Találati lista:
481. cikk / 1110 Magánszemély beruházásához támogatás
Kérdés: Önálló tevékenységet végző magánszemély, aki szálláshely-szolgáltatással (falusi turizmussal) foglalkozik, a tevékenységéhez vissza nem térítendő támogatásokat kért. A támogatásokat utólag folyósították, több részletben. Az első támogatást magához az épülethez kapcsolódva kapta. A beruházás 2008-ban kezdődött, és 2011-ben kapott először utólagos elszámolás után részkifizetés keretében támogatást, a második részletet 2012-ben, az utolsót még nem kapta meg. A beruházás időközben befejeződött, és az engedélyeket is megkapták 2012 decemberében. Helyesen tettük-e, hogy a támogatásokat a folyósítás évében, 2011-ben és 2012-ben nem vettük bevételként figyelembe, mivel a beruházás sem lett még üzembe helyezve, így költség sem lett elszámolva? Majd a beruházást 2012 decemberében aktiválták, de csak akkora összegben, amekkora a beruházás és az eddig megkapott támogatások különbözete. 2013-ban, amikor az utolsó részletet folyósítják, azzal szemben egy összegben a támogatással megegyező összegben értékcsökkenést számolunk el, így a bevétel és az értékcsökkenés különbözete nem befolyásolja az adóalapot. A támogatás feletti rész pedig normál ütemben amortizálódik? A következő támogatást a berendezésekre igényelték most 2013-ban, a támogatás 65%-os mértékű. A támogatott tárgyi eszközöket még tavaly megvették, ezek között van 100 000 Ft alatti egyedi értékű, és van, ami 100 000 Ft feletti. Helyesen járunk-e el akkor, ha a 2012-ben beszerzett kis értékű tárgyi eszközöket nem számoljuk el költségként, így az ezekre az eszközökre jutó támogatást, amikor azt megkapják, szintén nem vesszük figyelembe bevételként azoknál a tárgyi eszközöknél, amelyeknek az egyedi értéke meghaladja a 100 000 Ft-ot? Az amortizációt 2012. december 1-jével elkezdjük, és amikor a támogatási részt folyósítják, akkor a támogatással egyező összegű egyszeri (gyorsított) értékcsökkenést számolunk el, majd a különbözetet normál ütemben értékcsökkentjük?
482. cikk / 1110 Támogatásintenzitás több jogcímen kapott támogatás mellett
Kérdés: Egy kisvállalkozás egy darab 100 000 E Ft értékű új műszaki gépet vásárolt, melyre 65 000 E Ft vissza nem térítendő támogatást kapott. Adózás előtti eredménye 50 000 E Ft, és kisvállalkozói kedvezményre jogosult. A térség támogatási intenzitása 70% (50+20). A kft. csökkentheti a társaságiadó-alapját 30 000 E Ft-tal [Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja]? Jelen esetben hány százalék a támogatási intenzitás: 68 vagy 75%?
483. cikk / 1110 Támogatott tanulmányi szerződés
Kérdés: TÁMOP 2.1.3. pályázat keretében oktatott alkalmazott munkaviszonya közös megegyezéssel/felmondással megszűnik. A tanulmányi szerződésben vállalta, hogy a képzés befejezésétől számított egy éven belül nem szakítja meg a munkaviszonyát, ellenkező esetben a tanfolyam költségét levonjuk tőle. Levonható? A pályázatnál a költséggel egyenlő volt a bevétel. Ha az alkalmazottól levonjuk, az előbbi egyezőség nem lesz igaz. Ugyanakkor mégis "károsul" a társaság, ha nem vonja le, mert más munkavállalóra is költhette volna a pályázati összeget.
484. cikk / 1110 Csekély összegű támogatás
Kérdés: Cégünk 2012. évben vásárolt egy telephelyet, melyet 2012 novemberétől 2013. május 2-ig felújított. A beruházáshoz, felújításhoz beruházási hitelt, hitelkeret kaptunk a banktól. 2012. évben a beruházás értéke 131 622 782 forint, melyből a felújítás összege: 8 864 945 forint. Üzemkörön belüli ingatlanra eső felújítás összege 7 215 268 forint, melyre a Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja alapján adóalap-kedvezményt érvényesítünk, így 721 527 forint adókedvezményt veszünk igénybe, mely de minimis támogatásnak minősül. A banktól kaptunk egy "Nyilatkozat támogatástartalomról kedvezményes kamatozású kölcsön miatt" című dokumentumot, mely szerint az állami támogatás kategóriája: D Csekély összegű támogatás. A kölcsön támogatástartalma: 34 869 505 HUF, 122 905,45 EUR, dátuma 2012. 10. 26. A hitelt 7 évre kaptuk. A társaságiadó-bevallás 1229-02 lapján ezen összeget és egyéb csekély összegű támogatásokat is szerepeltetek, a 200 000 eurós korlátot nem érjük el a három év alatt. A támogatásintenzitást hogyan tudom (30% + 20% = 50%) kiszámítani? Egyáltalán szükséges-e figyelni, mivel a beruházással kapcsolatban igénybe vett támogatások csekély összegű támogatások?
485. cikk / 1110 Pénzbeli támogatás bizonylatolása
Kérdés: Mi a helyes bizonylatolása, számviteli elszámolása annak, ha a cég pénzbeli támogatást nyújt, például iskolai rendezvény, versenycsapat, falunapi rendezvény támogatására? Milyen adózási vonzata van a visszafizetési kötelezettség nélküli pénzeszközátadásnak?
486. cikk / 1110 Őstermelő vagy családi gazdálkodó
Kérdés: Ha egy őstermelő – aki egy kft. 100%-os tulajdonosa és egyben ügyvezetőjeként a kft.-ben biztosított, havi rendszeres jövedelmet kap a személyes közreműködéséért, és egyben egy másik kft. 30%-os tulajdonosa, ahonnan nem kap rendszeres havi jövedelmet – bejelentkezne családi gazdálkodónak az őstermelés helyett, akkor ő lehet-e ebben az esetben a családi gazdaság teljes foglalkoztatású tagja?
487. cikk / 1110 Családi kedvezmény érvényesítése
Kérdés: Milyen összegű családi kedvezményre jogosult az a munkavállaló, akinek három vér szerinti gyermeke van, de csak kettő él a saját háztartásában, a harmadik után gyermektartást fizet? E gyermek után a kedvezményt, 62 500 Ft-ot az édesanyja igénybe veszi.
488. cikk / 1110 Szociális hozzájárulási adó kedvezménye
Kérdés: Jogosult-e a munkáltató azon dolgozója után 12,5%-os szocho-kedvezményre, aki Ausztriában szült, ott vette igénybe a szülés utáni járandóságokat, sőt már vissza is ment a munkahelyére dolgozni, de most családi okok miatt hazaköltözött a gyerekeivel, és itthon próbál elhelyezkedni? A kisebbik gyermeke 2012. 10. 05-én töltötte be a 3. életévé/t.
489. cikk / 1110 Tőketartalékba helyezett támogatás
Kérdés: MVH-s támogatást kapott egy közhasznú egyesület. A pénz megérkezett, a tárgyi eszközt megvásároltuk. Ezt az összeget a tőketartalékba, majd a lekötött tartalékba kell helyezni. A támogatásból megvásárolt tárgyi eszközre értékcsökkenés elszámolható, de ha jól gondolom, akkor ezt az összeget egyéb bevételként is el kell számolni. Öt év elteltével a lekötött tartalékban lévő támogatási összeget fel lehet oldani, és vissza lehet a tőketartalékba vezetni. Helyesen gondolom?
490. cikk / 1110 Távhőszolgáltatók támogatása
Kérdés: A távhőszolgáltatók a lakossági távhőszolgáltatás-értékesítés után támogatást kapnak. A támogatás nem haladhatja meg a közszolgáltatás működtetésével kapcsolatban felmerült költségek és az ezzel összefüggésben keletkezett bevételek különbözetét. A jogszabály alapján így megítélt támogatás nettó árbevételnek vagy egyéb bevételnek minősül? A támogatott összeg értelmezhető-e úgy, hogy a távhőszolgáltatónak a szolgáltatását a végső felhasználó helyett az állam fizeti meg? Az egyéb bevételként elszámolt támogatás összege hatással lehet-e az elszámolható anyagköltség összegére?
