
Részlet a válaszából: […] A kereskedelemben forgalmazható legkisebb mennyiséget elérő mennyiségű ital átadása természetes személy részére az új Szt. 79. §-ának (3) bekezdése szerint személyi jellegű egyéb kifizetés, az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése szerint természetbeni juttatás, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Üzleti ajándéknak nem minősülő ajándék

Kérdés: Hogyan történhet a nem üzleti partnernek adott ajándék elszámolása?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha az ajándék nem felel meg az Szja-tv. 69. §-ában megfogalmazott üzleti ajándéknak, akkor magánszemélynek történő juttatás esetén természetbeni juttatásként kell kezelni, és 44 százalék személyi jövedelemadót, 2002-ben 29 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Bérelt ingatlanon végzett felújítás értékcsökkenése

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosától épületet bérel, amelyen értéknövelő felújítási munkákat végez el. Egyes könyvelői vélemények szerint az értéknövelő felújítás értékét a felújítás befejezésekor a bérbe adó magánszemély felé ki kell számlázni, más vélemények szerint csak a bérleti jogviszony felmondásakor. Van olyan vélemény is, hogy ez esetben a kft. nem számolhat el értékcsökkenést, csak akkor, ha a bérelt ingatlanon olyan épületet épít, amely később a kft. tulajdona lesz.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő kijelentések részigazságot takarnak. Így együtt azonban hamisak és félrevezetőek.A bérelt épület nem szerepel a bérlő könyveiben. Ha ezen a bérelt épületen a bérlő értéknövelő munkákat [az új Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7., 8. pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Iparűzési adó: az adóalap-megosztás szabályai

Kérdés: A 2001-től hatályos Htv. alapján a törvény által meghatározott eszközérték és a személyi jellegű ráfordítás szerinti adóalap-megosztás esetünkben – az építőipari tevékenység speciális jellegéből adódóan – nem valósítható meg, a számított adatok erősen torzított arányokat eredményeznek. A megosztási módszer alkalmazásával törvényt sértünk, mivel nem alkalmazható olyan módszer, amely az egyes telephelyeknél "0" adóalapot eredményez. Mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] A helyi iparűzésiadó-alap megosztása során valóban a törvény mellékletében szereplő megosztási módszerek közül csak az alkalmazható, amelyik a tevékenységre leginkább jellemző. Az is igaz, hogy a tevékenységre leginkább jellemző megosztás nem eredményezhet nulla adóalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Iparűzésiadó-alap: hirdetési újság költségei

Kérdés: Egy cég ingyenes hirdetési újság előállításával foglalkozik. Bevétele a hirdetési díjakból származik. Az újságot postai úton terjesztik. A nyomdaköltséget az 51. számlacsoportban, az igénybe vett nyomdai előkészítés költségét az 539. számlán, a terjesztési díjat az 527. számlán számolja el. Helyes-e ez a könyvelés? Iparűzési adónál mi vonható le az adóalapból?
Részlet a válaszából: […] Az iparűzési adó alapjának kiszámítása során a nettó árbevétel az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével (ideértve a számviteli törvény által már nem használt alvállalkozói teljesítések értékét is) és az anyagköltséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Iparűzési adó: ingatlan-bérbeadás

Kérdés: Ingatlan-bérbeadással is foglalkozó rt.-nél az iparűzési adó szempontjából keletkezik-e telephely a bérbe adott ingatlanok fekvése szerinti önkormányzatoknál? Ha igen, mi alapján lehet megosztani az adóalapot? Az önkormányzat ragaszkodik az adófizetéshez. Van-e lehetőség az önellenőrzésre az iparűzési adóban?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 37. §-ának (1) bekezdése, illetve a telephelyet definiáló 52. §-ának 31. pontja értelmében a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlan telephelynek minősül, s ekképpen a bérbe adott ingatlan fekvése szerinti önkormányzat illetékességi területén valóban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Iparűzési adó alapja: munkaerő-kölcsönzés

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó kft. esetében lehet-e az elszámolt bérrel csökkenteni a nettó árbevételt, mivel munkaerő-kölcsönzés esetén valójában a munkaerő változatlan formában történő közvetítése valósul meg?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 39. §-ának (1) bekezdése és 52. §-ának 39., 40. pontjai értelmében az ún. közvetített szolgáltatások értékével 1998. január 1-je óta lehet csökkenteni a nettó árbevételt az iparűzési adó alapjának kiszámítása során. A közvetített szolgáltatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Iparűzési adó alapja: erdőművelés

Kérdés: Erdészeti tevékenységet végző rt. esetében telephelynek minősül-e az erdőművelés alatt álló erdő mint termőföld, ha az erdőművelést részben más vállalkozók végzik? Hogyan kell eljárni az adó alapjának megosztása során, mi lesz a vetítési alap? (Az erdőterület állami tulajdonban van, az rt. kezelői jog alapján műveli az erdőt.) Hogyan, mely önkormányzatnál kell figyelembe venni az rt. munkavállalóit, ha a megosztáskor a személyi jellegű ráfordításokkal is számolni kell?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 35. §-ának (1) bekezdése és a Htv. 37. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalkozót a székhelye, telephelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési tevékenysége után adókötelezettség, függetlenül attól, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

A székhely figyelembevétele az iparűzési adónál

Kérdés: Abban az esetben, ha a székhelyen nem folyik tevékenység (a székhelyen csak egy bérelt irodahelyiség van, ahol nem tartózkodik senki sem), lehet-e nulla az iparűzési adó alapja a székhely szerinti településnél? Hogyan lehet ez esetben alkalmazni az adóalap-megosztási módszereket?
Részlet a válaszából: […] A Htv. értelmében a vállalkozót a székhelye, telephelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli az ún. állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén, telephelyén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Továbbképzés: étkezési költség

Kérdés: A dolgozók továbbképzési költségének 50 százalékát a cég fizette. Az oktatásszervezőtől kapott igazoláson szerepel a bentlakásos programon közvetített szolgáltatásként nyújtott étkezés, üdítő, kávé ellenértéke. Ezt az igazolást az adóalap megállapításához adta ki a szervező. Mi a teendője cégünknek és a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] A dolgozóknak azonkívül, hogy megfizették a költségek felét, más teendőjük nincs. A dolgozókat alkalmazó cég a költségek felének vállalásával az étkezési költségek (beleértve az üdítőt, a kávét is) felének megtérítését is vállalta, így a közölt összeg fele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.
1
…
58
59
60
…
64