176 talált cikk a telefon kifejezésre

Kérdés: A társaság szeretné a magánszemély részére megtéríteni azt a telefonköltséget, amely a társaság által történő használat során a vállalkozói bevétel érdekében merült fel, amelyet azonban a szolgáltató a magánszemély felé számláz, amelyet a magánszemély fizet. A társaság csak azt a felmerült költséget térítené meg, amelyet igazoltan a társaság "használt el". Amennyiben ez lehetséges, ennek a szabályos "adminisztrálásával" kapcsolatosan is tájékoztassanak.

Kérdés: A 4704. válaszukban azt írják, hogy a telefonköltséget abban az esetben lehet elszámolni, ha a mobiltelefonok a társaság tulajdonában vannak. A 3 társaságból álló cégcsoport egyik tagja szerzi be a mobiltelefonokat mind a három társaság részére, a telefonszámlák is ehhez a társasághoz érkeznek. A mobiltelefonokat átszámlázták ahhoz a társasághoz, amely a telefonokat használni fogja, így a mobiltelefonok már nincsenek a beszerző társaság tulajdonában. Kedvezőbb telefontarifák elérése érdekében az összes telefonhasználati díjak a beszerző társaság nevén vannak, majd telefonszámra lebontva tételesen kiszámlázza a ténylegesen felhasználó társaságoknak. Elfogadható-e ez a megoldás?

Kérdés: Cégünk néhány mobiltelefonjához lakossági előfizetést rendeltek. Cégünk a telefonszámlát nem kéri részletezni, hanem megfizeti utána a járulékokat. Kérdésem, ettől függetlenül, bár lakossági előfizetések szerepelnek a szolgáltató számláján (a számlát a cég nevére állították ki), ez a telefonszámla elszámolható-e költségként a cégnél?

Kérdés: "X" kft. mobiltelefonnal történő parkoláshoz szükséges kártya értékesítésével foglalkozik. A feltöltőkártyák értékesítése a társaság székhelyén kívül több önkormányzat területén történik. Az önkormányzatok területén történő értékesítést nem a vállalkozás saját alkalmazottai végzik, hanem megbízás alapján, jutalék ellenében más társaság végzi. Az X kft.-nek keletkezik-e az összes érintett önkormányzatnál iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége?

Kérdés: A telefonköltséget továbbszámlázzuk (a szolgáltató számláját figyelembe véve) bérbevevőinknek, a köztünk érvényben lévő bérbeadási szerződés alapján. Munkavállalóinknak is – részletes híváslistát nyomtatva – be kell fizetniük magánbeszélgetéseik értékét. Ezek közvetített szolgáltatásnak minősülnek? Csökkentik a helyi iparűzési adó alapját? Ha nem, akkor egyéb bevételként vagy árbevételként kell elszámolni?

Kérdés: A társasházban lévő ingatlanok kizárólagos tulajdonosa egy jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaság. A társasházban 6 db lakás és 2 db üzlet van, amelyeket a társaság bérbe ad harmadik személynek. A társasházban portaszolgálat, takarítószemélyzet van, a víz- és csatornadíjakat a szolgáltató a társasháznak számlázza. Ezek teszik ki a közös költséget. A társasház elvállalná a harmadik személy lakástakarítását, postai ügyintézését, a telefonközpont kezelését stb. Hogyan számolja el a költségeket a társasház a tulajdonos társaság felé? Kell-e számlát kiállítania? Hogyan történik a harmadik fél felé a szolgáltatások számlázása és adózása? A Számviteli Levelek 188. számában a 3927. kérdésre adott válasznak ellentmond az APEH társasházak adózásáról szóló tájékoztatója.

Kérdés: Vállalkozásunk mobiltelefont vásárolt, használt készülék beszámításával. A vásárláskor kapott számlán a készülék beszámításának a ténye feltüntetésre került. Jelen esetben az új készülék és a beszámítás összege megegyezett, tehát pénzmozgás nem volt. A régi, nullára leíródott készüléket kivezettük, eredményhatása nem volt. Az új telefont aktiváltuk, egy összegben elszámoltuk az értékcsökkenést, az eredményt terhelte, az áfa levonásra került. Mi a helyes könyvelés és adóelszámolás? Az ismertetésnél kérjük, térjenek ki arra, ha a beszámítás során az új készülék bekerülési értékét meghaladó nettó értékű eszköz kerül átadásra.

Kérdés: Szállodai szolgáltatást nyújtunk. Járulékos szolgáltatásként telefon-, fax-, internetszolgáltatást biztosítunk vendégeink részére, többek között. Ezeket közvetített szolgáltatásként számlázzuk ki. Könyvvizsgálónk azonban ezt megkifogásolta azzal, hogy a tevékenységi körünkben nem szerepelt ilyen szolgáltatás. Szerintünk, mivel mi nem végezhetünk telefonszolgáltatást, attól az még lehet közvetített szolgáltatás. Kinek van igaza?

Kérdés: Eddig a bejövő telefon- és internetszámlák 20%-át közvetített szolgáltatásként számoltuk el, és továbbszámláztuk dolgozóinknak, illetve ezen 20%-nyi résznek nem helyeztük levonásba az áfáját. A maradék 80%-ból 70%-ot telefonköltségként az 5. számlaosztályban könyveltünk, és levonásba helyeztük ezen rész után az áfát. A maradék 80%-ból 30%-ot telefonköltségként az 5. számlaosztályban könyveltünk, és nem vontuk le ezen rész áfáját. Így nem volt olyan rész, ami után természetbeni hozzájárulásként személyi jövedelemadót kellett volna fizetnünk. Nem tudom értelmezni azt, ha a cégtelefon használata a számla alapján tételesen nem különíthető el, a kifizetőt terhelő áfás kiadás 20%-át mindenképpen magáncélú használatnak kell tekinteni. Helyesen jártunk el? Jó volt ez az elszámolás 2008. évben, illetve maradhat ez 2009. évben is?

Kérdés: Mikrovállalkozásunk (betéti társaság) havi bruttó 6000 Ft internetszolgáltatási díjat (internetet csak munkára és bevallások elküldésére használjuk!) elkönyvelheti-e költségként? A számla 1000 Ft-os áfatartalmát nem vonjuk le! Kell-e esetleg járulékot fizetni az internetszolgáltatás magánhasználatát feltételezve?