Vásárolt munkaruhák besorolása

Kérdés: A közfoglalkoztatottak számára vásárolt munkaruhát (mellény, kesztyű, csizma stb.) kis értékű tárgyi eszköznek kell besorolni, vagy itt is csak a használat időtartama szerint kell megítélni? Rövid időtartamú közfoglalkoztatásnál (egyhuzamban maximum 4 hónapig használja egy dolgozó) lehet, hogy nem vesz részt újabb közfoglalkoztatásban. Vagy független a munkaruhák besorolása attól, hogy közfoglalkoztatás-e vagy sem?
Részlet a válaszából: […] Az utolsó kérdésre a válasz egyértelműen igen. Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése alapján az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. (A befektetett eszköznek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.
Kapcsolódó címke:

Évelő növények nyilvántartása

Kérdés: Önkormányzatunk több száz homoktövist vásárolt, amelyet most már egy területre ki is ültetett. Még nem ültetvényként, hanem készletként tartjuk nyilván. Hogyan kell a homoktöviseket a készletről az ültetvényre átvezetni? Nyilván kell-e tartani a pontos mennyiségüket, és milyen sűrűn kell ellenőrizni ezt?
Részlet a válaszából: […] A homoktövisek évelő növények, és mint ilyenek, nem tekintendők ültetvénynek. Tekintettel arra, hogy az évelő növények egy évnél hosszabb ideig szolgálják az önkormányzat működési tevékenységét, a homoktöviseket a tárgyi eszközök között – mint egyéb építményt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.
Kapcsolódó címke:

Jégháló minősítése az ültetvény esetében

Kérdés: A kft. 2015-ben ültetvénytelepítésbe kezdett, ami pályázati források segítségével valósul meg. Az első kifizetési kérelem során a jégháló költségei kerültek beszámításra. A pályázatban és a támogatási okiratban a jégháló berendezésként szerepel. A jégháló berendezést elszámolhatom önálló tárgyi eszközként? Az ültetvény esetleges megszűnése esetén is az újonnan bekerülő kultúra védelmét szolgálná. A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján a bekerülési érték adóalap-csökkentő tétel? Ha a jégháló az ültetvény bekerülési értékének része, akkor a Tao-tv. 7. §-a (11) bekezdésének b) pontja alapján az adókedvezményt nem vehetem igénybe?
Részlet a válaszából: […] Az ültetvény bekerülési értékébe beletartozik az ültetvényhez nélkülözhetetlen támberendezések létesítésének költsége, bekerülési értéke. A jégháló rendeltetése azonban más, mint a támberendezéseké. Ezért – a vállalkozási tevékenységet szolgáló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.
Kapcsolódó címke:

Nyomóforma költségei

Kérdés: "A" kft. nyomóforma legyártását rendeli meg "C" kft.-től, amely az "A" kft. által gyártott termékek csomagolásának feliratozását szolgálja. "C" kft. a számláján nyomóformaköltséget, illetve munkadíjat számláz, az ügylet végeredményeként átadja az elkészült kliséket az "A" kft.-nek. Az "A" kft. a "D" kft.-től megvásárolja (legyártatja) a csomagoláshoz szükséges dobozokat, és átadja neki a kliséket, hogy a dobozok már a szükséges feliratokkal együtt érkezhessenek. A "C" kft. klisék előállításáról szóló számlája elszámolható-e "A" kft.-nél anyagköltségként?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a "C" kft. nem a szerződésben (megállapodásban, megrendelésben) foglaltak szerint számlázta az általa elkészült nyomóformákat, kliséket. A "C" kft. terméket állított elő, aminek eladási ára van. Emiatt nem számlázhatott nyomóformaköltséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.
Kapcsolódó címke:

Térítés nélküli eszközátvétel, szolgáltatás-igénybevétel

Kérdés: A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!
Részlet a válaszából: […] Kezdjük az egyszerűbbel. Itt a változás csupán annyi, hogy a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét nem a rendkívüli bevételek között kell elszámolni, azt az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.
Kapcsolódó címke:

Részletre vásárolt ingatlan állományba vétele

Kérdés: Társaság magánszemélytől vásárolt belterületi kivett lakóház, udvar megjelölésű ingatlant. Az ingatlan területe 1294 négyzetméter, az azon álló lakóház 350 négyzetméter hasznos alapterületű. Az ingatlan vételára foglalóval és havi részletfizetéssel kerül kiegyenlítésre. Az ingatlan birtokba adása a szerződés aláírása napján megtörtént. Az eladó a teljes vételár kiegyenlítéséig az ingatlanra vonatkozó tulajdonjogát fenntartja. A vételárat hogyan kell megosztani a telek és a lakóház értékére? Az ingatlant a birtokbavétel napjával, vagy a tulajdonjog bejegyzése napjával aktiválja a vevő?
Részlet a válaszából: […] Sokszor leírtuk, olyan eszköz, hogy ingatlan, valójában nincs. Az ingatlan a tárgyi eszközök egy csoportját jelöli. A kérdés adatai alapján ez telek, lakóház és még az udvar mint egyéb építmény is lehet (udvar mint tárgyi eszköz akkor, ha azt burkolattal látták el, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.
Kapcsolódó címkék:  

Térítés nélküli eszközátadás, szolgáltatásnyújtás

Kérdés: A vállalkozások egymás közötti kapcsolatában, illetve a vállalkozások és az önkormányzatok között is rendszeresen előfordul, hogy eszközöket adnak át, illetve szolgáltatást nyújtanak térítés nélkül. Ennek a szabályai 2016-tól – olvasatunk szerint – érdemileg változtak. Lehetne erről bővebben olvasni, a megváltozott szabályoknak megfelelő könyvviteli előírásokat megismerni?
Részlet a válaszából: […] A 2015. üzleti év végéig hatályos előírások szerint a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékét, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékét rendkívüli ráfordításként kellett elszámolni, függetlenül attól, hogy milyen eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.
Kapcsolódó címke:

Szakkönyvek az önkormányzatnál

Kérdés: Az önkormányzat szakkönyvet rendel, amit éven túl is használ. Hogyan kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az elszámolás módja jellemzően attól függ, hogy mit tekint az önkormányzat egy éven túl is használható szakkönyvnek? A mai, viszonylag gyorsan változó világunkban az adózással, a számviteli elszámolásokkal foglalkozó szakkönyvek – változatlan formában – nemigen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.
Kapcsolódó címkék:  

Nyílt végű lízingszerződés szerinti ingatlan megvétele

Kérdés: A társaság 2010 óta nyílt végű lízingszerződés keretében lízingelt egy lakóingatlant, amelyet bérbeadásra használt, a bérbeadási tevékenységet adókötelessé tette. A lízingdíjak előzetesen felszámított áfáját levonásba helyezte. A nyílt végű lízing keretében beszerzett ingatlant beruházásként számolta el, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor – áfa nélküli értéken – aktiválta. Felújítás is volt, amelynek áfáját levonásba helyezte, áfa nélküli értékével az ingatlan értékét növelte. Ha a lízingbe vevő a nyílt végű lízingszerződés lejárata előtt az ingatlant megvásárolja, a lízingbe adó értékesítési számlájának áfaösszegét levonásba helyezheti? Ha az így megvásárolt ingatlant a lízingbe vevő adómentesen értékesíteni fogja, a korábbi lízingdíjak bérbeadás miatt levonásba helyezett áfáját kell módosítani? Az Áfa-tv. 135-136. §-aiban szereplő figyelési időszakot csak a nyílt végű lízingelt ingatlanon végzett felújítás áfájának vonatkozásában lehet figyelembe venni? A lízingbe adó értékesítési számlájának összegét rá kell-e aktiválni a tárgyi eszközre, vagy külön eszközként kell kezelni? Ha a megvásárolt ingatlant csak pár hónappal később értékesíti, akkor át kell-e sorolni a készletek közé?
Részlet a válaszából: […] A kérdező hosszúra nyúlt kérdéséből a lényeget és röviden a kérdéseket emeltük ki. Válaszunkban a kérdések sorrendjét követjük:Mivel a nyílt végű lízingszerződés keretében lízingelt ingatlant adókötelessé tett bérbeadás útján hasznosították a lízingidőszak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.
Kapcsolódó címkék:    

Elengedett kötelezettség számvitele 2016-tól

Kérdés: Kérdés: Az elengedett kötelezettség számviteli elszámolása egyszerű volt 2015 végéig. A hitelező által elengedett követelést rendkívüli bevételként kellett elszámolni, és időbelileg csak akkor kellett elhatárolni, ha a kötelezettség beszerzett eszköz(ök)höz kapcsolódott, és az eszköz még a könyvekben szerepelt, maximum a kapcsolódó eszköz könyv szerinti összegében kellett elhatárolni, az elhatárolt összeget a kapcsolódó eszköz bekerülési (könyv szerinti) értékének költségként, ráfordításként történő elszámolásakor kellett megszüntetni. Hogyan változott ez 2016-tól, és hogyan kell az új előírások alapján könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az elengedett kötelezettség számviteli elszámolása lényegesen megváltozott. A korábbi előírás szerint az elengedett kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét rendkívüli bevételként kellett elszámolni, függetlenül attól, hogy az milyen eszközhöz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.
Kapcsolódó címke:
1
51
52
53
148