513 cikk rendezése:
331. cikk / 513 Kísérleti vetés Törökországban
Kérdés: Egy magyar kft.-nek több tagja van, köztük egy török származású osztrák állampolgár. Ez a cég vetőmagok forgalmazásával foglalkozik. Jelenleg egy teljesen új mag értékesítését tervezik. Ezt vélhetően a török kapcsolatok révén, Törökországba is értékesítik majd. Előbb azonban a török cégnél végzik, Törökországban a kísérleti vetést. Ennek költségét a török cég ki is számlázta a magyar kft.-nek, az ottani áfával, 18%-kal, 2,5 millióért. Szerződés is készült erről. Kérdésem: Ez az Áfa-tv. területi hatályán kívül esik, mivel a vetőmag vetése kint történik? Itt nem kell szolgáltatásimportról beszélni? A felszámított áfát csak egy külföldön történő bejelentkezéssel lehetne visszaigényelni? Áfabevallásban egyáltalán mint tájékoztató adatnak sem kell szerepelnie? Ha igen, melyik sorban? Ekkora összegnél, mivel nem tudják érvényesíteni az eladási árban, én kutatás-fejlesztésként aktiválnám, tehetem? Kérem, szíveskedjenek a könyvelést is levezetni nekem!
332. cikk / 513 Ingatlanok értékesítése beszerzési érték alatt
Kérdés: A társaság 2006-ban alakult, az alakulás évében nem volt bevétele. 2007. februárjában kapcsolt vállalkozásától ingatlanokat vásárolt, amelyeket 1-2 hónappal később csak kevesebbért tudott eladni. A beszerzési érték teljes egészében elszámolható a társaságiadó-alap terhére? Más értékesítése nem volt.
333. cikk / 513 Behajthatatlan követelés
Kérdés: A vevőtartozások között kimutatott 3 éves tartozásra a társaság 50%-ban értékvesztést számolt el. A társaság követelése behajtására minden lehetőséget igénybe vett. A felszámoló hosszas keresés után, késedelmesen a következőket válaszolta: "Nincs felszámolási nyitó- és zárómérleg, így a felszámolás körébe bevonható vagyont nem lehet megállapítani. A vagyon a felszámolási költségek fedezetére sem lesz elegendő. Az eljárás egyszerűsített formában történő befejezését kell a Fővárosi Bíróságon kezdeményezni. A felszámoló 30 napon belül nyújtja be a Fővárosi Bírósághoz a felszámolásról készített zárójelentést." Ez alapján a társaság leírhatja a vevőtartozást? Kell növelni a társaságiadó-alapot?
334. cikk / 513 Visszatartás a számlában – jóteljesítési garancia
Kérdés: A társaság ipari tornyok telepítésével foglalkozik. A telepítés befejezését, átadását követően számláz, a számlában jóteljesítési garanciát ad 2 évre 5 százalékos mértékkel. A számlát a megrendelő a garanciával csökkentett összegben megtérítette. Lejárt a garanciális idő, és nem fizeti meg a jóteljesítési garancia miatti különbözetet. A garancia lejárata előtt írásbeli észrevételt tett arra vonatkozóan, hogy nincs megelégedve a szolgáltatással, más szolgáltatóval javíttatta ki a használat közben észlelt hibákat. A visszatartott összeg miatti vevőtartozást hogyan kell minősíteni? Lejárt, határidőn túli? Peres eljárást nem vállal a szolgáltató. Ha a cég a leírást választja, az a társaságiadó-alapot növeli?
335. cikk / 513 Mennyiségi rabat
Kérdés: Társaságunk nagykereskedelmi partnerének mennyiségi rabatot adna, azaz minden 10 db termék után 1 db-ot ingyen adnánk. Mikor járunk el szabályosan, ha az értékesítésről kiállított számlán külön sorban az ingyenesen adott árut nulla értéken számlázzuk, vagy utólag, külön számlát bocsátunk ki az ingyenesen átadott áruról? Meg kell-e fizetnünk az ingyenesen átadott áru piaci értéke után az áfát? Érinti-e a különadó, illetve a társasági adó alapját? Mitől függ, mi az, ami a partnerek közötti szerződésben meghatározza, hogy ezen ügylet számviteli és adózási elszámolása termékben adott engedménynek vagy térítés nélküli átadásnak minősül?
336. cikk / 513 Utazásközvetítés – utasnak adott engedmény
Kérdés: Ügyfelünk az utazásszervező megbízásából, annak nevében értékesíti a szolgáltatásokat, majd az általa végzett közvetítésről jutalékszámlát bocsát ki az utazásszervező felé. A pénzügyi elszámolás úgy történik, hogy az utazásszervező kiállítja és megküldi az utas nevére szóló számlát ügyfelünknek, aki viszont a közvetítői szolgáltatásról állít ki számlát az utazásszervező felé. Ügyfelünk a két számla különbözetét egyenlíti ki, a közvetítői számlát kompenzálják. Az utazásszervező katalógusáron adja el az utat, ügyfelünk viszont a jutaléka terhére a törzsutasoknak engedményt ad. Az utazásszervező viszont nem hajlandó az utas részére az engedménnyel csökkentett összeget számlázni, ügyfelünktől a kialkudott jutalékról kéri a számlát. Az ügylet szabályszerű lebonyolítására, illetve az engedmény számviteli elszámolására milyen lehetőség van?
337. cikk / 513 Telek és épület együttesen számlázott értéke
Kérdés: Cégünk vásárolt az adásvételi szerződés szerint egy 515 m2 alapterületű ingatlant. Az eladó a számlán tárgyieszköz-értékesítést jelölt meg, egy értékesítési egységként. A telek és az épület értékét milyen szabály szerint kell meghatározni, mivel az a számlán külön-külön nem szerepel?
338. cikk / 513 Kamatmentes tagi kölcsön adói
Kérdés: Kamatmentes (szerződésben határozatlan idejű visszafizetési kötelezettséggel kötött) tagi kölcsön növeli a társasági adó alapját?
339. cikk / 513 Szakképzési támogatás elszámolása
Kérdés: Felsőfokú intézmény részére – szakképzési támogatási szerződés alapján – adott fejlesztési támogatás a számvitelben a bérjárulékok között számolandó el. A jogszabályban a bruttó kötelezettséget csökkentő mérték, azaz a 37,5 százalék, illetve 35 százalék felett adott fejlesztési támogatást is a bérjárulékok között kell elszámolni?
340. cikk / 513 Elvesztett foglaló
Kérdés: "A" társaság az autókereskedő ajánlata alapján megrendelt egy személygépkocsit, amelyre foglalót fizetett. A megállapodásban szerepelt, hogy a teljes vételárat a személygépkocsi beérkezése előtt "A" társaságnak át kell utalnia a kereskedő számlájára. Ezt "A" társaság nem tudta teljesíteni, ezért a foglalót nem kapja vissza. Hogyan számolandó el a foglaló számviteli, adózási szempontból? Milyen bizonylatok szükségesek az elszámolás dokumentálásához?
