Fejlesztési tartalék képzése, felhasználása után több évvel az aktiválás következménye

Kérdés: Fejlesztési tartalékból megvalósított beruházással kapcsolatos kérdésem merült fel. A vállalkozás fejlesztési tartalékot képzett, és a következő években több éven át tartó beruházást tervez megvalósítani (ingatlanépítés). Minden évben feloldaná az adott év beruházásának megfelelő fejlesztési tartalékot, és tételezzük fel, hogy négy év alatt fel is használja azt, viszont felmerülhet, hogy a beruházás kezdetétől számított 5-7 év múlva tudja csak aktiválni az ingatlant. 2025-ben csökkentette az adóalapot, négy év alatt fel is oldotta a fejlesztési tartalékot, de a későbbi üzembe helyezés miatt az adóalap-növelés csak lényegesen később kezdődik el. Milyen szankció merülhet fel ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. és a Tao-tv. csak azt írják elő, hogy az eredmény terhére értékcsökkenés, az adóalapot csökkentő értékcsökkenési leírás a tárgyi eszköz használatbavételétől a nyilvántartásból történő kikerülésig számolható el. A fejlesztési tartalék felhasználásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 14.

Ipari kutatás lehet befejezetlen K+F?

Kérdés: Egy kft. az üzleti éven átnyúló K+F-tevékenységet végez. A tevékenység megoszlik ipari kutatásra és kísérleti fejlesztésre. Jól gondoljuk-e, hogy a számviteli tv. nem ad lehetőséget év végén az ipari kutatás esetén befejezetlen K+F-ként történő aktiválásra, és azt kizárólag a kísérleti fejlesztésre engedi meg?
Részlet a válaszából: […] A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 25. §-ának (4) és (5) bekezdése tartalmazza a kísérleti fejlesztési költségek immateriális javak közötti aktiválásának a feltételeit. A kísérleti fejlesztési költségek aktiválása nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 14.
Kapcsolódó címkék:  

Mit jelent az elidegenítés?

Kérdés: Egy társaság 2021-ben nyílt végű lízingszerződést kötött személygépkocsira, 60 hónapos futamidővel. A szerződést 2024. 12. hóban, a futamidő lejárta előtt lezárták. A társaság a gépkocsit visszaadta a lízingcégnek, de élt azzal a jogával, hogy 3. személyt kijelöljön vevőnek, akitől opciós díjat kapott. A lízingcég a fennálló tőketartozást egy technikai számlával jóváírta. A társaság 2021–2022–2023. években igénybe vette a kis- és középvállalkozások Tao-tv. 22/A. §-a szerinti adókedvezményét. Az (5) bekezdés b) pont szerint a kedvezményt vissza kell fizetni, ha a tárgyi eszközt az üzembe helyezést követő 3 évben elidegeníti. Jogászi értelmezések szerint az elidegenítés eladást jelent, mások szerint beletartozik a fogalomba az apport, a térítés nélküli átadás, a természetbeni juttatásként való átadás. A szaksajtóban viszont megjelent olyan vélemény, hogy a lízingcégnek történő visszaszolgáltatás nem minősül elidegenítésnek, ezért akkor sem áll fenn a visszafizetési kötelezettség, ha az az üzembe helyezést követő 3 éven belül történt.
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. a 22/A. §-ában megfogalmazott rendelkezéshez [eltérően a 8. § (1) bekezdés u) pontjától vagy a 15/A. § (3) bekezdésétől] nem határozza meg, hogy mi tekintendő elidegenítésnek. Emiatt a szó jelentéséből indokolt kiindulni, amely szerint a tulajdonjog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 30.
Kapcsolódó címke:

Kivára való áttérésnél taoveszteség figyelembevétele

Kérdés: Adott társaság 2025. 01. 01. – 2025. 04. 30. között a Tao-tv. szerint adózott, 2025. 05. 01-től kivára tért át. A 2025. évi taós időszakát veszteséggel zárta, ezt a veszteséget a későbbi kivás időszakában elszámolhatja a kiva alapjának a csökkentésére? (Ha egyéb követelmények fennállnak, végrehajtott beruházást.) A kérdésem arra irányul, hogy ezzel a csökkentéssel számolhat már a 2025. 05. 01. – 2025. 12. 31. közötti időszakban, vagy csak a következő teljes naptári évében, azaz 2026-ban?
Részlet a válaszából: […] A Katv. 20. § (6) bekezdés alapján az adóalapnak a Katv. 20. § (1) bekezdés a) pontja szerint meghatározott részét (ha pozitív) csökkentheti a Katv. 20. § (6a) bekezdés a) pontja szerinti, azaz a társaságiadó-alanyiság alatt keletkezett negatív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 30.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó tárgyi eszköze a kezelt vagyonban

Kérdés: Egyéni vállalkozó tulajdonát képező tárgyi eszközt bizalmi vagyonkezelésbe adja. (A vagyonrendelő és a vagyonkezelő is az egyéni vállalkozó.) Az Szja-tv. 49/B. § 4a) bekezdése alapján vállalkozói bevételnek számít az átadott készlet. Ezek szerint ez csak anyag- és árukészletre vonatkozik? Tárgyi eszköznél nem lesz vállalkozói bevétel a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke? Ha mégis vállalkozói bevételnek számít vagyonkezelésbe adás esetén, akkor a költségek között érvényesíthető a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke az Szja-tv. 11. számú melléklet 22. pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 49/B. § (4a) bekezdése alapján vállalkozói bevételnek minősül az egyéni vállalkozó mint vagyonrendelő által létrehozott bizalmi vagyonkezelési szerződés keretében a vagyonkezelő tulajdonába adott készletek szokásos piaci értéke. Ez a szabály csak anyag- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 30.

Befektetési céllal vásárolt arany

Kérdés: Az adott cég befektetési céllal aranyat vásárol. A 17. számlacsoportban tartom nyilván a beszerzést. Értékesítéskor milyen bevételként kell elszámolni? Árbevétel a helyes elszámolása, és a beszerzési ár és eladási ár közötti érték IPA-alap lesz, vagy egyéb, esetleg pénzügyi bevételként kell elszámolni? Az utóbbi esetben a kivezetést egy elszámolószámlán keresztül számolom el, és az eredményben csak az árfolyam-emelkedést mutatom ki a 97. számlacsoportban?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a befektetési céllal vásárolt aranynak a 17. számlacsoportban történő kimutatása nincsen összhangban a számviteli törvény előírásaival. Az Szt. 27. §-ának (1) bekezdése szerint a befektetett pénzügyi eszközök között azokat az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 30.
Kapcsolódó címke:

Kamat- és kezelésiköltség-támogatás

Kérdés: A kft. nyílt végű pénzügyi lízing keretében e-autót vásárolt, amelyhez lízing MAX+ kamat- és kezelésiköltség-támogatásban részesült. A havi fizetendő lízingdíj kamatát csökkentik a támogatással, és effektíve ezt a csökkentett összeget kell megfizetni. Az NGM kiállított egy támogatási igazolást, benne megjelölve a teljes támogatástartalom összegét. Hogyan kontírozandó a támogatás elszámolása? Halasztott bevételként kell könyvelni? Ha egyéb bevételként kell elszámolni a támogatás összegét, majd ezt halasztott bevételként időbelileg el kell határolni, amit a tárgyi eszköz értékcsökkenésének arányában minden év végén feloldunk, akkor az egyéb bevételt az első évben mivel szemben kontírozzuk (hiszen nincs effektív nyoma a bankban a támogatás átutalásának)?
Részlet a válaszából: […] A kérdése megfogalmazása során megfeledkezik arról, amit a kérdése első mondatában leírt. A kft. kamat- és kezelésiköltség-támogatásban részesült, és nem eszközbeszerzéshez, beruházáshoz kapott támogatást. Így a kapott támogatás a költségek, a kamat felmerüléséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 30.

Három személy, négy telefon-előfizetés

Kérdés: A kft.-ben három személy végez tevékenységet munkaviszonyban. A munkavégzéshez mobiltelefonra van szükségük. Az egyik személy gyakran van úton munkaügyben, emiatt két mobiltelefont használ, egyet az irodában, egyet a közlekedési eszközön. Ennek megfelelően négy telefonszámra van előfizetése a kft.-nek. A havi összes telefonköltség húszezer és harmincezer forint között mozog, melyet a kft. az előírásoknak megfelelően számol el. A technikai fejlődésnek megfelelően két-három évenként újabbra cserélik a készülékeket, de az elavultakat, amelyek már nulla nettó értéken szerepelnek, óvatosságból, biztonsági tartalékként még két-három évig megőrzik. (Ezekhez, mint fentebb írtuk, nem tartozik előfizetés.) Így például a 2025. év végi leltárban a tárgyi eszközök között hét darab mobiltelefon szerepel, melyből három darabnak még van nettó értéke, négy darabnak már nincs. A leírtak figyelembevételével megsért-e a kft. bármilyen számviteli előírást azzal, hogy az adott évi leltárban több mobiltelefon van, mint ahány munkavállaló dolgozik a társaságban?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján a kft. nem sért meg számviteli előírást azzal, hogy az adott évi leltárban több mobiltelefon van, mint ahány munkavállaló dolgozik a társaságban. A számvitelről szóló törvény szerint a mérleg tételeit leltárral kell alátámasztani, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 16.

Korábban beszerzett ventilátorok önellenőrzése

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető társasház 2024-ben 12 db ventilátort vásárolt 6 millió forintért. A számlázott értéket költségként számolták el. A ventilátorokat 2024. szeptember 1-jén üzembe helyezték, de a tárgyi eszközök közé nem vették fel, így értékcsökkenést sem számoltak el. A 2024. évi eredmény 6 millió Ft költséget tartalmaz. Melyek a jelentős összegű hiba rendező tételei a tárgyévben, továbbá az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának mely sorait fogja érinteni a lezárt üzleti évre vonatkozó módosítások oszlopában? Mivel a 2025. tárgyév oszlopában csak a hibahatástól mentesített összeg szerepelhet, hogyan fog kinézni a tárgyévi mérlegoszlop tárgyi eszköz sora, ha más tárgyi eszköz nem lett vásárolva? A középső oszlopban a megelőző év módosítása már szerepel, így a tárgyévi érték negatív lenne az időközben elszámolt értékcsökkenés következtében, hiszen a tárgyévi eszközmérlegben szereplő eszközérték alacsonyabb, mint a megelőző évi.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a 2024-ben elkövetett jelentős összegű hibát – az önellenőrzés keretében – a 2025. üzleti évben (ez a tárgyév) kell korrigálni, a 2025. évi beszámoló mérlegének is és eredménykimutatásának is három oszlopa van. Ez utóbbiról feledkezett meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 16.
Kapcsolódó címke:

Átalányadózó megszünteti a tevékenységét

Kérdés:

Egy áfakörös, 2022. 09. 01. óta átalányadózás alatt működő egyéni vállalkozó megszüntetné tevékenységét 2026 nyarán. A tárgyi eszközei között van egy tehergépkocsi és néhány 200 E Ft alatti értékű tárgyi eszköz, amelyeknek az áfafigyelési időszaka már eltelt. Lesz-e bármilyen adófizetési kötelezettség a megszűnéskor a tárgyi eszközök vonatkozásában?

Részlet a válaszából: […] Ha egy áfakörös, 2022. 09. 01. óta átalányadózás alatt működő egyéni vállalkozó megszünteti a tevékenységét 2026 nyarán, akkor a tehergépkocsi után nem lesz adófizetési kötelezettsége, ez csak akkor lesz, ha a tehergépkocsit elidegeníti, és az ebből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 26.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
150