Találati lista:
551. cikk / 958 Telefonhasználat (áfa)
Kérdés: Kérem, hogy a 4938. számú kérdésre adott válaszukat szíveskedjenek ellenőrizni! Az Áfa-tv. 124. §-ának (3) bekezdése tételesen felsorolja a korlátozás alá eső SZJ-számokat, és az internet SZJ-száma nincs a felsoroltak között. A 4938. számú kérdésre adott válaszukkal kapcsolatban kérem megerősítésüket, hogy jól értem-e válaszukat. 1. A legalább 30 százalékban továbbszámlázott telefonszolgáltatás könyvelésével kapcsolatban a T 815-re csak akkor lehet könyvelni, ha tételesen kigyűjtött forgalmat számlázunk tovább. Ha nem, akkor az egyéb szolgáltatások közé kell könyvelni. 2. Ha a társaság – mint a telefonszolgáltatás igénybevevője és nyújtója – a telefonszolgáltatás 30 százalékát továbbszámlázza a magánszemélynek az áfa felszámításával (nem tételes kigyűjtés szerint), akkor mentesül 2011-ben is a személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól, és az áfa 100 százalékban levonható?
552. cikk / 958 Webes receptek költségei
Kérdés: Cégünk internetes elérhetőséget készít, amelynek tartalma főzéshez készült videók. Ezt bárki, bármikor megtekintheti az internet segítségével. A webes elérhetőség időtartama az üzlet sikerétől és a hirdetők megjelenésétől függ. Ebből tervezi a cég az árbevételét. A receptek elkészítéséhez felhasznált alapanyagok a forgatás során aktiválandó költségek, vagy anyagköltségként leírhatók?
553. cikk / 958 Kamatkedvezmény terhei
Kérdés: A kamatkedvezményből származó jövedelem 2011. évben érvényes helyes adózási (járulék) szabályait és az ezzel kapcsolatos teljes körű könyvelési feladatokat kérem ismertetni!
554. cikk / 958 Reprezentáció, üzleti ajándék
Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a reprezentáció és üzleti ajándék 2011. évi szabályait, kizárólag társaságiadó-alanyok szempontjából! A megváltozott szabályokat ellentmondásosan értelmezzük. Az Szja-tv. meghatározza a reprezentáció fogalmát, azt, hogy nem terheli szja, de a társaságiadó-alapot növelő tétel. Akkor mire vonatkozik az a rendelkezés, mely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül pl. a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés? Munkatársaink szakmai konferencián vesznek részt, és a részvételi díjat tartalmazó számlában elkülönítetten szerepel az étkezés díja, akkor az reprezentáció? Az üzleti ajándék szintén értelmezési problémákat vet fel, ha nem haladja meg a minimálbér 25%-át, és ha meghaladja (ez utóbbi az összevont adóalap része); ez utóbbit hogyan kell könyvelni? Mit kell a társaságiadó-alapnál figyelembe venni? Problémát vet fel az üzleti vendéglátás értelmezése is! Reprezentáció
555. cikk / 958 Éves bérlet – kilépett a munkavállaló
Kérdés: A munkavállaló részére 2011. január hónapban éves BKV-bérletet biztosított a munkáltató. A munkavállaló március végén kilépett. A cafeteriaszabályzat alapján, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben szűnik meg, a munkavállaló az éves cafeteriakeret időarányos részére jogosult. Amennyiben a munkavállaló az időarányos összeget meghaladóan vett igénybe cafeteriaelemet, az időarányos részen felüli összeget pénzben vissza kell térítenie. A visszatérítés milyen bizonylat alapján történjen, és hogyan kell elszámolni? Az éves BKV-bérlet után január hónapra bevallott és megfizetett személyi jövedelemadónak a visszatérítésre jutó arányos részét önellenőrzéssel visszaigényelheti-e a társaság?
556. cikk / 958 Idegen ingatlanon végzett beruházás kivezetése
Kérdés: A kft. a tag saját házánál raktárrészt és egy cukrászüzemet alakított ki. Ezt idegen ingatlanon végzett beruházásként vették fel az eszközök közé. Két éve azonban ez a tevékenység megszűnt, így az ingatlanrészek funkciójukat elvesztették. Az előző könyvelő az utóbbi két évben nem számolt el értékcsökkenést. Szerintünk ez nem helyes. Ki kellett volna vezetni az eszközök közül? De hová? Hiszen mint készlet csempézett falból, egy-két kialakított vízcsapból, vezetékből, esetleg jobb minőségű bejárati ajtóból áll, és így nem értékesíthető. Bontsák ki, mert az a cégé? Vagy számlázni kellene a magánszemély felé azt a részt, ami hasznosítható? A raktár már 1998-ban elkészült, még 170 ezer forinton tartják nyilván. A cukrászat 205 ezres beruházás, a nettó értéke 177 ezer forint. Kérem segítsenek!
557. cikk / 958 Továbbtanulás külföldön
Kérdés: Az Szja-tv. és az Eho-tv. értelmében hogyan adózik az alábbiak szerint egyéni vállalkozásban elszámolt költség? Egy fiatal Magyarországon diplomát szerzett, de ezt követőn a Berlini Gazdasági Főiskola marketingszakára felvételt nyert iskolarendszerű képzésre, nappali tagozatos hallgatóként. Egy egyéni vállalkozó tanulmányi szerződést kötött vele, mivel a végzett tevékenysége alapján a későbbiekben szüksége lesz egy ilyen képzettségű szakemberre a nyelvtudása miatt, valamint a piackutatás céljából. Az iskola egyéves. A vállalkozó és a magánszemély a tanulmányi szerződésben megállapodtak a feltételekről (tanulás támogatása: tandíj, lakhatási hozzájárulás, ösztöndíj). A magánszemély vállalta, hogy a tanulmányok befejezése után munkaviszonyt létesít a vállalkozóval egy bizonyos időtartamra. Ez a törvényeknek megfelel, az Szja-tv. 69-71. §-aiban nem tudjuk besorolni a költségtételt. Kérdésem az, hogy ez esetben mit kell tenni, hogyan kell szabályosan elszámolni, és milyen adót és kinek kell fizetni?
558. cikk / 958 Diszkontáron vásárolt étkezési utalvány
Kérdés: Diszkontáron (94%) vásárolt étkezési utalványnál hogyan kell kezelni a bekerülési és a névérték közötti különbözetet? Szerintünk a bekerülési, nyilvántartási érték a 94%-os érték, felhasználáskor is ezt vezetem ki a könyvekből árfolyam-különbözet nélkül. Az adózás alapja viszont a névérték.
559. cikk / 958 Részvények szerzési értéke
Kérdés: 2010-ben átalakult egy szövetkezet részvénytársasággá. Az átalakulással egy időben a jegyzett tőke is felemelésre került a szabad eredménytartalékból. A zrt. alapszabályába már a megemelt vagyoni hozzájárulás került. Amennyiben a részvényes el akarja adni a felemelt részvényét, mi a szerzési érték: a befizetett részjegy, vagy a már eredménytartalékból megemelt részvény értéke?
560. cikk / 958 Üzletpolitikai célból adott ingyenes szolgáltatásnyújtás
Kérdés: A cég ingyenesen biztosít alaptevékenységi körében szervezett előadásokon való részvételt vevőinek, akik a cég meghatározott kiadványait megvásárolják. A cél az üzleti forgalom erősítése, a piaci versenyhelyzet kezelése. Hogyan kell elbírálni adózási szempontból ezt az ingyenes szolgáltatást? Kell-e számlázni? Ha kell, adhat-e ügyfeleinek e körben 100 százalékos engedményt? Ez hogyan érinti az adóalapot és az adókat?
