1110 talált cikk a támogatás kifejezésre

Kérdés: A 2006. évben hatályos Tao-tv. szerint 5 millió forintig 10%-os adókulcs alkalmazható, amennyiben a társaság nem vesz igénybe adókedvezményt (+egyéb előírásoknak is megfelel). Melyek azok az adókedvezmények, amelyek a kedvezményes kulcs alkalmazását kizárják (pl. iparűzési adó mint adóalap-kedvezmény elszámolható-e)?

Kérdés: A havi munkabér számfejtésénél eltérhet-e a tb-járulék alapja az szja-előleg alapjától? Önök egy korábbi válaszukban utaltak arra, hogy a minimum-járulékalap és a bruttó bér közötti differenciát támogatásként, vagyis egyéb bevételként kell könyvelni, ha annak terheit a munkáltató viseli. A havi elektronikus járulékbevalláshoz kapcsolódóan, a cég havonta lejelenti, átvállalhatja-e a járulékkülönbözetet, vagy meg kell, hogy egyezzen az szja és a minimum-járulékalap? 2008-ban is folytatható a 2007-es gyakorlat, ha a minimum-járulékalapnál kevesebb a bruttó bér?

Kérdés: Kereskedelemmel foglalkozó családi kft. iratait saját lakásukban őrzik. A könyvelést a feleség, a honlapkészítést a férj végzi szintén az otthonukban. Céges autójuk is otthonuk előtt parkol a drága belvárosi székhely helyett. Elszámolhatják-e lakásukban felmerülő internet-, telefonköltségeiket, melyekre cégesen fizettek elő? Tiltja-e törvény, hogy céges autójuk nem a székhelyen parkol? Elszámolhatják-e az onnan kiinduló utakat?

Kérdés: Társaságunk (K+F) kutatási tevékenységet végez. Tevékenységünket az egyetem területén (bérleti szerződés) végezzük. Kutatásaink önálló projektek. Nyertes pályázataink elszámolását követően támogatásban részesülünk. A pénzügyileg beérkezett pályázati támogatásokat elhatároljuk. Adózás előtti eredményünk javára év végén a támogatási jóváírásokból (amely időbelileg elhatárolt) egyéb és rendkívüli bevételeket számolunk el az alábbi költségek összegével megegyezően: – Tárgyi eszköz tekintetében az adott évre elszámolt értékcsökkenés összegével megegyezően engedjük fel az időbeli elhatárolást. – Munkabér és egyéb forgóeszközök között elszámolt költségeinket pedig 100%-os összegben. K+F tevékenységünk eredményeként született szellemi termékeket aktiváljuk (közvetlen önköltségen). a) A Tao-tv. adóalap-csökkentő tételként sorolja fel a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatást. A (8) bekezdésben konkrétan felsorolja, mikor csökkentheti az adózás előtti eredményét a társaság. Helytálló-e az álláspontunk, miszerint társaságunk ezen adóalap-csökkentő jogcímmel nem élhet a pályázati támogatás tekintetében? b) A 22. § (9) bekezdése szerint az alapkutatás és a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között elszámolt bérköltség 10%-át lehet figyelembe venni adókedvezményként. Milyen feltételei vannak a kedvezmény érvényesítésének, és hogyan lehet ezen adócsökkentő tételt igénybe venni? Cégünk élhet-e vele? c Adóalap-csökkentő tételek között sorolja fel a K+F közvetlen önköltséget. Társaságunk igénybe veheti-e ezt az adóalap-csökkentő tételt? Cégünk melyik csökkentő tételt veheti igénybe (párhuzamosan)?

Kérdés: Egy egyéni vállalkozó erdőtelepítésre kapott támogatást. Az APEH 2007. 05. 02-án kelt iránymutatása alapján ez a támogatás bevételnek minősül. A telepítést beruházásként vettük nyilvántartásba, majd a következő évben felmerülő ápolási munkákat költségként számoltuk el. Helyesen jártunk-e el? Értékcsökkenést a beruházás után lehet-e elszámolni? Ha igen, akkor mikortól?

Kérdés: 2007. 11. 09-én az APEH hírlevelében megjelent (PM Szakállamtitkár 15918/2007/1 – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559371322) állásfoglalásban többek között az alábbiakat olvastam: A különféle "működési támogatások", végleges pénzeszközátadások illetékjogi megítélésénél is érvényesül az az általános polgárjogi jogelv, hogy az ügyleteket tartalmuk szerint kell megítélni. Ez a kategória sok tranzakciót (például az anyavállalat által a leányvállalat működését segítő ajándék, állami támogatás stb.) fedhet le. Közömbös tehát a megnevezés, ha az ügylet tartalmi szempontból ajándékozásnak minősül! Kérdésem a következő: Amennyiben a működési támogatást alapítvány vagy egyéb társadalmi szervezet kapja működése finanszírozásához állami vagy nem állami (pl. vállalkozói) szférából, akkor az ugyanúgy illetékköteles, mintha azt egyéb gazdálkodó kapná? A kérdés azért aktuális, mert pl. hajléktalanok szociális ellátását végző alapítvány (amely kiemelten közhasznú) forrásait csak a közszférából kapja normatíva alapján, illetve mivel önkormányzat helyett lát el közfeladatot, az önkormányzat is nyújt nem normatívnak minősülő támogatást. A teljes működési támogatási bevétele után kötelezett illetéket fizetni? Hogyan kell helyesen eljárni azoknál a társadalmi szervezeteknél, amelyeknél pl. vállalkozók nyújtanak támogatást; a támogatás célja a társadalmi szervezet működésének finanszírozásához való hozzájárulás? Érvényesülhet-e a társadalmi szervezeteknél ezen a területen az illetékmentesség, illetve milyen kritériumok teljesítése esetén?

Kérdés: Cégünk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, amelynek háromféle módon tesz eleget: saját munkavállaló képzése, fejlesztés, gyakorlati képzés. Hogyan kell ezeket a tételeket könyvelni és kiszámolni?

Kérdés: Egyéni vállalkozó átalakul egyszemélyes kft.-vé. 2005-ben igénybe vett kisvállalkozói kedvezmény miatt növelnünk kell-e átalakuláskor az egyéni vállalkozó 0771 bevallásában az adóalapot? (A bevallás kitöltési útmutatója alapján úgy látjuk, hogy nem.) A 2002/60. adózási kérdésre adott állásfoglalásuk szerint, amelyet az AEÉ 2002. évi 7. szám 59. pontja tartalmaz, egyéni cég átalakulása esetén az egyéni vállalkozóként igénybe vett kedvezményt nem kell visszafizetni az egyéni vállalkozó átalakulása esetén. 2007-ben is helytálló ez az értelmezés? Bizonytalanságunkat növeli az a tény, hogy a PM honlapján az Szja-tv. módosításai között az egyéni cég megszüntetésével kapcsolatos előírások is változnak. Egyértelmű, hogy most lett az Szja-tv.-ben is szabályozva, hogy a kisvállalkozói kedvezmény igénybevétele miatt nem kell az adóalapot növelni, mert az egyéni cég átalakulása nem számít megszűnésnek.

Kérdés: A víziközmű-társulat 2007-ben alakult, közel 6000 érdekeltségi egységgel. Egy érdekeltségi egységre eső befizetés vízellátásra 350 E Ft, csatornaberuházás esetén 150 E Ft. Ennek a megfizetésére 3 választási lehetőség van: két év alatt készpénzzel, 10 év alatt hitelfelvétel útján, vagy a lakás-takarékpénztárba való belépéssel. Ez utóbbi esetben a társulathoz csak kamatot és működési költséget fizetnek a tagok, 75 hónapon keresztül a lakás-takarékpénztárhoz törlesztést fizetnek, majd a lejáratkor a társulat a hitellel fedezett tőkét egy összegben kapja meg. Társulatunk analitikus nyilvántartást vezet, amelyben a törlesztőrészletek előre feltüntetésre kerültek. A víziközmű-beruházás kivitelezési számlái ISPA/KA támogatás igénybevétele mellett az önkormányzathoz mint beruházóhoz kerülnek. A kifizetéshez a társulat az érdekeltségi hozzájárulást és a felvett hitel összegét az önkormányzathoz utalja át. A társulat csak a működésével kapcsolatos költségeket fizeti ki. A társulat nem bevételszerző tevékenységre alakult. Kérdéseink: a) A kivetett érdekeltségi hozzájárulást teljes összegében nyilván kell-e tartani a főkönyvi könyvelésben, vagy csak a ténylegesen befolyt összeget? b) A hitelkamaton felül felmerült költségeink is beruházási költségnek minősülnek? c) Ha átadjuk a költségeket az önkormányzatnak, azt számlázni kell? d) Ha a működési költségek nem beruházási költségek, akkor rendkívüli bevétel átvezetésével ellentételezhető? e) Ha követelésként kimutatjuk az érdekeltségi hozzájárulást, kell-e értékvesztést elszámolni? f) Az önkormányzathoz át nem utalt, befolyt érdekeltségi hozzájárulást nyereségként kell kimutatni?

Kérdés: Az 53/2007. FVM rendelet szerint igénybe vett állat-egészségügyi szolgáltatás és támogatás helyes könyvelése felől érdeklődöm (figyelembe véve, hogy csak az áfa kerül kifizetésre, illetve visszaigénylésre) az állattartó oldaláról.