OKJ-s képzés költségeinek elszámolása

Kérdés: Cégünk 2 munkavállalóját egy 7 napos (a cég tevékenységéhez szükséges) OKJ-s képzésre iskolázta be. A cég fizeti a képzés díját, a vizsga díját, az utazás költségét, a szállás, illetve az étkezés költségét is, kb. 170 000 Ft/fő értékben. A fenti költségek teljes egészében elszámolhatók-e, illetve van-e ezeknek a költségeknek valamilyen adóvonzatuk?
Részlet a válaszából: […] Olvassa el 6711-es válaszunkat is!Az Szja-tv. más-más szabályt tartalmaz az iskolarendszeren kívüli és az iskolarendszerű képzések esetére. Az iskolarendszeren kívüli képzés fogalmát a 3. § 88. pontja határozza meg, amely szerint ez alatt olyan képzést kell érteni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Betéti társaság beltagja külföldön

Kérdés: A bt. beltagja kiment Németországba dolgozni. Ott alapított egy kft.-t. Itthon a bt.-ben nincs tevékenysége, csak fizeti a beltag után a járulékokat. A bt. számlázhat-e a kft.-nek, ha megállapodást kötnek?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem számlázhat.Ha a bt. beltagja kiment Németországba, és ott alapított a kft.-nek megfelelő gazdasági társaságot, akkor – nagy a valószínűsége, hogy – Németországban kell saját maga után a személyi jövedelemadót, a tevékenysége után az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Kötelezettség a végelszámolást lezáró beszámolóban

Kérdés: A bt. 2014. 12. 31-i mérlegfordulónappal elkészítette a végelszámolást lezáró beszámolót, amelyet a törlési kérelemmel és a vagyonfelosztási javaslattal együtt beküldött a cégbíróságnak. Ebben a kötelezettségek között szerepel a zárónappal elszámolt, de még ki nem osztott vállalkozásból kivont jövedelem. Ezt a kötelezettséget a vagyonfelosztási javaslatban a tulajdonosok részére fizetendő pénzeszközök között szerepeltette. A cégbíróság hiánypótló végzést adott ki, miszerint a becsatolt végelszámolási zárómérleg nem fogadható el, mert rövid lejáratú kötelezettséget tartalmaz. Két lehetőséget adtak: nyilatkozzunk, hogy hogyan és mi módon lett kiegyenlítve a tartozás, vagy nyújtsunk be egy új kötelezettséget nem tartalmazó beszámolót. (A vállalkozásból kivont jövedelem a cégbírósági törlésig nem adható ki. Jól gondolom?) Mi a helyes megoldás a hiánypótló végzés rendezésére?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy az Szt. rendelkezéseinek megfelelően ismételten el kell készíteni a végelszámolást lezáró beszámolót, és azt kell a cégbíróságra a törlési kérelem mellékleteként a vagyonfelosztási javaslattal benyújtani.A végelszámolást lezáró számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Pótbefizetés visszafizetése új tulajdonosnak

Kérdés: A korábbi üzletrész-tulajdonos által befizetett tagi pótbefizetésre már nincs szükség, az üzletrész megvásárlását követően az új magánszemély tulajdonos részére kerül kifizetésre. Az adásvételi szerződésben a korábbi tulajdonos minden követeléséről lemondott. A kifizetésre kerülő pótbefizetés összege az új tulajdonosnál az Szja-tv. szerint hogyan adózik, tőkekivonásként vagy összevonandó jövedelemként? A társaság saját tőkéje: jegyzett tőke 3 millió forint, eredménytartalék -20 millió Ft, a lekötött tartalék (pótbefizetés) 20 millió Ft. A társaság 50 százalékos üzletrészét az új tulajdonos 2 millió Ft-ért vásárolta meg.
Részlet a válaszából: […] Olvassa el 6712-es válaszunkat is!A Gt. 120. §-ának (4) bekezdése szerint a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a – visszafizetés időpontjában a tagjegyzékben szereplő – tagok részére vissza kell fizetni. Hasonlóan fogalmaz az új Ptk. 3:183. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Családbarát-támogatás jóléti célra

Kérdés: Vállalkozásunk családbarát vállalkozás pályázaton nyert összeget (vissza nem térítendő, elő­finanszírozott) a dolgozók gyermekeinek játszószoba és tanulószoba kialakítására, valamint céges összetartás étel- és italfogyasztására. Hogyan számoljuk el a támogatást és a felmerülő kiadásokat? Jól gondoljuk, hogy az áfa nem vonható le?
Részlet a válaszából: […] Az utolsó kérdésre egyértelmű a válasz, jól gondolják. Az Áfa-tv. 6. §-a tartalmazza a gazdasági tevékenység értelmező rendelkezését. A dolgozók gyermekeinek játszószoba és tanulószoba kialakítása, továbbá az összetartás étel- és italfogyasztása nem tartozik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.

Magánszemélynek ajándékozott követelés, értékpapír

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.2. pontja szerint adómentes "a magánszemély részére más magánszemély(ek) által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (fizetett) vagyoni érték". Ha egy magánszemély egyenes ági rokonának üzletrészt vagy követelést ajándékoz, adómentes-e az ajándékozás?
Részlet a válaszából: […] Személyi jövedelemadó szempontjából a kérdés megválaszolásához elsődlegesen a vagyoni érték Szja-tv. szerinti fogalmát kell megnézni.Az Szja-tv. 4. §-ának (2) bekezdése alapján bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában – pénzben és vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Több munkáltató általi foglalkoztatás

Kérdés: Több munkáltató által foglalkoztatott dolgozó esetében a 2 cég egymás között hogyan bonyolítja le a bérelszámolást? A "fő" cég, amelyik bejelenti a munkavállalót, fizeti a bért és járulékait? A másik cég, amelyik szintén meg van jelölve a NAV felé, a bér rá eső részét hogyan fizeti meg a másik cégnek? Ha leszámlázzák egymás között, akkor milyen címszóval, és hová könyvelem? A munkaszerződésben mindkét cég szerepel? A jelenléti íven is? A tb-kiskönyvben is? Vagy csak a fő cég szerepel mindenhol?
Részlet a válaszából: […] A kérdések felmerülése logikusan következik abból, hogy a több munkáltatóval létesített munkaviszonyt elsődlegesen szabályozó Mt. 195. §-a eléggé szűkszavúan fogalmazott. A kérdés szempontjából azonban van egy fontos kitétele: a munkaszerződésben kell rögzíteni azt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Társasház kizárólagos használati jogának értékesítése

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető "A" társasház az osztatlan közös tulajdonú tetőteraszának a kizárólagos használati jogát eladja 3 millió forintért az egyik magánszemély tulajdonostársnak. A "B" társasház egy másiktól pedig visszavásárolja az egyik közös tulajdonú tárolójának a kizárólagos használati jogát. A társasházaknak nincsenek a tárgyi eszközei között osztatlan közös tulajdonú ingatlanrészek, használati jogok. Ebben az esetben, a társasházaknál a kizárólagos használati jog értékesítését és vásárlását hogyan kell könyvelni? A társasház bevételei közül az ún. külön adózó jövedelmek körébe tartozók esetében a fizetendő adó mértéke 16 százalék. A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén az átruházásból származó bevétel 25 százalékát kell a társasház jövedelmeként figyelembe venni, amely után a társasháznak 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. A kizárólagos használati jog értékesítése esetén mely számítási módot kell alkalmazni az adó kiszámításához? A társasházak által adóalanyként leggyakrabban végzett, az Áfa-tv. hatálya alá tartozó, ellenérték fejében teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások a tevékenység speciális jellegére tekintettel adómentesek. Az "A" társasház, amikor bejelentkezett az adóhatósághoz adószám igénylése miatt, a NAV felszólítása után alanyi adómentességet választott. Ha jól olvasom a NAV 2014. évi 28. számú füzetét (a társasházak alapvető szabályai), akkor a társasház e gazdasági tevékenysége mentes az adó alól, és nincs áfabevallási kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A társasház is a számviteli törvény hatálya alá tartozik, amiből az következik, hogy ha az osztatlan közös tulajdonú tetőteraszának a kizárólagos használati jogát értékesíti, annak ellenértékét árbevételként kell elszámolnia, függetlenül attól, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Osztalék, osztalékelőleg euróban

Kérdés: A társaság osztalékot, illetve osztalékelőleget állapított meg forintban. A tulajdonosok ezt euróban szeretnék felvenni, mivel a cégnek euróban is van árbevétele. Korábban közzétett válaszok alapján ezt a számlavezető bank kifizetés napján érvényes eladási árfolyamán számítjuk át euróra. A devizaszámla nyilvántartási árfolyama eltér a fenti árfolyamtól, emiatt a kifizetett osztalék, illetve osztalékelőleg más forintösszegben kerül könyvelésre, mint amit eredetileg megállapított a társaság. A különbözetet árfolyam-különbözetként kell rendezni? Lehetséges-e tagi kivét, illetve megbízási díj kifizetése is euróban?
Részlet a válaszából: […] Először az utolsó kérdésre adunk választ. Magyarországon a hivatalos fizetőeszköz a magyar forint. Ebből adódóan – a főszabály szerint – a kifizetéseket forintban kell teljesíteni. A szerződéses jog ad arra lehetőséget, hogy a felek a termékértékesítés, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Ki nem fizetett osztalék elajándékozása

Kérdés: A kft. tagja jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalékköveteléssel rendelkezik a kft.-vel szemben, amelyet egy (a kft.-ben tulajdonosi részesedéssel nem rendelkező) másik magánszemélynek ajándékoz. Milyen jogcímen lehet a másik magánszemély számára ezt a kifizetést teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kifizetést nem lehet teljesíteni!A kft. tagja ugyan jogosult a jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalékra, de az nem tekinthető a magánszemély követelésének. A jóváhagyott osztalék csak a személyi jövedelemadó, az egészségügyi hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.
1
34
35
36
95