Pótbefizetés után üzletrész értékesítése

Kérdés: Az X kft. értékesíti egy másik Y kft.-ben szerzett részesedését 2008-ban. A részesedés könyv szerinti értéke 2700 ezer Ft, ezzel alapították a céget. 2007. évben a cégbíróság veszteség fedezetének a pótlására pótbefizetési kötelezettséget írt elő. Az X kft. átutalta az előírt összeget, ami 2000 ezer Ft volt. Az Y üzletrész eladási ára 2700 ezer Ft. Az adásvételi szerződésben nem térnek ki a pótbefizetési kötelezettségre. Kérdésem, hogy mi a teendőm a pótbefizetési kötelezettséggel? A könyvvizsgáló szerint ezt az összeget tovább szerepeltethetem a könyveimben mint követelést. De kivel szemben, a vevővel, vagy az Y kft.-vel? További kérdésem, hogy a gazdasági eseménynek van-e hatása a társasági adóra?
Részlet a válaszából: […] Az X kft. által teljesített pótbefizetési kötelezettségetnem lehet követelésként kimutatni, mivel az nem teljesíti a számviteli törvény29. §-a (1) bekezdésében a követelésekre előírt feltételeket. A kft. általteljesített pótbefizetést – a pénzmozgással egyidejűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 15.
Kapcsolódó címke:

Garanciális javítások áfája

Kérdés: Társaságunk a leányvállalatunk által gyártott ipari hősugárzókat forgalmazza. A garanciális kötelezettség társaságunkat terheli. A garanciális javításokat részben magunk végezzük, részben külső partnerekkel végeztetjük. Ezeket a költségeket nem számlázzuk tovább a gyártónak. 2007. december 31-e előtti időszakban levonhattuk-e a garanciális javításokkal kapcsolatos szállítói számlák áfáját?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó egyértelmű válasz érdekében a következőfeltételezéssel kell élni. A leányvállalat által gyártott ipari hősugárzók forgalmazásaesetében a leányvállalat számláz a társaság felé, a társaság pedig a készletrevett ipari hősugárzókat értékesíti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.
Kapcsolódó címkék:  

10 százalékos adókulcs alkalmazása

Kérdés: A 2006. évben hatályos Tao-tv. szerint 5 millió forintig 10%-os adókulcs alkalmazható, amennyiben a társaság nem vesz igénybe adókedvezményt (+egyéb előírásoknak is megfelel). Melyek azok az adókedvezmények, amelyek a kedvezményes kulcs alkalmazását kizárják (pl. iparűzési adó mint adóalap-kedvezmény elszámolható-e)?
Részlet a válaszából: […] A 10%-os adókulcs alkalmazásának azon feltételeszempontjából, hogy "nem vesz igénybe a törvény szerinti adókedvezményt",2006-ban (és 2007-ben, 2008-ban is) csak az adóból visszatartottadókedvezmények igénybevétele nem megengedett. 2006-ban ezek az adókedvezményeka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.
Kapcsolódó címke:

Kapcsolt vállalkozás értelmezése

Kérdés: A társaság tulajdonosi szerkezete a következő (a tulajdonosok között magánszemély nincsen): "A" 35%, "B" 32,2%, "C" 12,9%, "D" 9,6%, "E" 6,4%, "F" 3,9%. (A tagok és azok magánszemély tulajdonosai egymásban nem tulajdonosok.) A társasági szerződés a vállalkozás működésének legfontosabb jellemzőit – tag kizárása, társasági szerződés módosítása, ügyvezető, FB-tag, könyvvizsgáló megválasztása, üzleti terv, éves beszámoló elfogadása stb. – háromnegyedes szótöbbséghez köti. Helyesen jár-e el a társaság, ha "A" és "B" tulajdonost a számviteli beszámolóban – a számviteli törvény alapján – kiemeli a kapcsolt vállalkozások között, míg a társaságiadó-törvény alapján úgy ítéli meg, hogy társasági adó szempontjából egyik tulajdonossal sincs kapcsolt vállalkozási viszonyban? A törvényalkotókat milyen eltérő cél vezette, hogy a számviteli és az adótörvény szerinti fogalmak különböznek egymástól?
Részlet a válaszából: […] A példa szerinti esetben az Szt. alapján a társaság éstagjai nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak, tekintettel arra, hogy a tagokegyike sem minősül anyavállalatnak vagy leányvállalatnak, nem állnak fenn aközös vezetésű vállalkozás és a társult vállalkozás feltételei sem....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.
Kapcsolódó címke:

Kamatmentes tagi kölcsön adói

Kérdés: Kamatmentes (szerződésben határozatlan idejű visszafizetési kötelezettséggel kötött) tagi kölcsön növeli a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] A tagi kölcsönt kétféle formában használják: egyrészt a tagrészére nyújtott kölcsönként, másrészt a tag által nyújtott kölcsönként.Feltételezzük, hogy a kérdésben ez utóbbiról, az általánosan használt tagikölcsönről van szó.A tagi kölcsönt a tulajdonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.
Kapcsolódó címkék:  

Szakképzési támogatás elszámolása

Kérdés: Felsőfokú intézmény részére – szakképzési támogatási szerződés alapján – adott fejlesztési támogatás a számvitelben a bérjárulékok között számolandó el. A jogszabályban a bruttó kötelezettséget csökkentő mérték, azaz a 37,5 százalék, illetve 35 százalék felett adott fejlesztési támogatást is a bérjárulékok között kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem!A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésénektámogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (Szhj-tv.) 1. §-a meghatározza aszakképzési hozzájárulás célját, 3. §-a a szakképzési hozzájárulás alapját ésmértékét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.
Kapcsolódó címke:

Elvesztett foglaló

Kérdés: "A" társaság az autókereskedő ajánlata alapján megrendelt egy személygépkocsit, amelyre foglalót fizetett. A megállapodásban szerepelt, hogy a teljes vételárat a személygépkocsi beérkezése előtt "A" társaságnak át kell utalnia a kereskedő számlájára. Ezt "A" társaság nem tudta teljesíteni, ezért a foglalót nem kapja vissza. Hogyan számolandó el a foglaló számviteli, adózási szempontból? Milyen bizonylatok szükségesek az elszámolás dokumentálásához?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. idevonatkozó előírása szerint a szerződésmegkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni. A foglalótcsak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésbőlkétségtelenül kitűnik. A teljesítés meghiúsulásakor felelős személy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.
Kapcsolódó címke:

Minimumjövedelem, mint a társasági adó alapja

Kérdés: Minimumjövedelem számításához kérem segítségüket. A kft. 2007. évi adózás előtti eredménye: -1 872 000 Ft, adóalapja: -1 670 000 Ft. Összes éves bevétele: 56 800 000 Ft, az elábé: 32 500 000 Ft, korrigált bevétel: 24 300 000 Ft, amelynek a 2 százaléka 486 000 Ft. Arányosított adóalap: -1 670 000 Ft 50 százaléka: -835 000 Ft, a minimumjövedelem: 486 000 Ft 50 százaléka: 243 000 Ft. Összes éves minimumjövedelem: 835 000 + 243 000 = -592 000 Ft. Így a minimumjövedelem alapján nincs társasági adó! Vagy valamit elvétettem?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 6. §-ának (5) bekezdése szerint, ha az adózó (2)bekezdés szerinti adózás előtti eredménye vagy az (1) bekezdés szerintiadóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem- (nyereség-) minimumot,akkor – a kérdező választott, és – a jövedelem- (nyereség-)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.
Kapcsolódó címkék:  

Késve kapott számla könyvelése

Kérdés: Ügyfelünk újrakönyvelési megbízást adott cégünk részére, kérte, hogy a cégét 2006. január 1-jétől könyveljük újra. Ezen feladat ellátása során megállapítottuk, hogy a kifizetett szállítói számlák közül az egyik számla hiányzik. A szállító 2007. 12. 08-i kiállítási dátummal, az eredeti, 2006. áprilisi teljesítési időponttal adta át a számlát. Melyik elszámolási időszakban kell szerepeltetni a számlát? Elkésett számlaként most, vagy az eredeti teljesítési időponttal, vagy választhatunk e két lehetőség közül?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz az, hogy a szóban forgó számlát 2006áprilisában könyvelni kellett volna, feltételezve, hogy nemcsak kifizetés volt,hanem elfogadott teljesítés is. Mivel a könyvelése csak 2007. év soránlehetséges, egyértelmű, hogy a 2006. évi adatokat kell –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.
Kapcsolódó címke:

Lakás bérbeadása térítés nélkül

Kérdés: Ha a társaság a saját ingatlant bérbe adja egyik tulajdonosának ingyenesen, akkor erre a természetbeni juttatás szabályait kell alkalmazni? Milyen más vonzata van a cég vagy esetleg a magánszemély oldaláról?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 69. §-a szabályozza, hogy mi minősültermészetbeni juttatásnak, mi az, ami adóköteles, illetve adómentes. Az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdésének l) pontja alapján akifizető által ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtottszolgáltatás (az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.
Kapcsolódó címkék:  
1
79
80
81
117