Fejlesztési tartalék felújítás esetén

Kérdés: Társaságunk 2003. évben fejlesztési tartalékot képzett, csökkentve a társasági adó alapját. 2004. évben jelentős beruházási ráfordításai voltak. Az előző évben képzett fejlesztési tartalékot azonban egy üzemcsarnok teljes felújításának aktiválásakor oldottuk fel, és ezen tárgyi eszköz társasági adóban elszámolható értékcsökkenését a felújítással megegyező összegben elszámoltnak tekintettük. A felújítás megfelel a Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése szerinti beruházási célnak? Ha nem, akkor hogyan lehet ezt korrigálni?
Részlet a válaszából: […] A válasznál a Tao-tv. 7. §-a (15) bekezdésének előírásábólkell kiindulni. A hivatkozott előírás 2003-2004-ben hatályos szövege szerint: afejlesztési tartalék a lekötés adóévét követő négy adóévben megvalósítottberuházás bekerülési értékének megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Elszámoltatás elszámolásra kiadott összeggel

Kérdés: Társaságunk telephelyén 2001-2002-ben jelentős értékű felújítás volt, amelyet aktiváltunk. A felújítás 2 éve alatt az ügyvezetőnél közel 7 millió forint elszámolásra felvett előleg halmozódott fel (ami a könyvelésben követelésként szerepelt), amellyel végül az ügyvezető akként számolt el, hogy 2003 márciusában felújításról szóló, az elszámolási előleggel közel megegyező összegű készpénzes számlákat fogadott be. A társaság egyik tulajdonosa sikkasztás gyanúja miatt feljelentést tett. A számlákat a nyomozás során a rendőrség lefoglalta, annak könyvelése, áfatartamának levonásba helyezése akkor nem történt meg. A bírósági eljárás 2007 áprilisában lezárult. A bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy az ügyvezető a rábízott pénzeszközöket jogtalanul eltulajdonította vagy sajátjaként rendelkezett volna vele. Ezért az ügyvezetőt jogerősen felmentette. A gazdasági esemény teljesítettnek minősül-e? 2007-ben megtörténhet-e a számlák befogadása, áfatartamának levonása? Milyen időponttal történjen az aktiválás? A bírósági iratokban lévő eredeti számlákról kért hiteles másolat megfelelő-e?
Részlet a válaszából: […] Nem egyszerű a kérdésekre válaszolni. Bár hosszabban idéztüka kérdést, még sem szerepel abban minden olyan tényező, ami az egyértelműválaszhoz kellene.Kezdjük a végén! A bírósági iratokban lévő eredeti számlákhelyett az azokról kért hiteles másolatok a könyvelés, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Üzemeltetési szolgáltatáshoz kapcsolódó árengedmény

Kérdés: A cég üzemeltetési szolgáltatást végez, amelyről 54 millió forint értékű számlát állít ki. Negyedévenként elszámolást kell készítenie a megbízó cég felé az üzemeltetési szolgáltatásokkal kapcsolatos bevételekről és felmerült költségekről, ami alapján díjkedvezményt nyújt a megbízónak, amellyel helyesbítő számlában korrigál. A díjkedvezményt az adózás előtti eredményhez köti. Minél nagyobb az adózás előtti eredmény, annál nagyobb a díjkedvezmény. Árengedményként könyveljük. Adóellenőrzési szempontból van-e valami hiba az árengedmény mértékének meghatározásában?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy milyen tevékenységet takar azüzemeltetési szolgáltatás. Milyen eszköz üzemeltetéséről van szó, amelyneknemcsak költségei, de bevételei is lehetnek? Ebből következően azt sem lehettudni, miért számít fel 54 millió forintos díjat az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Társaságiadó-mérték: 10 százalék

Kérdés: A Tao-tv. 19. §-ának (4) bekezdése szerint a 10 százalékos adókulcsot az az adózó alkalmazhatja, aki nem vesz igénybe e törvény alapján adókedvezményt, és az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma, valamint az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér másfélszeresének – ha az adózó székhelye a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti kistérség, illetve 5. számú melléklete szerinti település valamelyikében van, akkor a minimálbér – adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. Hogyan kell ezt a törvényhelyet értelmezni a bevallott járulék esetében a 2006-os adóévben, nem kedvezményezett térségben? Ha az átlagos állományi létszám 10 fő, a bevallott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék összege 11 250 ezer forint? A bevallott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékon csak a munkáltatót terhelő 18 százalék+11 százalékot kell érteni, vagy a 10 fő dolgozót terhelő (ha nem magán-nyugdíjpénztári tag) 8,5 százalék+6 százalékot (augusztus 31-ig 8,5 százalék+4 százalék) is figyelembe lehet venni? Ha nyugdíjpénztári tag is van a dolgozók között, a nyugdíjpénztári 8 százalékot is figyelembe lehet venni a számításnál?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 19. §-ának (4) bekezdésében foglaltak közül anyugdíj- és egészségbiztosítási járulék bevallására előírt feltétel amunkáltatót terhelő 18 százalék nyugdíj-biztosítási járulékra és 11 százalékegészségbiztosítási járulékra vonatkozik. Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Önellenőrzés a 10 százalékos adózásnál

Kérdés: A társasági adóval kapcsolatban szeretném kérdezni: amennyiben egy kis cégnél teljesültek a kedvező, sávos 10 százalékos társaságiadó-fizetés feltételei, de a bevallásában nem élt ezzel a lehetőséggel, utólag önellenőrizheti-e bevallását?
Részlet a válaszából: […] Az önellenőrzésre vonatkozó előírásokat az Art. 49. §-atartalmazza. E paragrafus (1) bekezdése szerint az önadózás útján megállapítottvagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot – az illeték kivételével – és aköltségvetési támogatást az adózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Tulajdoni hányad változtatása (kft.)

Kérdés: Kéttagú kft. 3 millió forint jegyzett és befizetett, 6 millió forint saját tőkével rendelkezik. A 25 százalékos üzletrésszel rendelkező tag elhunyt. Hogyan kell, hogyan lehet a "legolcsóbban" az üzletrészeket 60 (új tag), 20 (új tag), 20 (régi 75 százalékos tag) százalékosra "átalakítani"?
Részlet a válaszából: […] A választ megnehezíti az, hogy hiányos a kérdés. Mi történtaz elhunyt üzletrészével? Az új tagok fizetnek az üzletrészek megszerzéséért?És ha igen, mennyit? A 75 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező eladta azúj tulajdonosoknak a 20 százalékot meghaladó részt vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Közhasznú társaság társasági adója

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú kht. közhasznú eredménykimutatását az önkormányzat nem fogadta el, mivel a tárgyévi vállalkozási eredményt a vállalkozási tevékenysége bevétele mínusz a vállalkozási tevékenység ráfordítása és az adófizetési kötelezettség alapján határoztuk meg. Melyik módszert kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben csak egyfajta módszer szerepel, amelyösszhangban van a vonatkozó kormányrendeletben előírtakkal. Így legfeljebb arratudunk gondolni, hogy a kérdésben szereplő elemek valamelyikét nem tartotta atulajdonos önkormányzat megfelelőnek. Azt, hogy mit kell bevételként,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Később kapott számla

Kérdés: 2007 júniusában került könyvelésre egy 2007. áprilisi keltezésű, 2006. decemberi teljesítésű számla. (Az egyik cég elfelejtette időben kiszámlázni a szolgáltatását!) A mérlegkészítés időpontja február 28-a. A számviteli beszámolót, a társaságiadó-bevallást beadtuk. Hogyan járunk el helyesen a közel 900 ezer forintos költségszámla könyvelésekor?
Részlet a válaszából: […] A szolgáltatást igénybe vevő – nyilvánvalóan – csak akkortudja könyvelni számla alapján a szolgáltatást, ha arról a számlát aszolgáltatást végző kiállította és megküldte. Meg kell azonban jegyezni, aszámviteli előírásokból egyértelműen következik az, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 30.

Ajándékba kapott követelés engedményezése

Kérdés: A vállalatcsoporthoz tartozó cégek közül a végelszámolás alatt álló kft. az adósával szembeni követelését engedményezte nulla forintért részünkre. Mi, mint engedményesek, az ajándékba kapott eszközt az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéken nyilvántartásba vettük, a követelés eredeti összegében, mivel az adóssal sikerült fizetési megállapodást kötni a követelés 12 havi egyenlő részletekben való törlesztéséről. Az adós törlesztett is. Év közben úgy adódott, hogy ezt a követelést a vállalkozás a vállalatcsoporthoz tartozó harmadik kft.-nek engedményezte nulla értéken, és az adóssal is közölte, hogy a vállalatcsoport harmadik tagjának törlesszen. Kérdés, hogyan kell megszüntetni a 3655., illetve a 4833. főkönyvi számlákat?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. engedményezésre vonatkozó előírásai szerint valóban anulla értéken engedményezett követelést az ajándékozás szabályai szerint kellaz engedményesnél állományba venni, az Szt. 50. §-ának (4) bekezdése alapján azállományba vétel időpontjában ismert piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 30.

Devizás követelés elengedése

Kérdés: Vállalkozásunk el szeretné engedni egy külföldi vevő devizás követelését. A követelés elengedéséhez elegendő-e egy, a vevő részére írt levél, amelyben közöljük, hogy az ilyen számú számla szerinti követelésünket elengedjük, vagy további dokumentációkra is szükség van?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a nyereségben érdekelt vállalkozásnem jótékonysági intézmény, nyilvánvalóan nem elegendő csak a külföldi vevőnekírt levél a követelés elengedéséhez. Tisztázni kell, hogy mi indokolja azelengedést (az adós csődbe ment, vagy a jó kapcsolat érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 30.
1
78
79
80
112