Telefonhasználat (áfa)

Kérdés: Kérem, hogy a 4938. számú kérdésre adott válaszukat szíveskedjenek ellenőrizni! Az Áfa-tv. 124. §-ának (3) bekezdése tételesen felsorolja a korlátozás alá eső SZJ-számokat, és az internet SZJ-száma nincs a felsoroltak között. A 4938. számú kérdésre adott válaszukkal kapcsolatban kérem megerősítésüket, hogy jól értem-e válaszukat. 1. A legalább 30 százalékban továbbszámlázott telefonszolgáltatás könyvelésével kapcsolatban a T 815-re csak akkor lehet könyvelni, ha tételesen kigyűjtött forgalmat számlázunk tovább. Ha nem, akkor az egyéb szolgáltatások közé kell könyvelni. 2. Ha a társaság – mint a telefonszolgáltatás igénybevevője és nyújtója – a telefonszolgáltatás 30 százalékát továbbszámlázza a magánszemélynek az áfa felszámításával (nem tételes kigyűjtés szerint), akkor mentesül 2011-ben is a személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól, és az áfa 100 százalékban levonható?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre egyszerű a válasz. Igaza van olvasónknak,az internetszolgáltatás SZJ-száma nem szerepel az Áfa-tv. 124. §-ának (3)bekezdésében, így annak az előzetesen felszámított áfája levonható, ha azt azadóalany adóköteles tevékenységéhez vette igénybe. Meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.
Kapcsolódó címkék:    

Webes receptek költségei

Kérdés: Cégünk internetes elérhetőséget készít, amelynek tartalma főzéshez készült videók. Ezt bárki, bármikor megtekintheti az internet segítségével. A webes elérhetőség időtartama az üzlet sikerétől és a hirdetők megjelenésétől függ. Ebből tervezi a cég az árbevételét. A receptek elkészítéséhez felhasznált alapanyagok a forgatás során aktiválandó költségek, vagy anyagköltségként leírhatók?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 51. §-ának (1) bekezdése meghatározza azokat aköltségeket, amelyeket az eszköz bekerülési (előállítási) értékének részétképezik.Ha jól értelmezzük a kérdésben leírtakat, az internetenfőzést bemutató videókat lehet megtekinteni. Nyilvánvaló, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.
Kapcsolódó címke:

Kamatkedvezmény terhei

Kérdés: A kamatkedvezményből származó jövedelem 2011. évben érvényes helyes adózási (járulék) szabályait és az ezzel kapcsolatos teljes körű könyvelési feladatokat kérem ismertetni!
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt annyit, hogy változott az adóalap számítása,továbbá a személyi jövedelemadó mértéke!Az Szja-tv. 72. §-a (1) bekezdése alapján kamatkedvezménybőlszármazó jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére ajegybanki alapkamat 5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.
Kapcsolódó címke:

Reprezentáció, üzleti ajándék

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a reprezentáció és üzleti ajándék 2011. évi szabályait, kizárólag társaságiadó-alanyok szempontjából! A megváltozott szabályokat ellentmondásosan értelmezzük. Az Szja-tv. meghatározza a reprezentáció fogalmát, azt, hogy nem terheli szja, de a társaságiadó-alapot növelő tétel. Akkor mire vonatkozik az a rendelkezés, mely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül pl. a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés? Munkatársaink szakmai konferencián vesznek részt, és a részvételi díjat tartalmazó számlában elkülönítetten szerepel az étkezés díja, akkor az reprezentáció? Az üzleti ajándék szintén értelmezési problémákat vet fel, ha nem haladja meg a minimálbér 25%-át, és ha meghaladja (ez utóbbi az összevont adóalap része); ez utóbbit hogyan kell könyvelni? Mit kell a társaságiadó-alapnál figyelembe venni? Problémát vet fel az üzleti vendéglátás értelmezése is! Reprezentáció
Részlet a válaszából: […] A reprezentáció értelmező rendelkezése 2011-ben lényegébennem változott. A hatályba lépett szabályozás azonban egyértelművé teszi, hogy areprezentáció feltételei szerinti juttatások, szolgáltatások nem minősülnekreprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.
Kapcsolódó címkék:  

Éves bérlet – kilépett a munkavállaló

Kérdés: A munkavállaló részére 2011. január hónapban éves BKV-bérletet biztosított a munkáltató. A munkavállaló március végén kilépett. A cafeteria­szabályzat alapján, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben szűnik meg, a munkavállaló az éves cafeteriakeret időarányos részére jogosult. Amennyiben a munkavállaló az időarányos összeget meghaladóan vett igénybe cafeteriaelemet, az időarányos részen felüli összeget pénzben vissza kell térítenie. A visszatérítés milyen bizonylat alapján történjen, és hogyan kell elszámolni? Az éves BKV-bérlet után január hónapra bevallott és megfizetett személyi jövedelemadónak a visszatérítésre jutó arányos részét önellenőrzéssel visszaigényelheti-e a társaság?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés a cafeteriaszabályzathoz.Helyes, ha a béren kívüli juttatások feltételeit szabályozzák, de a szabályozássorán figyelemmel kell lenni az Szja-tv. 69. §-a (5) bekezdésének a) pontjára,mely szerint az adót a kifizetőnek a juttatás hónapja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.
Kapcsolódó címkék:  

Idegen ingatlanon végzett beruházás kivezetése

Kérdés: A kft. a tag saját házánál raktárrészt és egy cukrászüzemet alakított ki. Ezt idegen ingatlanon végzett beruházásként vették fel az eszközök közé. Két éve azonban ez a tevékenység megszűnt, így az ingatlanrészek funkciójukat elvesztették. Az előző könyvelő az utóbbi két évben nem számolt el értékcsökkenést. Szerintünk ez nem helyes. Ki kellett volna vezetni az eszközök közül? De hová? Hiszen mint készlet csempézett falból, egy-két kialakított vízcsapból, vezetékből, esetleg jobb minőségű bejárati ajtóból áll, és így nem értékesíthető. Bontsák ki, mert az a cégé? Vagy számlázni kellene a magánszemély felé azt a részt, ami hasznosítható? A raktár már 1998-ban elkészült, még 170 ezer forinton tartják nyilván. A cukrászat 205 ezres beruházás, a nettó értéke 177 ezer forint. Kérem segítsenek!
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a volt könyvelő helyesenjárt el, amikor nem számolt el értékcsökkenési leírást azon eszköz (jelenesetben az idegen ingatlanon végzett beruházás) után, amelyet – a tevékenységmegszűnése miatt – rendeltetésének megfelelően már nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.
Kapcsolódó címkék:    

Továbbtanulás külföldön

Kérdés: Az Szja-tv. és az Eho-tv. értelmében hogyan adózik az alábbiak szerint egyéni vállalkozásban elszámolt költség? Egy fiatal Magyarországon diplomát szerzett, de ezt követőn a Berlini Gazdasági Főiskola marketingszakára felvételt nyert iskolarendszerű képzésre, nappali tagozatos hallgatóként. Egy egyéni vállalkozó tanulmányi szerződést kötött vele, mivel a végzett tevékenysége alapján a későbbiekben szüksége lesz egy ilyen képzettségű szakemberre a nyelvtudása miatt, valamint a piackutatás céljából. Az iskola egyéves. A vállalkozó és a magánszemély a tanulmányi szerződésben megállapodtak a feltételekről (tanulás támogatása: tandíj, lakhatási hozzájárulás, ösztöndíj). A magánszemély vállalta, hogy a tanulmányok befejezése után munkaviszonyt létesít a vállalkozóval egy bizonyos időtartamra. Ez a törvényeknek megfelel, az Szja-tv. 69-71. §-aiban nem tudjuk besorolni a költségtételt. Kérdésem az, hogy ez esetben mit kell tenni, hogyan kell szabályosan elszámolni, és milyen adót és kinek kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] A magánszemélynek nyújtott ingyenes vagy kedvezményesoktatási szolgáltatások (nem iskolarendszerű képzés, betanítás) esetében, ha azoktatásban való részvétel a szolgáltatást nyújtó kifizető tevékenységévelösszefüggő feladat ellátásának feltételeként történik, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.
Kapcsolódó címke:

Diszkontáron vásárolt étkezési utalvány

Kérdés: Diszkontáron (94%) vásárolt étkezési utalványnál hogyan kell kezelni a bekerülési és a névérték közötti különbözetet? Szerintünk a bekerülési, nyilvántartási érték a 94%-os érték, felhasználáskor is ezt vezetem ki a könyvekből árfolyam-különbözet nélkül. Az adózás alapja viszont a névérték.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakkal lényegében egyet lehet érteni,legfeljebb az elszámolás technikája vitatható.Nyilvánvaló, hogy a diszkontáron vásárolt étkezési utalványnévértéke az, amelyért a munkavállaló az étkeztetési szolgáltatást igénybeveheti. Ez esetben ezen az értéken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.
Kapcsolódó címke:

Részvények szerzési értéke

Kérdés: 2010-ben átalakult egy szövetkezet részvénytársasággá. Az átalakulással egy időben a jegyzett tőke is felemelésre került a szabad eredménytartalékból. A zrt. alapszabályába már a megemelt vagyoni hozzájárulás került. Amennyiben a részvényes el akarja adni a felemelt részvényét, mi a szerzési érték: a befizetett részjegy, vagy a már eredménytartalékból megemelt részvény értéke?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a részjegy szerzési értéke.Az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján:nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzettvagyoni érték, ha a magánszemély az értékpapírt átalakuló társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletpolitikai célból adott ingyenes szolgáltatásnyújtás

Kérdés: A cég ingyenesen biztosít alaptevékenységi körében szervezett előadásokon való részvételt vevőinek, akik a cég meghatározott kiadványait megvásárolják. A cél az üzleti forgalom erősítése, a piaci versenyhelyzet kezelése. Hogyan kell elbírálni adózási szempontból ezt az ingyenes szolgáltatást? Kell-e számlázni? Ha kell, adhat-e ügyfeleinek e körben 100 százalékos engedményt? Ez hogyan érinti az adóalapot és az adókat?
Részlet a válaszából: […] A kérdező azt is kérdezte, hogy a Számviteli Levelek 152.számában a 3136. kérdésre adott válasz változatlanul alkalmazható-e? Erre aválaszunk az, hogy a válaszban hivatkozott jogszabályok – az Szt. kivételével -időközben változtak.A kérdésből nem derül ki, hogy a cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.
Kapcsolódó címke:
1
55
56
57
96