Golfklubtagsági díj elszámolása

Kérdés: A társaság tagsági díjat fizetett egy golfklubba. A tagsági díj a társaság vezetőinek játékjogot biztosít korlátozott létszámban. A játékjogot a vezető tulajdonosok gyakorolják, akik tagi jogviszony keretében működnek közre a társaság tevékenységében. Hova kell könyvelni a tagsági díjat? Adófizetési kötelezettség terheli-e?
Részlet a válaszából: […] A golfklubtagsági díjat az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3.pontjában foglalt értelmező rendelkezés alapján a személyi jellegű egyébkifizetések között kell elszámolni, mivel a tagsági díj fizetése a társaságvezetői részére biztosítja a játékjogot, valójában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Behajthatatlan követelések miatti adóalap-korrekció

Kérdés: A behajthatatlan követelések miatt az adózás előtti eredményt növelő-csökkentő tételek elszámolása 2005. 01. 01-jével megváltozott. Hogyan kell értelmezni a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontját, illetve 8. §-a (1) bekezdésének d) pontját? Hogyan járunk el helyesen az adóalap módosítása során?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a számviteli előírásoknem változtak, az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja alapjánbehajthatatlannak minősülő követelést le kell írni, az egyéb ráfordításokközött el kell számolni. A társasági adó alapját 2005. 01. 01. előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Behajthatatlan követelés értékvesztésének elszámolása

Kérdés: A kft. "X" vevője felé 10 hónapja fennálló követelése után 2005. évben 50 százalékos értékvesztést számolt el, amellyel növelte a társasági adó alapját. 2006-ban "X"-et felszámolják. "X" a kft. követelését kifizetni nem tudja, erről a kft. a felszámoló értesítését megkapta. Hogyan tudja érvényesíteni a követelés 100 százalékát adóalap csökkentéseként? Könyvelésében csak 50 százalék lesz a behajthatatlanként leírt követelés. Év közben az értékvesztést visszaírni nem lehet. Hogyan tudjuk a már leírt értékvesztést az adóalapnál 2006-ban érvényesíteni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakból megállapítható, teljesülnek abehajthatatlan követeléssé minősítésnek az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10.pontjában előírt követelményei. Így az 50 százalékos értékvesztésselcsökkentett követelést az Szt. 81. §-a (3) bekezdésének b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Iroda céljára használt lakás eladása, új lakás vétele

Kérdés: A cégnek telephelyként iroda céljára van egy lakás, és azt eladja, vesz helyette a székhely közelében egy másik lakást, szintén telephelyként. Az értékesített lakás eladásából adódó eredmény a társasági adó alapját képezi? Az eladott lakás helyett vásárolt új lakást felfoghatjuk-e úgy, hogy csak csere történt, és a kft. vagyona a két lakás értékkülönbözetével változik?
Részlet a válaszából: […] A kérdező cég által feltett kérdések eléggé szokatlanok,vagy nem számviteli, adózási szakember tette fel, vagy nincs minden rendben aszámviteli nyilvántartásokban. A kft.-nek van egy olyan lakása, amelyet iroda céljárahasznál. Számviteli szempontból az a lényeges, hogy mire...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Magánszemély által nyert utazás elszámolása

Kérdés: Ital nagy- és kiskereskedelmi kft. a viszonteladói körben a kereskedelmi forgalom ösztönzésére játékot hirdetett, amelynek eredményeként a játékban meghatározott forgalomnövekedést teljesítő vevők közül az első 18 fő egzotikus utazást nyer. Hogyan számolja el a kft. a számviteli törvény és a társaságiadó-törvény szerint?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy mivel a nyereményegzotikus utazás, azt csak természetes személy veheti igénybe, az egzotikusutazás elszámolása attól függ a számvitelben, a társasági adóban, miként ítélimeg azt az Szja-tv.Az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdésének jb) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

El nem ismert teljesítés

Kérdés: A kivitelező cég a megrendelő részére építőipari szolgáltatást végez. A részhatáridők – önhibáján kívüli – csúszása miatt a szerződés számlázási és fizetési feltételei rendkívül kedvezőtlenné váltak. Megegyezés hiányában a kivitelező levonul az építkezésről, elszámolását az addig elvégzett munkáiról a megrendelőnek átadja, de – teljesítésigazolás hiányában – számlát nem tud benyújtani. Ez esetben a kivitelező milyen dokumentum alapján állíthatja ki az elvégzett munkákról a számlát? Ha nem lehet számlát kiállítani, akkor mi legyen a már elszámolt alvállalkozói és anyagszámlákkal, a bérköltséggel és annak közterheivel? Jogos volt-e azok elszámolása, az áfa levonása?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert a kérdésbenmegfogalmazottak más társaságnál is gyakran előfordulnak, a nem megfelelő módonvaló könyvelésnek pedig következményei lehetnek.Az Szt. 72. §-a alapján árbevételt elszámolni a vevő (azadott esetben a megrendelő) által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Elengedett kötelezettség kifizetése a tulajdonosnak

Kérdés: Az eredeti jogosult által elengedett kötelezettséget az Szt. alapján rendkívüli bevételként kell elszámolni, amely a tárgyévben a mérleg szerinti eredményben jelenik meg, majd a következő év elején átkerül az eredménytartalékba. Ez a bevétel a Tao-tv. alapján csökkenti a társasági adó alapját, mivel az elengedett kötelezettség az elengedő társaság vagy magánszemély adózott bevételéből származott. A társaság működésének ideje alatt vagy a társaság megszűnése esetén az eredménytartalékban nyilvántartott – eredeti jogosult által elengedett kötelezettségből származó – eredményrész kifizethető-e a tulajdonosok számára adómentesen?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem fizethető ki. A válaszindokolása előtt néhány pontosítás szükséges. Az eredeti jogosult által (atársaság hitelezői által) elengedett kötelezettség rendkívüli bevételkéntelszámolt összege csak akkor része a tárgyévi eredménynek, ha az az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Garanciális visszatartás elszámolása

Kérdés: A kivitelező cég 2002-ben a szerződésben foglaltaknak megfelelően számlázott, a vállalási ár – szerződés szerint – meghatározott része garanciális költségekre pénzügyileg visszatartásra került. A megrendelő javítási költségekről és kártérítésről küldött számláit a kivitelező nem fogadta el. A garanciális idő letelte után is folytatódott a vita, és nyilvánvalóvá vált, hogy a garanciális visszatartás címén kimutatott követelés nem fog befolyni. Ezért a kivitelező annak teljes összegére 2003-2004-ben értékvesztést számolt el. Megteheti-e a kivitelező, hogy a fenti garanciális visszatartás összegét a taggyűlés határozata alapján elengedett követelésként vezeti ki könyveiből? Ezt hogyan kell könyvelni, milyen társaságiadóalap-korrekciót kell végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy megteheti. A követelés elengedettköveteléskénti leírásának azonban az a feltétele (a cégen belüli döntésentúlmenően), hogy azt a megrendelővel közösen felvett dokumentumban(jegyzőkönyvben) kell rögzíteni (a megrendelőnél elengedett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Reklámszolgáltatás igénybevétele

Kérdés: Társaságunk egy autósport-tevékenységet végző társaságtól oly módon kíván reklámszolgáltatást igénybe venni, hogy a szolgáltató cég az autókon feltünteti a társaságunk nevét, tevékenységi körét, székhelyét és telefonszámát. Ebben az esetben a reklámozási tevékenységről kiállított számla elszámolható-e költségként, és az áfa levonható-e?
Részlet a válaszából: […]

Igen, a számla értéke reklámköltség, amellyel nem kell növelni a társasági adó alapját. Az áfa levonható, ha az Áfa-tv.-ben a levonás feltételeként előírt egyéb feltételek teljesülnek.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.

Ingatlanértékesítés piaci érték alatt

Kérdés: A társaságunk él az ingatlanok piaci értéken történő értékelésének a lehetőségével, amit minden évben független értékbecslővel és könyvvizsgálóval auditáltat. A cég egyszemélyes tulajdonjoggal rendelkező részvénytársaság, amely azért fontos, mert a tulajdonos továbbértékesítési céllal vásárolja meg a cégtől az ingatlanokat, jóval az értékelés szerinti ár alatt. A tulajdonos elképzelése szerint azért csak ennyi az ár, mert a továbbértékesítés előtt neki mint magánszemélynek a földterületen lévő létesítményeket, irodaházakat, raktárakat le kell bontatnia, ugyanis a vevő tőle csak földterületet vesz meg. Ezek a tényezők milyen szereppel bírnak a társasági adó alapjánál, esetleg a személyi jövedelemadó tekintetében, mivel a tulajdonos a cég alkalmazottja is egyben?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő ügylet révén a magánszemély jövedelmetszerez, ha a vételár a szokásos piaci értéknél kisebb. A piaci értékmeghatározásakor az összes körülményt figyelembe kell venni, de ha azértékhelyesbítés összegét helyesen állapította meg a cég, és ennél a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.
1
40
41
42
51