Reprezentációs költségek elszámolása

Kérdés: Reklámcélból rendezett nyílt napokon a vevőknek szendvicset, édességet, üdítőt szolgálunk fel, tombolán tortát sorsolunk ki. Ezen étel-, italféleségeket reprezentációs költségként számoljuk el. Az ilyen jellegű reprezentációs költségeket hol számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] A reprezentációs költségeket az Szt. előírásai szerint a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni.A reprezentáció fogalmát az Szja-tv. 69. §-a (10) bekezdésének d) pontja tartalmazza. A kérdés alapján egyértelmű, hogy a juttató (a kifizető)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

Reprezentáció nevelési értekezleten

Kérdés: Saját dolgozónak, illetve vendégnek, előadónak nevelési értekezleten felszolgált üdítő, kávé, pogácsa milyen kiadásnak (költségnek) minősül? Lehet-e egyéb kiadás (személyi jellegű egyéb kifizetés), vagy csak reprezentáció? Az említett termékek vételéről szóló számla dátuma csak az értekezlet napjára szólhat, vagy eltérhet attól (előtte-utána hány nappal)?
Részlet a válaszából: […] A nevelési értekezleten az ott részt vevő dolgozónak, előadónak, vendégnek felszolgált étel-ital reprezentációnak minősül, amelynek értéke alapján 44 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni és 11 százalék egészségügyi hozzájárulást, feltéve hogy e kiadás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

Képzési költség elszámolása

Kérdés: Köthet-e egy kft. személyesen nem közreműködő tagjával tanulmányi szerződést (nappali tagozatos főiskolai képzésre)? Hogyan számolható el a tandíj? Milyen kikötéseket kell tartalmaznia a tanulmányi szerződésnek?
Részlet a válaszából: […] A tanulmányi szerződéssel kapcsolatban előírásokat az Mt. 110-116. §-ai tartalmaznak. E rendelkezések a munkáltató mellett a szerződést kötő "másik félről" tesznek említést, ami nem zárja ki, hogy e személy a "munkáltatóval" tagsági viszonyban legyen. Az Mt. előírása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Természetbeni juttatás

Kérdés: Az a természetbeni juttatás, amely nem a vállalkozás üzleti tevékenységével függ össze (például autógumi a tulajdonos autójára, nagyobb értékű, személyes célú élelmiszer, ital beszerzése), elszámolható-e költségként az szja (44 százalék) és az eho (11 százalék) megfizetése mellett?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének d) pontja és 3. számú melléklete rendelkezik – többek között – a természetbeni juttatásoknak a vállalkozási tevékenység érdekében történő figyelembevételéről. Az említett előírások szerint [3. számú melléklet B) fejezetének 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Kizárólag a K+F tevékenységet szolgáló eszközök amortizációja

Kérdés: Kizárólagosan K+F tevékenységet folytató, egyszeres könyvvitelt vezető bt. a közvetlen K+F tevékenységet szolgáló gépek, berendezések, felszerelések amortizációját közvetlen költségként figyelembe veheti-e az adózás előtti eredményt csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] A közvetlen önköltség tartalmát az új Szt. 51. §-a határozza meg. Ennek részét képezik azok a költségek, amelyek a K+F tevékenység végzése, teljesítése során közvetlenül felmerültek, amelyek a K+F tevékenység végzésével, teljesítésével szoros kapcsolatban voltak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Ajándék vagy térítés nélküli átadás

Kérdés: Vendéglátóhely megnyitása alkalmából cégünk mintaként néhány üveg italt ad át termékeink reklámozása céljából. Minek minősül?
Részlet a válaszából: […] A kereskedelemben forgalmazható legkisebb mennyiséget elérő mennyiségű ital átadása természetes személy részére az új Szt. 79. §-ának (3) bekezdése szerint személyi jellegű egyéb kifizetés, az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése szerint természetbeni juttatás, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Üzleti ajándéknak nem minősülő ajándék

Kérdés: Hogyan történhet a nem üzleti partnernek adott ajándék elszámolása?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha az ajándék nem felel meg az Szja-tv. 69. §-ában megfogalmazott üzleti ajándéknak, akkor magánszemélynek történő juttatás esetén természetbeni juttatásként kell kezelni, és 44 százalék személyi jövedelemadót, 2002-ben 29 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Bérelt ingatlanon végzett felújítás értékcsökkenése

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosától épületet bérel, amelyen értéknövelő felújítási munkákat végez el. Egyes könyvelői vélemények szerint az értéknövelő felújítás értékét a felújítás befejezésekor a bérbe adó magánszemély felé ki kell számlázni, más vélemények szerint csak a bérleti jogviszony felmondásakor. Van olyan vélemény is, hogy ez esetben a kft. nem számolhat el értékcsökkenést, csak akkor, ha a bérelt ingatlanon olyan épületet épít, amely később a kft. tulajdona lesz.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő kijelentések részigazságot takarnak. Így együtt azonban hamisak és félrevezetőek.A bérelt épület nem szerepel a bérlő könyveiben. Ha ezen a bérelt épületen a bérlő értéknövelő munkákat [az új Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7., 8. pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Iparűzési adó: az adóalap-megosztás szabályai

Kérdés: A 2001-től hatályos Htv. alapján a törvény által meghatározott eszközérték és a személyi jellegű ráfordítás szerinti adóalap-megosztás esetünkben – az építőipari tevékenység speciális jellegéből adódóan – nem valósítható meg, a számított adatok erősen torzított arányokat eredményeznek. A megosztási módszer alkalmazásával törvényt sértünk, mivel nem alkalmazható olyan módszer, amely az egyes telephelyeknél "0" adóalapot eredményez. Mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] A helyi iparűzésiadó-alap megosztása során valóban a törvény mellékletében szereplő megosztási módszerek közül csak az alkalmazható, amelyik a tevékenységre leginkább jellemző. Az is igaz, hogy a tevékenységre leginkább jellemző megosztás nem eredményezhet nulla adóalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Iparűzésiadó-alap: hirdetési újság költségei

Kérdés: Egy cég ingyenes hirdetési újság előállításával foglalkozik. Bevétele a hirdetési díjakból származik. Az újságot postai úton terjesztik. A nyomdaköltséget az 51. számlacsoportban, az igénybe vett nyomdai előkészítés költségét az 539. számlán, a terjesztési díjat az 527. számlán számolja el. Helyes-e ez a könyvelés? Iparűzési adónál mi vonható le az adóalapból?
Részlet a válaszából: […] Az iparűzési adó alapjának kiszámítása során a nettó árbevétel az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével (ideértve a számviteli törvény által már nem használt alvállalkozói teljesítések értékét is) és az anyagköltséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.
1
57
58
59
63