Kamatmentes tagi kölcsön adói

Kérdés: Kamatmentes (szerződésben határozatlan idejű visszafizetési kötelezettséggel kötött) tagi kölcsön növeli a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] A tagi kölcsönt kétféle formában használják: egyrészt a tagrészére nyújtott kölcsönként, másrészt a tag által nyújtott kölcsönként.Feltételezzük, hogy a kérdésben ez utóbbiról, az általánosan használt tagikölcsönről van szó.A tagi kölcsönt a tulajdonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.
Kapcsolódó címkék:  

Szakképzési támogatás elszámolása

Kérdés: Felsőfokú intézmény részére – szakképzési támogatási szerződés alapján – adott fejlesztési támogatás a számvitelben a bérjárulékok között számolandó el. A jogszabályban a bruttó kötelezettséget csökkentő mérték, azaz a 37,5 százalék, illetve 35 százalék felett adott fejlesztési támogatást is a bérjárulékok között kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem!A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésénektámogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (Szhj-tv.) 1. §-a meghatározza aszakképzési hozzájárulás célját, 3. §-a a szakképzési hozzájárulás alapját ésmértékét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.
Kapcsolódó címke:

Elvesztett foglaló

Kérdés: "A" társaság az autókereskedő ajánlata alapján megrendelt egy személygépkocsit, amelyre foglalót fizetett. A megállapodásban szerepelt, hogy a teljes vételárat a személygépkocsi beérkezése előtt "A" társaságnak át kell utalnia a kereskedő számlájára. Ezt "A" társaság nem tudta teljesíteni, ezért a foglalót nem kapja vissza. Hogyan számolandó el a foglaló számviteli, adózási szempontból? Milyen bizonylatok szükségesek az elszámolás dokumentálásához?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. idevonatkozó előírása szerint a szerződésmegkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni. A foglalótcsak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésbőlkétségtelenül kitűnik. A teljesítés meghiúsulásakor felelős személy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.
Kapcsolódó címke:

Minimumjövedelem, mint a társasági adó alapja

Kérdés: Minimumjövedelem számításához kérem segítségüket. A kft. 2007. évi adózás előtti eredménye: -1 872 000 Ft, adóalapja: -1 670 000 Ft. Összes éves bevétele: 56 800 000 Ft, az elábé: 32 500 000 Ft, korrigált bevétel: 24 300 000 Ft, amelynek a 2 százaléka 486 000 Ft. Arányosított adóalap: -1 670 000 Ft 50 százaléka: -835 000 Ft, a minimumjövedelem: 486 000 Ft 50 százaléka: 243 000 Ft. Összes éves minimumjövedelem: 835 000 + 243 000 = -592 000 Ft. Így a minimumjövedelem alapján nincs társasági adó! Vagy valamit elvétettem?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 6. §-ának (5) bekezdése szerint, ha az adózó (2)bekezdés szerinti adózás előtti eredménye vagy az (1) bekezdés szerintiadóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem- (nyereség-) minimumot,akkor – a kérdező választott, és – a jövedelem- (nyereség-)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.
Kapcsolódó címkék:  

Késve kapott számla könyvelése

Kérdés: Ügyfelünk újrakönyvelési megbízást adott cégünk részére, kérte, hogy a cégét 2006. január 1-jétől könyveljük újra. Ezen feladat ellátása során megállapítottuk, hogy a kifizetett szállítói számlák közül az egyik számla hiányzik. A szállító 2007. 12. 08-i kiállítási dátummal, az eredeti, 2006. áprilisi teljesítési időponttal adta át a számlát. Melyik elszámolási időszakban kell szerepeltetni a számlát? Elkésett számlaként most, vagy az eredeti teljesítési időponttal, vagy választhatunk e két lehetőség közül?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz az, hogy a szóban forgó számlát 2006áprilisában könyvelni kellett volna, feltételezve, hogy nemcsak kifizetés volt,hanem elfogadott teljesítés is. Mivel a könyvelése csak 2007. év soránlehetséges, egyértelmű, hogy a 2006. évi adatokat kell –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.
Kapcsolódó címke:

Lakás bérbeadása térítés nélkül

Kérdés: Ha a társaság a saját ingatlant bérbe adja egyik tulajdonosának ingyenesen, akkor erre a természetbeni juttatás szabályait kell alkalmazni? Milyen más vonzata van a cég vagy esetleg a magánszemély oldaláról?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 69. §-a szabályozza, hogy mi minősültermészetbeni juttatásnak, mi az, ami adóköteles, illetve adómentes. Az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdésének l) pontja alapján akifizető által ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtottszolgáltatás (az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.
Kapcsolódó címkék:  

Magyarországi cég által foglalkoztatott német állampolgár

Kérdés: Német állampolgár a német testvérvállalat alkalmazottjaként a cégcsoport magyarországi leányvállalatánál dolgozik. Munkabérét, valamint az azt terhelő járulékokat, adókat a német leányvállalat a magyar leányvállalatra átterheli számlában. A német leányvállalat bérel lakást az alkalmazott számára Magyarországon, és a bérleti díjat is továbbszámlázza a magyar leányvállalatnak. Mi a teendője a magyar vállalatnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett munkabérrel, valamint a bérterhekkel áfa szempontjából? Mi a teendője a magyar társaságnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett bérleti díj áfájával? A német alkalmazott köteles Magyarországon személyijövedelemadó-bevallást benyújtani, mivel 183 napnál többet tartózkodik Magyarországon? A magyar leányvállalat által viselt lakásbérleti díjat hogyan kell kezelni a személyi jövedelemadó szempontjából?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakból az következik, hogy a német vállalatfizeti ki a német állampolgár részére járó munkabért, az azt terhelőjárulékokat, adókat, bár a német állampolgárt a magyar leányvállalatnálfoglalkoztatják. Ez valójában munkaerő-kölcsönzés, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Törzstőkeleszállítása tőkekivonással

Kérdés: Törzstőke-leszállítás esetén a kft.-ben a leszállított összeg kivonása mellett döntött a társaság. A társaság rendelkezik eredménytartalékkal is, de a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy csak a jegyzett tőke összegét kérik kifizetni, nem tartanak igényt a felhalmozott vagyon kiadására, hiszen az a működőképességet kedvezőtlenül érintené. Hozható-e ilyen döntés? Mert a Gt. úgy szabályoz, hogy a felhalmozott vagyont is ki kell adni. Ha a döntés szabályos, hogyan kell azt helyesen könyvelni? Van-e a döntésnek adófizetési következménye a magánszemélyek esetében?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre részletesen válaszolunk, mert a kft.törzstőke-követelményének 3 millió forint helyett 500 ezer forintban történtmeghatározására hivatkozással számos esetben élnek a tőkekivonás kérdésbenmegfogalmazott formájával. A törzstőke tőkekivonással történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.
Kapcsolódó címkék:  

Nullára leírt számítógép ingyenes átadása

Kérdés: 2006 januárjában vásároltunk egy számítógépet, amelyet két év alatt 50%-os értékcsökkenés elszámolásával nullára leírtunk. Ezt a nullára leírt számítógépet a munkavállalónknak ingyenesen szeretnénk átadni ez év februárjában. Elég-e egy átadás-átvételi jegyzőkönyv a könyvviteli nyilvántartásokból történő kivezetéshez? Vagy szükséges selejtezési jegyzőkönyv? Ingyenes átadásnál 2 év után nem szükséges a selejtezés? Ez valamilyen módon érinti-e a 2007. évi beszámolót?
Részlet a válaszából: […] A válaszadást az utolsó kérdéshez kapcsolódóan kezdjük.A számítógép évenként elszámolandó értékcsökkenéseösszegének meghatározása során is az Sz. 52. §-ában foglaltak szerint kelleljárni. A kérdés szerint a hasznos élettartamot 2 évben határozták meg azzal,hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Térítésmentes kölcsönzés

Kérdés: Nyugdíjas tag térítésmentesen adja kölcsön teherautóját a kft.-nek. A bérleti szerződés elegendő dokumentum-e ahhoz, hogy a kft. minden – a teherautóhoz kapcsolódó – költséget elszámoljon a kft.-ben? A nyugdíjas tagnak vagy a kft.-nek keletkezik-e bármilyen fizetési kötelezettsége az ingyenes bérlet miatt? Ha nincs bérleti szerződés, de a kft. az üzembentartója a teherautónak, akkor is elszámolhatók az üzemeltetési és egyéb költségek?
Részlet a válaszából: […] A választ az egyszerűbb kérdés megválaszolásával kezdjük. A nyugdíjas tag és a kft. a tehergépkocsi bérbeadására,kölcsönzésére bérleti szerződést kötött, amelyben rögzítették – többek között -a bérleti időszak időtartamát, a bérleti díjat (ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.
Kapcsolódó címkék:  
1
78
79
80
116