Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az átalakulással kapcsolatos jogi szabályok egyrészt a Ptk.-ban (a jogi személyek általános szabályai, a gazdasági társaságok közös szabályai, az egyes gazdasági társasági típusokra vonatkozó előírások között), másrészt az egyes jogi személyek átalakulásáról,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 24.
Kapcsolódó címke:

Kulturális javak ismérvei

Kérdés: Államháztartási számvitel szerint a 13113-as főkönyvi szám a "kulturális javak értéke". Tárgyi eszközök mitől válnak kulturális javakká? Ha egy művész szobrot készít (akár földhöz épített, akár asztalra tehető), milyen megítélés alapján lesz kulturális jószág? A tárgyieszköz-nyilvántartó dönti el, hogy a gépekhez vagy a kulturális javakhoz sorolja? Melyikhez mi alapján?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kulturális javak közé történő besorolásra a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény rendelkezései az iránymutatók.7. § 10. Kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 24.
Kapcsolódó címke:

Ingatlanra haszonélvezeti jog alapítása

Kérdés: A kft. tulajdonosa a kft. tárgyi eszközei között kimutatott ingatlanára haszonélvezeti jogot kíván alapítani saját nevére. A továbbiakban ő kívánja hasznosítani. Kell-e értékbecslés az ingatlanra, lehet-e értékcsökkenést elszámolni a továbbiakban a kft.-nél? Milyen könyvelési tételek merülnek fel ennek kapcsán?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ami a kérdés illetékszabályozási vonatkozását illeti, kiemelendő, hogy a haszonélvezeti jog az Itv. alkalmazásában vagyoni értékű jognak minősül. Ingyenes vagyoni értékű jog szerzése esetén ajándékozásiilleték-kötelezettség, ellenérték fejében való szerzés esetén...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 24.
Kapcsolódó címke:

Vállalkozás értékesítése – bt. esetében

Kérdés: A bt. eladja a vállalkozását. Jegyzett tőke 3000 E Ft, saját tőke 8500 E Ft. Az szja- és a 14%-os ehokötelezettség az 5500 E Ft-ra vonatkozik? A tárgyi eszközöket piaci áron adhatja tovább? Kérem, szíveskedjenek segíteni, hogy helyesen járjunk el a megszűnéskor.
Részlet az állásfoglalásából: […] A válaszhoz néhány kérdést tisztázni kell! A bt. nem adhatja el a vállalkozást (mert maga a vállalkozás a bt.), csak a vállalkozás eszközeit, azokat (így a tárgyi eszközöket is) természetesen csak piaci értéken. (A piaci érték és a könyv szerinti érték különbözete az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 24.
Kapcsolódó címke:

Átértékelési különbözet kiválással létrejött adózónál

Kérdés: Az átalakulás során a kiváló társaság egy ingatlant átértékelési különbözettel vett nyilvántartásba. A kedvezményezett átalakulásra a Tao-tv. 16. §-a (2) bekezdésének d) pontja tartalmaz előírásokat. Az átértékelési különbözet növeli az adóalapot, vagy kedvezményes átalakulásnál nem kell adóalapot növelni? Az utóbbi esetén a kiváló társaság az átértékelési különbözettel növelt érték után számolhatja el a tárgyévi értékcsökkenés összegét, vagy a jogelődnél nyilvántartott beszerzési érték alapján? Az értékelési különbözet számviteli elszámolására is szeretnék választ kapni.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az átértékelési különbözettel kedvezményes átalakulásnál nem kell növelni az adóalapot. Ennek azonban feltétele, hogy a kiválással létrejövő társaság a Tao-tv. 16. § (10)–(11) bekezdése szerinti feltételeket teljesítse. Ezek:1. A jogutód társasági szerződése...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 24.

Ingatlan nyilvántartásba vétele az önkormányzatnál

Kérdés: Önkormányzat tárgyieszköz-nyilvántartójaként kérdezem: ha önkormányzat ingatlant vásárol, milyen dátummal kell az ingatlant a könyvekben nyilvántartásba venni? A szerződéskötés dátumával (hiszen a jogot a szerződés létrejötte keletkezteti), vagy azzal a dátummal, amikor a földhivatalban az önkormányzat nevére kerül? A tapasztalat azt mutatja, hogy hetek is eltelhetnek a két időpont közt. Ha pedig a szerződés aláírásának időpontjával kerül az önkormányzat könyveibe, hogyan biztosítható a tárgyieszköz-nyilvántartás, az ingatlankataszter és a földhivatali nyilvántartás mindenkori egyezősége?
Részlet az állásfoglalásából: […] A vásárolt ingatlant a szerződéskötés napjával kell az analitikus nyilvántartásba felvenni. Ez igazolja a tulajdonszerzést, mely alapján az ingatlan-nyilvántartásba a bejegyzés megtörténik. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 29. §-a rendelkezik...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 24.

Áruk között kimutatott telek értékesítése

Kérdés: Társaságunk tárgyi eszközei között hosszú évek óta nem hasznosított üres telek szerepelt. 2015-ben a telket átsoroltuk az áruk közé. 2016 augusztusában a telket értékesítettük, ami a 2015. évi mérlegkészítéskor még nem volt ismert. Hogyan kell könyvelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] 2016-ban telket értékesítettek, amelyet az áruk között mutattak ki, a kérdésben leírtak alapján, helyesen. Az Szt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 24.
Kapcsolódó címkék:  

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ azzal kezdjük, hogy jövő évi számviteli változásokat már a nyári adócsomag (a 2016. évi LXVI. törvény) is tartalmaz, de nem lehet kizárni a novemberben közzétételre kerülő módosításokat sem. A már kihirdetett módosítások érdemi része az uniós irányelvek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 10.
Kapcsolódó címke:

Eltulajdonított, fellelt személygépjármű könyvelése

Kérdés: 2013-ban az egyik személygépjárművet ellopták. A tárgyi eszközök közül kivezettük. 2016-ban a rendőrség fellelte a személygépjárművet, amit szeretnénk értékesíteni. Milyen könyvelési tételek tartoznak ehhez az eseményhez? Érinti ez a társasági adót?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ellopott személygépjárművet a tárgyi eszközök közül – feltételezhetően a lopás tényének a megállapításakor – kivezették, a nettó értéket pedig terven felüli értékcsökkenésként az egyéb ráfordítások között elszámolták, az elszámolt terven felüli...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 10.
Kapcsolódó címke:

Ingóságok besorolása az önkormányzatnál

Kérdés: Önkormányzat tárgyieszköz-nyilvántartásában az ingatlanok forgalomképesség szerint vannak besorolva. Az ingóságokat is be kell/lehet forgalomképesség szerint sorolni, vagy csak az ingatlanokat?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 30. §-a tartalmazza az önkormányzat vagyonkimutatására vonatkozó előírásokat.A zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatás a helyi önkormányzat és az általa irányított költségvetési szervek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 10.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
53
54
55
…
153