Követelések engedményezése, tartozásátvállalás

Kérdés: A kft. a befektetett eszközeit, valamint készleteit, a követeléseit szeretné engedményezni, illetve a kötelezettségeit átadni kapcsolt vállalkozás számára. A vevőköveteléseknél 100 százalékban értékvesztést számoltak el, így azok könyv szerinti értéke nulla. Az engedményezés könyv szerinti értéken történik. Hogyan kell ezt könyvelni az engedményezőnél, illetve az engedményesnél? Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást az átadónál, az átvevőnél? Hogyan érintik ezen tételek az adózás előtti eredményt? A követelések, kötelezettségek értékesítése során az áfát fel kell számítani? Tételesen kell számlázni, vagy elegendő az átadás-átvételi jegyzőkönyvvel dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] A követelésengedményezés és a tartozásátvállalás szerződéseselőírásait a Ptk. 328-333. §-ai tartalmazzák. Ebből az következik, hogy abefektetett eszközöket, a készleteket nem lehet engedményezni!Így az ingatlanokat, a berendezéseket, a készleteket, apénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

El nem ismert számla

Kérdés: A 2006 júliusában kiállított szolgáltatási számlánkat a vevő átvette. A problémánk az, hogy a vevő telefonos felszólításunkra szóban közölte, nem ismeri el a teljesítést, sőt azt állítja, hogy meg sem rendelte. Valóban, a megrendelés szóban, telefonon történt, aláírt szerződésünk nincs. Az év végi egyenlegközlő tértivevényt a posta nem küldte vissza. A fizetési felszólítást elküldtük. Mi a teendőnk?
Részlet a válaszából: […] Az, hogy a vevő a szolgáltatásról kiállított számlátátvette, nem jelenti azt, hogy a számlázott szolgáltatás teljesítését iselismerte. Írásbeli szerződés mellett is a teljesítés elismerésének írásbankell megtörténnie. A kérdés szerint írásbeli megrendelés nem volt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Különadó adóalapját csökkentő tétel

Kérdés: A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja szerinti, az adózás előtti eredményt csökkentő tételek figyelembe vehetők-e a különadó alapját csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról ésjáradékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) az adózáselőtti eredményt módosító tételei között nem nevesíti azokat a jogcímeket,amelyek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Állami támogatás miatti arányosítás

Kérdés: Egy gabona, vetőmag, takarmány nagykereskedésével foglalkozó kft. 2004. május 2-án pályázatot nyújtott be – vissza nem térítendő támogatásra – magtisztító és raktározó csarnok létesítésére, melynek összértéke 50 097 645 forint. Ezen projekt megvalósításának kezdési időpontja 2004. 05. 17., és befejezésének időpontja 2004. 10. 31. A magtisztító és raktározó csarnok felépítése határidőre megtörtént, mely idő alatt a cég a beruházás áfáját visszaigényelte. Az elnyert támogatás 2006. június hónapban került a cég számlaszámára, mely összegből másnap a cég befizette az 5 663 650 forint áfát (a kapott támogatás 25 százalékos áfája). Helyesen járt-e el a cég, amikor a támogatás megérkezése után befizette az elnyert támogatás 25 százalék mértékű áfaösszegét, de nem 2004. évre vonatkozó önrevízió keretében? Hogyan kell a számvitelben elszámolni: rendkívüli bevételként, halasztott bevételként elhatárolni a tárgyévi értékcsökkenés figyelembevételével stb.?
Részlet a válaszából: […] Függetlenül attól, hogy az adózó a konkrét beruházáshozkapcsolódó támogatást csak 2006-ban kapta meg ténylegesen, a 2004-benmegtörtént beruházás okán még alkalmaznia kell a 2005. december 31-éig hatályosÁfa-tv. 38. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti arányosítást....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Promóciós célra felhasznált termék adózása, számvitele

Kérdés: Harmadik országból terméket importálunk, amelynek egy része promóciós célra kerül felhasználásra. Ezt a külföldi számláján érték nélkül tünteti fel, amely a vámhatározatba valamilyen értéken bekerül, de sem áfa, sem vám kivetésére nem kerül sor. Van, amikor előre nem tudjuk, hogy a terméket promóciós célra fogjuk felhasználni, és érték nélkül szétosztjuk. Ebben az esetben a vámköltséget és az áfát megfizetjük. A marketingcélú termék szétosztása általában nyilvános kiállításokon és egyéb rendezvényeken történik, ahol a termék átvevője nem ismert, illetve kiskereskedelmi partnereinknél kerül szétosztásra. A termékminta szétosztása áfa szempontjából hogyan kerül elszámolásra? Milyen bizonylatot kell kiállítani, ha az átvevő ismert, illetve nem ismert? Hogyan kell könyvelni? Miként befolyásolja a cég eredményét társasági adó szempontjából? Kell-e a szétosztott termékek után személyi jövedelemadót, tb-járulékot, egészségügyi hozzájárulást fizetni?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert az az egyértelműválaszhoz szükséges. Kezdjük az áfával! Az Áfa-tv. 7. §-a (3) bekezdésének b) és c) pontja alapjánnem minősül termékértékesítésnek a vállalkozási célból ingyenesen adott termék,illetve a kis értékű ajándék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Biztosítás befektetéssel

Kérdés: A bt. szabad pénzeszközei befektetése céljából 30 millió forintos életbiztosítást kötött elérésre, illetve halálesetre. A szerződő fél a bt., biztosított a bt. vezető tisztségviselője, kedvezményezett a bt. Az egyszeri díjfizetéssel járó, ingatlan-eszközalapba fektetett biztosítás lejárata 5 év. Az ilyen címen eszközölt befektetés hova könyvelendő? A befektetés mikor és kinek lesz adóköteles bevétele? Ha a biztosító visszafizeti, a hozadék a társasági adó alapját növeli? A biztosított osztalék formájában juthat hozzá?
Részlet a válaszából: […] Mivel a szerződő fél is a bt., a kedvezményezett is a bt., abt. által fizetett biztosítási díjat előlegként kell kimutatni (T 354 – K 384),függetlenül attól, hogy az ingatlan-eszközalapba fektetett biztosítás. Bárformailag befektetés, tartalmát tekintve előleg. Abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Betanulás költségei és azok adóterhei

Kérdés: Nyugat-dunántúli székhelyű termelő cég új gyárüzemet épít Kelet-Magyarországon. Az ott felvételre kerülő dolgozóit a székhelyen tanítja be. A betanulás helyén bérelt lakásokban helyezné el a betanulás idejére a dolgozókat. A lakásbérlettel kapcsolatban: Hogyan számolja el ezt ebben az esetben a cég, és milyen nyilvántartási kötelezettsége van a cégnek a lakásokkal kapcsolatban? Mire kell figyelnie, ha magánszemélytől béreli a szálláshelyet, illetve ha vállalkozótól vagy cégtől? A rezsit a lakásokkal kapcsolatban: villany, víz, kábelantenna, közös költség, fűtés stb. hogyan célszerű elszámolnia, mivel ezek a dolgozók kiküldetésüket töltik a betanulás időszaka alatt? Továbbá a belföldi kiküldetésre alkalmazható szabályok itt is élnek-e?
Részlet a válaszából: […] A kiküldetés (kirendelés): a munkáltató által elrendelt, amunkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés. AzSzja-tv. általános és különös szabályainak keretei között kiküldetés eseténjellegzetes költségek az utazási költségek, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Különváláskor a befektetés bekerülési értéke

Kérdés: A "B" társaság 100 százalékos tulajdonosa az "A" társaságnak. Az "A" társaság különválással megszűnik, az "A" társaságból három új társaság jön létre. Mindhárom társaságnak a "B" társaság lesz a tulajdonosa. Az "A" társaság jegyzett tőkéje 100 egység, eredménytartaléka 1000 egység. Különválás után az "A1" társaságnak a jegyzett tőkéje 30 egység, az eredménytartaléka 200 egység, az "A2" társaságnak a jegyzett tőkéje 30 egység, az eredménytartaléka 300 egység, az "A3" társaságnak a jegyzett tőkéje 40 egység, az eredménytartaléka 500 egység. Kérdés az, hogyan kell megállapítani "B" társaságnál az egyes társaságok részesedésének bekerülési értékét? Milyen bekerülési értéken fog szerepelni "B" társaság könyveiben az "A1", az "A2", illetve az "A3" társaság?
Részlet a válaszából: […] Kivonatosan idéztük a kérdést, bár a konkrét kérdésbenlényegében a válasz is benne volt. Különválás esetén az "A" társaság megszűnik, és akülönválással – az adott esetben – három új társaság jön létre. Annak eldöntése,hogy az új társaságok milyen összegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.

Befejezetlen termelés felszámoláskor

Kérdés: Ügyfelünk építőipari tevékenységgel foglalkozik. Vevője nem fogadta be a számláját, mert neki sem fizettek. A vitatkozás alatt beindult a felszámolás. 2006-ban befejezetlen maradt a ki nem számlázott szolgáltatás. Hogyan kerülhet majd ki a nyilvántartásból az elvégzett munka, esetleg per nélkül? Mi az adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] Ha az építőipari cég számláját a vevő nem fogadta, akkor azelvégzett, de ki nem számlázott szolgáltatást az építőipari cégnél befejezetlentermelésként kell kimutatni. A vevő a kérdés szerint azért nem fogadta be a számlát, mertneki sem fizettek. Ez azonban nem olyan indok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.

Parkolási pótdíj elszámolása, adózása

Kérdés: Személygépkocsijaink után a cégautóadót megfizetjük. A parkolási társaságok fizetési felszólítása alapján pótdíjfizetési kötelezettségünk van. A fizetési felszólítás elegendő bizonylat-e a könyveléshez, a kifizetett pótdíj milyen költségnek minősül, növeli-e a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] A felszólítás alapján fizetett pótdíj fizetett bírságkéntkezelendő a számviteli elszámolásban. Azt – ha nem az érintett munkavállalótterheli – egyéb ráfordításként kell elszámolni az Szt. 81. §-a (2) bekezdésénekb) pontja alapján. Ha a pótdíj a munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.
1
79
80
81
112