Osztalékelőleg számításba vétele 2006-ban

Kérdés: Társaságunk 2006 decemberében 17 millió forintot fizetett ki osztalékelőlegként a tulajdonosainak, a 25 százalékos osztalékadó megfizetésével. A társaság 2006. évi adózott eredménye a 2007. 01. 31-én elfogadott beszámoló alapján 17 millió forint, amelyet 30 millió forinttal az eredménytartalékból kiegészítettünk 10 százalékos osztalékra. Jól értelmezzük-e, hogy az osztalékelőleget a 2006. évi eredmény alapján fizetendő (25-35 százalékkal adózó) osztalék előlegének kell tekinteni? A 30 millió forint osztalékot – amit kifizettünk 2007. 02. 05-éig – pedig a megállapítás évében kifizetett, igazolt, az eredménytartalék terhére megállapított összegként 10 százalékkal adózó osztaléknak?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy igen, jól értelmezik a vonatkozórendelkezéseket.A 2006. évi LXI. törvény (Mód-tv.) 223. §-ának (17)bekezdése tartalmazza, hogy milyen feltételek teljesülése mellett lehet 10százalékos osztalékadóval osztalékot kifizetni. A (17) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.
Kapcsolódó címke:

Könyvelés devizában – adó megállapítása

Kérdés: Devizában történő könyvvezetés esetén hogyan kell az egyes adóbevallásokhoz szükséges átváltást megoldani? Minden egyes számlát az analitikában forintra kell az adott adójogszabály alapján átszámítani? Vagy elégséges az időszak utolsó napján érvényes árfolyammal forintosítani főkönyvi számlaszámonként?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre nem lehet egyértelműen sem igennel, sem nemmelválaszolni, mert valójában adójogszabályonként eltérően került szabályozásra adeviza forintra történő átszámítása. A legfontosabbak a következőkbenfoglalhatók össze:Elöljáróban annyit meg kell jegyezni, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.
Kapcsolódó címke:

Betéti kamat átengedése

Kérdés: Köthető-e a pénzintézet és magánszemély között olyan betéti szerződés, amely alapján a magánszemély nem jogosult a betét kamatára, azt a pénzintézet köteles közvetlenül egy kft. bankszámláján jóváírni? Amennyiben igen, ki tekinthető elsődleges jövedelemtulajdonosnak, kell-e kamatadót levonni, vagy a kft.-nél kell a bruttó kamatot adóköteles bevételként elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Egy magánszemély és egy pénzintézet között kötöttszerződéssel kapcsolatban nem feladatunk véleményt nyilvánítani. A vázoltügylettel kapcsolatban azonban kimondható, hogy a jövedelmet az szerzi meg,akinek rendelkezési joga van, függetlenül attól, hogy a pénzintézet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.
Kapcsolódó címke:

Osztalékadó-kedvezmény igénybevétele

Kérdés: Le kell-e zárnom a 2006. évet 2007. február 4-éig az átmeneti rendelkezések szerint? Ha le kell zárnom, a bevallást hová kell elküldeni? Mi legyen a mérlegkészítés időpontja? A 10%-os osztalékadót melyik számlaszámra kell utalni, és milyen határidőig? Az elengedett tagi kölcsönt hogyan kell elszámolni? A tagi kölcsönt adja vagy kapja a társaság?
Részlet a válaszából: […] A 2006. december 18-án elfogadott törvénycsomag hatályonkívül helyezte a 2006. évi LXI. törvény 223. §-ának (17) bekezdését, amely atörvény kihirdetését követő 45. napot követő napon lépett hatályba. (Ez 2007.február 6-a volt.)Az átmeneti rendelkezések szerint az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.
Kapcsolódó címke:

Adóköteles béren kívüli juttatás szja-ja

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonya 2006. 03. 31-én megszűnt. Részére a munkáltató adómentes béren kívüli juttatást fizetett. Ez az összeg azonban időarányosan meghaladta a 400 E Ft-os határt, tehát adókötelezettség keletkezett. Ezt a munkáltató elmulasztotta megfizetni. Hogyan lehet pótolni? A márciusban érvényben lévő 44%-os adóval, vagy a szeptembertől érvényes 54%-os adóval?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ az Szja-tv. 71. §-ának 2006 márciusábanhatályos (5) bekezdése adja meg: a munkáltatónál adóköteles béren kívülijuttatás után az adót a munkáltató – a munkaviszony év közben történőmegszűnése esetén – a munkaviszony megszűnésének napjára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.
Kapcsolódó címke:

Cégembléma hímzése

Kérdés: A nagykereskedelmi cégtől munkaköpenyeket és pulóvereket rendeltünk meg, és mindkét termékre ráhímeztettük a cég emblémáját. Az így beszerzett termékeket anyagköltségként, vagy igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelnünk? A termékeket a dolgozóknak kiosztottuk, és előreláthatólag 1 éven belül elhasználódnak. A hímzés értéke a ruházat beszerzési értékének 15 százaléka.
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nemderül ki, hogy a munkaköpeny és a pulóver munkaruházati terméknek minősül-e.Amennyiben megfelel az Szja-tv. 1. számú melléklete 9.2. pontjában foglaltaknak,és így munkaruházati terméknek minősül, akkor még eldöntendő az is, hogy ezenmunkaruházati termékeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.
Kapcsolódó címke:

Ajándékként átadott eszközök

Kérdés: Gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó cégünk a következő eszközöket adja át ingyenesen promóciós céllal, ajándékként: könyv (kis értékű), hűtőszekrény, faxkészülék, orvosi segédeszközök (pl. vérnyomásmérő, digitális hőmérő) és egyszer használatos tesztek (adott gyógyszer hatékonyságának mérésére). Az ajándékozottak: hol intézmények, hol gazdasági társaságok, hol magánszemélyek. Hogyan történik ezek elszámolása és adózása 2006. szeptember 1-jét megelőzően és azt követően, milyen változás van 2007. január 1-jétől? Számviteli elszámolás
Részlet a válaszából: […] Az ajándékozónál a nem magánszemély (intézmény, gazdaságitársaság) részére adott – a kérdésben nevesített – eszközöket (ideértve azegyszer használatos teszteket is) az Szt. 86. §-a (7) bekezdésének a) pontjaalapján térítés nélküli eszközátadásként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.
Kapcsolódó címkék:  

Ügyvezető adómentes béren kívüli juttatása

Kérdés: A gazdasági társaság többségi tulajdonos tagja, aki a társaság ügyvezető igazgatója, a társaságnál heti 36 órát vagy azt meghaladó munkaidőben dolgozik, 2007. január 1-jétől részesülhet-e a gazdasági társaságtól adó- és járulékmentesen a törvényben meghatározott értékhatárig azon adómentes béren kívüli juttatásokban, amelyek együttes összege a 400 000 Ft/adóév értékhatárba beletartoznak?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 71.§-ának (1) bekezdése szerint: a munkáltatónál adóköteles béren kívülijuttatásnak minősül a munkáltató által a (2) bekezdésben felsorolt, az Szja-tv.rendelkezései szerint a munkavállalóknak az adóévben biztosított juttatásokegyüttes értékéből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.
Kapcsolódó címkék:  

Ügyvezető természetbeni juttatásai

Kérdés: A gazdasági társaság többségi tulajdonos tagjának, aki a társaság ügyvezető igazgatója, és a társaságnál heti 36 órát vagy azt meghaladó munkaidőben dolgozik, 2007. január 1-jétől a gazdasági társaság adhat-e adó- és járulékmentesen az Szja-tv.-ben meghatározott határig adómentes természetbeni juttatást? [Szja-tv. 69. §-a és 1. számú melléklete, pl. önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás, kockázati biztosítás, csekély értékű ajándék, étkezési utalvány?]
Részlet a válaszából: […] A válaszhozelőször az ügyvezető igazgató jogállását kell tisztázni. A gazdasági társaságügyvezető igazgatója a Gt. szerint – függetlenül attól, hogy többségitulajdonos, vagy nem többségi tulajdonos, vagy egyáltalán nem tulajdonos,illetve heti 36 órát dolgozik-e vagy sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.
Kapcsolódó címkék:    

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: 8 magánszemély tulajdonában lévő kft. egyik tagja elhunyt. A tag örököse kérte a neki járó üzletrész kiadását, amelynek értékében a felek kölcsönösen megállapodtak. A megállapodás szerinti érték magasabb, mint az üzletrész nyilvántartás szerinti értéke. A kft. saját tőkéje: jegyzett tőke 8 millió forint, eredménytartalék 19 176 ezer forint. A taggyűlés döntése alapján a visszavásárolt üzletrészből a törzsbetét névértéken térítés nélkül átadásra kerül a 7 tagnak. A kft. nem szándékozik tőkeemelést vagy tőkeleszállítást végrehajtani, a jelenlegi tőkeösszetételen változtatni. Hogyan kell az adott esetet elszámolni? A tagok részére történő átadásnak milyen adóvonzata van? Szükséges-e a törzsbetétnél a kerekítést végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] A kérdésbenleírtakból az következik, hogy az adott esetben teljesültek az üzletrészvisszavásárlásának a Gt.-ben és az Szt.-ben előírt feltételei. A visszavásároltüzletrész visszavásárlási értékét (a tag örökösének fizetendő, fizetettösszeget) a T 3731 – K 381, 384,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.
1
74
75
76
96