1172 talált állásfoglalás a társasági adó kifejezésre

Kérdés: Szeretném, ha a Számviteli Levelekben a használt személygépkocsi, tehergépkocsi beszerzése és a kapcsolódó költségek (benzin, gázolaj, javítás, téligumi-csere), valamint az ezekkel összefüggő áfa könyvelési tételeket ismertetnék. Térjenek ki az elszámolható és nem elszámolható költségekre is.

Kérdés: Cégünk vásárolt az adásvételi szerződés szerint egy 515 m2 alapterületű ingatlant. Az eladó a számlán tárgyieszköz-értékesítést jelölt meg, egy értékesítési egységként. A telek és az épület értékét milyen szabály szerint kell meghatározni, mivel az a számlán külön-külön nem szerepel?

Kérdés: Az X kft. értékesíti egy másik Y kft.-ben szerzett részesedését 2008-ban. A részesedés könyv szerinti értéke 2700 ezer Ft, ezzel alapították a céget. 2007. évben a cégbíróság veszteség fedezetének a pótlására pótbefizetési kötelezettséget írt elő. Az X kft. átutalta az előírt összeget, ami 2000 ezer Ft volt. Az Y üzletrész eladási ára 2700 ezer Ft. Az adásvételi szerződésben nem térnek ki a pótbefizetési kötelezettségre. Kérdésem, hogy mi a teendőm a pótbefizetési kötelezettséggel? A könyvvizsgáló szerint ezt az összeget tovább szerepeltethetem a könyveimben mint követelést. De kivel szemben, a vevővel, vagy az Y kft.-vel? További kérdésem, hogy a gazdasági eseménynek van-e hatása a társasági adóra?

Kérdés: Társaságunk a leányvállalatunk által gyártott ipari hősugárzókat forgalmazza. A garanciális kötelezettség társaságunkat terheli. A garanciális javításokat részben magunk végezzük, részben külső partnerekkel végeztetjük. Ezeket a költségeket nem számlázzuk tovább a gyártónak. 2007. december 31-e előtti időszakban levonhattuk-e a garanciális javításokkal kapcsolatos szállítói számlák áfáját?

Kérdés: A 2006. évben hatályos Tao-tv. szerint 5 millió forintig 10%-os adókulcs alkalmazható, amennyiben a társaság nem vesz igénybe adókedvezményt (+egyéb előírásoknak is megfelel). Melyek azok az adókedvezmények, amelyek a kedvezményes kulcs alkalmazását kizárják (pl. iparűzési adó mint adóalap-kedvezmény elszámolható-e)?

Kérdés: A társaság tulajdonosi szerkezete a következő (a tulajdonosok között magánszemély nincsen): "A" 35%, "B" 32,2%, "C" 12,9%, "D" 9,6%, "E" 6,4%, "F" 3,9%. (A tagok és azok magánszemély tulajdonosai egymásban nem tulajdonosok.) A társasági szerződés a vállalkozás működésének legfontosabb jellemzőit – tag kizárása, társasági szerződés módosítása, ügyvezető, FB-tag, könyvvizsgáló megválasztása, üzleti terv, éves beszámoló elfogadása stb. – háromnegyedes szótöbbséghez köti. Helyesen jár-e el a társaság, ha "A" és "B" tulajdonost a számviteli beszámolóban – a számviteli törvény alapján – kiemeli a kapcsolt vállalkozások között, míg a társaságiadó-törvény alapján úgy ítéli meg, hogy társasági adó szempontjából egyik tulajdonossal sincs kapcsolt vállalkozási viszonyban? A törvényalkotókat milyen eltérő cél vezette, hogy a számviteli és az adótörvény szerinti fogalmak különböznek egymástól?

Kérdés: Kamatmentes (szerződésben határozatlan idejű visszafizetési kötelezettséggel kötött) tagi kölcsön növeli a társasági adó alapját?

Kérdés: Felsőfokú intézmény részére – szakképzési támogatási szerződés alapján – adott fejlesztési támogatás a számvitelben a bérjárulékok között számolandó el. A jogszabályban a bruttó kötelezettséget csökkentő mérték, azaz a 37,5 százalék, illetve 35 százalék felett adott fejlesztési támogatást is a bérjárulékok között kell elszámolni?

Kérdés: "A" társaság az autókereskedő ajánlata alapján megrendelt egy személygépkocsit, amelyre foglalót fizetett. A megállapodásban szerepelt, hogy a teljes vételárat a személygépkocsi beérkezése előtt "A" társaságnak át kell utalnia a kereskedő számlájára. Ezt "A" társaság nem tudta teljesíteni, ezért a foglalót nem kapja vissza. Hogyan számolandó el a foglaló számviteli, adózási szempontból? Milyen bizonylatok szükségesek az elszámolás dokumentálásához?

Kérdés: Minimumjövedelem számításához kérem segítségüket. A kft. 2007. évi adózás előtti eredménye: -1 872 000 Ft, adóalapja: -1 670 000 Ft. Összes éves bevétele: 56 800 000 Ft, az elábé: 32 500 000 Ft, korrigált bevétel: 24 300 000 Ft, amelynek a 2 százaléka 486 000 Ft. Arányosított adóalap: -1 670 000 Ft 50 százaléka: -835 000 Ft, a minimumjövedelem: 486 000 Ft 50 százaléka: 243 000 Ft. Összes éves minimumjövedelem: 835 000 + 243 000 = -592 000 Ft. Így a minimumjövedelem alapján nincs társasági adó! Vagy valamit elvétettem?