3472 talált cikk a szerződés kifejezésre

Kérdés: A pénzügyi vállalkozás hitelintézettől lejárt követeléseket vásárol. A követelést annak a vételárán az ügyfelekkel szemben követelésként, illetve az adóstól ténylegesen járó összeget a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatja. Az engedményezett (eredeti hitelszerződésben rögzített feltételekkel) követelés kamatozását tovább folytatja a tulajdonba kerülés után is. Ha erre a követelésre befizetés érkezik, mi a helyes elszámolási rend (a befizetés csak részlet, általa nem szűnik meg a tartozás): elszámolom a "saját időszak" alatt keletkezett kamatra (árbevételt eredményez), a vásárolt követelés bekerülési értékét csökkentem (árbevétel csak a bekerülési érték felett keletkezik)?

Kérdés: Kérem, ismertessék az adott-kapott előlegek elszámolását, kitérve annak minden lépésére (a pénz átutalása, az előlegszámla kiállítása, számla az értékesítésről, az előleg beszámítása stb.), ha az előleg forintban van, illetve ha devizában. Kérem, ez utóbbi esetben az árfolyam használatára is térjenek ki!

Kérdés: A kivitelező társaság a megrendelő részére építőipari szolgáltatást végzett. A részhatáridők csúszása miatt a szerződés számlázási és fizetési feltételei rendkívül kedvezőtlenné váltak. Megegyezés hiányában a kivitelező levonult az építkezésről, az addig elvégzett munkáiról az elszámolást a megrendelőnek átadta, de számlát – a teljesítés igazolásának hiányában – benyújtani nem tud. Ez esetben a kivitelező cég milyen dokumentum alapján állíthatja ki az elvégzett munkáról a számlát? Ha nem lehet számlát kiállítani, akkor mi legyen a már elszámolt alvállalkozói és anyagszámlákkal, a bérköltséggel és annak közterheivel? Jogos volt-e azok elszámolása? És az áfa levonása?

Kérdés: Ügyfelünk 2016 januárjában gépet vásárolt tőlünk. A szavatossági időn (két éven) belül a gép sorozatosan meghibásodott. A vevő kérésére cseréltük, de a cseregép típusszáma, alvázszáma más, bár a két gép értéke megegyezik. A cseréről kell számlát kiállítani?

Kérdés: Négy társaság közösen vásárol egy munkagépet, amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. Nyilvánvaló, hogy a munkagépet csak az egyik társaság aktiválhatja, számolhatja el a költségeit, de a másik három társaság is használni fogja. A leírtak elszámolására milyen könyvviteli megoldás alkalmazható? Az Szt. szerinti közös üzemeltetésnek mik a feltételei?

Kérdés: Könyvelőként egyre többször látom, hogy a számlára fizetési feltételként azt írják rá, hogy "előreutalás". A kiállított számla teljesítési dátuma és kelte későbbre esik, mint az átutalt összeg. Vagyis a banki teljesítés előbb történt meg, mint a számla kiállítása. Véleményem szerint ilyenkor előlegszámlát kell kiállítani, majd későbbi időpontban lehet számlázni a szolgáltatást vagy terméket az előleg beszámításával. Kérem állásfoglalásukat abban, hogy elfogadható-e a fent leírtak alapján az ilyen formában, előreutalás megnevezéssel kiállított számla!

Kérdés: Folyamatos szolgáltatást nyújtó cég vagyunk. A fizetési határidőről megfeledkező felhasználóink részére fizetési felszólítást küldünk, amelyben felszólítási díjat (+ áfa) felszámítunk. A felszólítási különdíj kalkulációjában szerepeltettük a postaköltséget, az ügyintéző munkájának költségét, nyomtatási költséget stb. A kiszámlázott felszólítási különdíjat árbevételként vagy egyéb bevételként kell könyvelni?

Kérdés: A Ptk. 3:183. §-ának (1) bekezdése szerint: "Ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára..." Ebből az következik, hogy az egyszemélyes kft.-nél (mivel nincs taggyűlés, nincsenek tagok) nem lehet pótbefizetést előírni?

Kérdés: Társaságunk főleg az orosz piacra szállít. Szerződésünk többéves gyártási időszakot tartalmaz, emiatt az árbevétel hullámzó tendenciát mutat. Szerződés szerint 30% előleget kapunk az időszak elején, a fennmaradó 70%-a a termék átadásakor (akár 3 év elteltével). Végszámla a termék átadásakor – levonva az előleget – kerül kiállításra, ekkor fizetjük meg a társasági adót is. Van-e lehetőségünk részteljesítésekre árbevételt elhatárolni, meghatározott készültségi fok alapján? Amennyiben van, milyen dokumentáció kell az elfogadott, elszámolt árbevétel alátámasztásaként, ha a már megkötött szerződés módosítására nincs lehetőségünk?

Kérdés: Cégünk árbevételének jelentős része euróban realizálódik. Amikor kedvező az árfolyam, szállításos határidős (FX forward) devizaügyletet kötünk a számlavezető pénzintézettel. Az ügyletkötések általában minden hónap elejére szólnak. Lejáratkor cégünk kifizeti az ügyletben szereplő devizamennyiséget, és a bank átutalja a kötési árfolyamon számított forintértéket. A bank felé külön letétet nem kell biztosítani. Az ügyletek értékelésekor a bank mindennap listát küld, amely tartalmazza a pozíciónkénti árfolyam-különböztet. Van-e könyvelési teendője a cégnek az ügylet kötésekor? Milyen könyvelési feladata van a cégnek, ha az árfolyam-elmozdulások miatt letétet kell biztosítani? Az ügylet zárását hogyan kell könyvelni? Mi a teendő az év végén nyitott pozíciókkal? Van-e egyéb számviteli feladat? Kérem, hogy a választ gyakorlati példával is mutassák be!