Iparűzési adó alapja: erdőművelés

Kérdés: Erdészeti tevékenységet végző rt. esetében telephelynek minősül-e az erdőművelés alatt álló erdő mint termőföld, ha az erdőművelést részben más vállalkozók végzik? Hogyan kell eljárni az adó alapjának megosztása során, mi lesz a vetítési alap? (Az erdőterület állami tulajdonban van, az rt. kezelői jog alapján műveli az erdőt.) Hogyan, mely önkormányzatnál kell figyelembe venni az rt. munkavállalóit, ha a megosztáskor a személyi jellegű ráfordításokkal is számolni kell?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 35. §-ának (1) bekezdése és a Htv. 37. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalkozót a székhelye, telephelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési tevékenysége után adókötelezettség, függetlenül attól, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

A székhely figyelembevétele az iparűzési adónál

Kérdés: Abban az esetben, ha a székhelyen nem folyik tevékenység (a székhelyen csak egy bérelt irodahelyiség van, ahol nem tartózkodik senki sem), lehet-e nulla az iparűzési adó alapja a székhely szerinti településnél? Hogyan lehet ez esetben alkalmazni az adóalap-megosztási módszereket?
Részlet a válaszából: […] A Htv. értelmében a vállalkozót a székhelye, telephelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli az ún. állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén, telephelyén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Továbbképzés: étkezési költség

Kérdés: A dolgozók továbbképzési költségének 50 százalékát a cég fizette. Az oktatásszervezőtől kapott igazoláson szerepel a bentlakásos programon közvetített szolgáltatásként nyújtott étkezés, üdítő, kávé ellenértéke. Ezt az igazolást az adóalap megállapításához adta ki a szervező. Mi a teendője cégünknek és a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] A dolgozóknak azonkívül, hogy megfizették a költségek felét, más teendőjük nincs. A dolgozókat alkalmazó cég a költségek felének vállalásával az étkezési költségek (beleértve az üdítőt, a kávét is) felének megtérítését is vállalta, így a közölt összeg fele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Költségelszámolás, ha a székhely a lakáson van

Kérdés: Bt. vagy kft. esetében elszámolható-e a rezsi egy része költségként, ha a székhely a lakás, és a számlák a beltag, a tag nevére szólnak?
Részlet a válaszából: […] A beltag vagy a tag nevére szóló számla alapján a bt. vagy a kft. költséget nem számolhat el. A lakás egy részének használatára tekintettel azonban költségtérítést fizethet a magánszemélynek, amelyet személyi jellegű egyéb kifizetésként számol el. Az elszámolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Reklámcélú ajándék elszámolása, adózása

Kérdés: Társaságunk reklámcélú felirattal ellátott pólókat vásárolt és osztott szét oly módon, hogy vevőtalálkozót és nyílt napot tartott, amelyen a vevők és a potenciális vevők vettek részt (bárki részt vehetett). Ezen résztvevők között osztottuk szét "szóróajándékként" a pólókat. Alkalmazható-e az Szja-tv. adómentes természetbeni juttatásokra vonatkozó része? Reklámköltségként elszámolható-e? Az áfa számla alapján levonható-e?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. (1. számú melléklet 8.14. pont) előírása szerint adómentes a természetbeni juttatások közül a kifizető által üzletpolitikai (reklám)célból, bárkinek azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adott kedvezmény, árengedmény, visszatérítés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Költségtérítés a munkavállalónak munkába járás és saját jármű hivatalos célú használatára

Kérdés: A kft. egyik tagja (25 százalékban tulajdonos) a társaságnál munkaviszony keretében dolgozik. Hivatalos ügyeit saját gépkocsijával intézi. A kft. az ingatlan-nyilvántartás alapján sajátgépkocsi-használatra költségtérítést fizet. Ez esetben csak a 3 Ft/km fizethető mint munkába járási költség, vagy az üzemanyagot is téríteni lehet? A napközbeni garázsbérlet, parkolási díj elszámolható-e a kft.-nél költségként?
Részlet a válaszából: […] A tag vagy az alkalmazott (vagy bármely munkavállaló) saját gépkocsijának hivatalos (vállalkozási) célra történő használata, a munkába járás esetén fizethető költségtérítés összegéről jogszabály nem rendelkezik. Meghatározza azonban jogszabály azt, hogy a térítést a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Egyházi tulajdonú társaság saját rezsis beruházása

Kérdés: Az egyház az általa alapított kft. közreműködésével többcélú felhasználásra alkalmas csarnokot épít saját rezsis beruházás keretein belül. Az építkezéshez vissza nem térítendő pénzügyi támogatást nyújt. Az építkezés 1999-ben kezdődött, várhatóan 2002-ben befejeződik. Kérem segítségüket a helyes könyvelési tételek megadásával.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak alapján egyértelmű válasz nem adható. Először a kérdést pontosítjuk, és ahhoz kapcsoljuk a választ.Ha az egyház építi (pontosabban az általa alapított kft.-vel építteti) a csarnokot, akkor az nem saját rezsis beruházás. A kft.-nek az egyház felé, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Adózás: kondiszoba költségei

Kérdés: A kft. dolgozóinak kondiszobát rendez be, ehhez helyiséget bérel. Visszaigényelhető-e az áfa? Elismert költség-e a Tao-tv. szerint a bérleti díj, van-e szja- és tb-járulék-kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Bármennyire is dicséretes, hogy a kft. ennyire ügyel dolgozói egészségére, hacsak nem a munkavégzés feltételeit teremti meg a konditerem kialakításával (pl. sportolók edzéséről volna szó), a kapcsolódó input áfaterhek levonása nem engedélyezett. (Önmagában az a tény, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Tárgynyeremény-sorsolás eszközeinek könyvelése

Kérdés: Vásárlóink között tárgynyeremény-sorsolást rendezünk. A kisorsolandó tárgyat már megvásároltuk és készletre vettük. Hogyan kell könyvelni az átadást, és milyen adófizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] A tárgynyeremény-sorsolás keretében átadásra kerülő eszközöket a beszerzéskor készletre kell venni, és mindaddig készleten kell tartani, amíg a sorsolás meg nem történt, amíg a tárgynyereményt a nyertesnek át nem adták. (Könyvelése: T 261, 466 – K 454.)A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Cégautóadó elszámolása

Kérdés: Helyes-e a cégautóadó személyi jellegű ráfordítások közötti kimutatása?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 79. §-ának (3) bekezdése szerint a személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve az ezen összegek után a vállalkozó által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
1
59
60
61
64