Külföldi személy telephelye

Kérdés: Egy Szlovákiában bejegyzett gazdasági társaság – mely egy szintén szlovákiai cég leányvállalata – a harmadik (EU-n kívüli) országból beszerzendő termékét ideiglenesen Magyarországon tároltatná, és innen értékesítené EU-s és harmadik országokba. A termékimport tehát Magyarországon valósul meg, magyar adószámmal a cég rendelkezik, áfára vonatkozó kötelezettségeinek a törvény előírásai szerint fog eleget tenni. A szlovák cég nem kíván raktárt bérelni, csupán tárolási, árukezelési szolgáltatást szeretne igénybe venni. A beérkezett ömlesztett árut kisebb kiszerelésben értékesíti tovább, a csomagolás elvégzéséhez szintén Magyarországon venne igénybe szolgáltatást. A szlovák társaság elsődleges célja az áru külföldön történő értékesítése, de előfordulhat az is, hogy a szállítmányból megmaradó kisebb mennyiségeket, melyeket a szállítási költség miatt külföldre már nem érné meg eladni, Magyarországon értékesítené. Mivel az áru beszerzése és értékesítése az EKÁER hatálya alá tartozik, és – amennyiben elkerülhető – nem kíván Magyarországon alkalmazottat foglalkoztatni, ezen kötelezettségét is külső szolgáltató igénybevételével teljesítené. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti tevékenység keletkeztet-e telephelyet a társasági­adó-törvény értelmében? Vagy alkalmazható rá a Tao-tv. 4. §-a 33. pontjának g) pontja szerinti kivétel (1. külföldi személy árujának tárolása, 2. külföldi személy árujának más személy általi feldolgozása), és így elegendő az áfaregisztráció? Amennyiben telephelyet keletkeztet a fenti tevékenység, kötelező-e fióktelepet létrehozni, vagy fióktelep létrehozása nélkül is működhet?
Részlet a válaszából: […] Magyarország egyezményt kötött Szlovákiával a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelemadók területén. Így a kérdésre a válasz ezen egyezmény (1996. évi C. törvény) és az OECD modellegyezmény-magyarázata, valamint a Tao-tv. és a külföldiek magyarországi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Külföldi kiküldött lakhatása

Kérdés: Külföldi állampolgárnak lakást bérelünk 4 hónapra. Cégünknél dolgozik, egy számítógépes rendszert helyez üzembe. Egy velünk kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő szlovák cég alkalmazottja. Az Szja-tv. 1. sz. melléklete szerint: 8.6. az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott f) szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezés. Ez alapján a lakásbérleti díjat és a kifizetett rezsiköltséget 54% szja terheli mint természetbeni juttatást. Mi van abban az esetben, ha 4 hónapra hotelben helyezzük el, cégünk nevére szóló számla ellenében? Ez szja-mentes költség a magyar cégnél?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapjánbevételnek nem számító tétel a hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, aszállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjáraszolgáló összeg is – amellyel szemben a magánszemély a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 18.

Telefonszámla továbbszámlázása külföldre

Kérdés: Magyarországi székhelyű cég telefonszámláját teljes összegben továbbszámlázza egy szlovák székhelyű cégnek. Éves szinten nem lesz 10 000 euró a számlák végösszege. A belföldi cég közösségi adószámmal rendelkezik. Áfalevonási joga van-e a cégnek? Az áfaelszámolás tekintetében hogyan kell eljárni a két cégnek? Az áfabevalláson be kell írni a továbbszámlázott összeget, és levonásba is lehet helyezni?
Részlet a válaszából: […] A telekommunikációs szolgáltatás teljesítési helye azÁfa-tv. 15. §-a (5) bekezdésének h) pontja alapján a szolgáltatást sajátnevében megrendelő adóalany székhelye szerint alakul. A szlovák cég által ígyigénybe vett szolgáltatás teljesítési helye tehát nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Szlovák cég magyar tulajdonosának adózása

Kérdés: Magyar belföldi illetőségű magyar állampolgárnak Szlovákiában működik fuvarszervezéssel foglalkozó 100 százalékos tulajdonában lévő, Szlovákiában belföldi illetőségű cége. Kérdés, hogy a magyar állampolgár tulajdonosnak kell-e adót fizetnie Magyarországon a fenti társaságától kapott osztalék után (Szlovákiában nincs osztalékadó), ha igen, mennyit? A magyar állampolgár a tulajdonában álló cég egyik ügyvezetője, és annak tevékenységében kereskedelmi igazgatóként részt vesz. Mi a konkrét feltétele annak, hogy az osztalék után ne kelljen Magyarországon adóznia, vonatkozzon rá az 1996. év C. tv. 10. cikk 4. pontja? Mit értünk az alatt, hogy "az érdekeltség, amelynek alapján az osztalékot fizették, ténylegesen ehhez a telephelyhez vagy állandó bázishoz tartozik"?
Részlet a válaszából: […] A Szlovákiában illetőséggel rendelkező társaságtól kapottosztalék után Magyarországon 25 százalék mértékkel kell az osztalékadótmegfizetni az Szja-tv. 66. §-ának (8) bekezdése alapján.A Szlovák Köztársasággal a kettős adóztatás elkerülésérekötött, 1996. év C....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Láncügylet áfája

Kérdés: Szlovákiából indul az áru közvetlenül Magyarországra. A szlovák cég svájci cégnek számláz, és a svájci cég számláz a magyar cégnek. Hogyan alakulnak az áfakapcsolatok, ha a fuvart a szlovák cég, vagy a svájci cég, vagy a magyar cég rendeli meg?
Részlet a válaszából: […] A láncügylet teljesítési helyének meghatározása az Áfa-tv.14. §-ának (1) bekezdése, vagy (5) bekezdésének a), illetve b) pontja alapjántörténik, attól függően, hogy az ügylet részvevői közül ki a fuvarozásmegrendelője.Amennyiben a szlovák cég értékesítéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Magyarországon végzett szolgáltatás áfája

Kérdés: Szlovák társaság végez részünkre Magyarországon ingatlanügynöki tevékenységet és vevőfelkutatást. A szlovák cég által kiállított számla tartalmazhat-e áfát? Ha igen, azt ki kell-e fizetni? Levonható-e a Magyarországon befizetendő adóból?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 15.§-ának (2) bekezdése szerint a meglévő ingatlanhoz, továbbá annak létesítéséhezközvetlenül kapcsolódó szolgáltatásoknál (ideértve az ingatlanügynöki,–szakértői stb. tevékenységet is) a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét azingatlan fekvése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.