Találati lista:
91. cikk / 177 Internetszolgáltatási díj adó- és járulékterhei
Kérdés: Mikrovállalkozásunk (betéti társaság) havi bruttó 6000 Ft internetszolgáltatási díjat (internetet csak munkára és bevallások elküldésére használjuk!) elkönyvelheti-e költségként? A számla 1000 Ft-os áfatartalmát nem vonjuk le! Kell-e esetleg járulékot fizetni az internetszolgáltatás magánhasználatát feltételezve?
92. cikk / 177 Viszonteladói tevékenység áfája
Kérdés: Egy autókereskedelemmel foglalkozó társaság az Áfa-tv. előírásainak megfelelően alkalmazza a 214-227. §-ban előírtakat. Kérdésünk az, hogy az áfa felszámítása mellett beszerzett járműveket neki is áfa felszámítása mellett kell értékesíteni? Az APEH-árverés keretében beszerzett autókról számlát nem kap, csak a befizetés és az árverezési jegyzőkönyv áll a könyvelés rendelkezésére. Helyes-e ez így? A tevékenységéhez (ami így vegyes, normál és viszonteladói adózás) kapcsolódó beszerzések (pl. könyvelési díj, ügynöki jutalék, tárolási díj) áfája levonásba helyezhető-e? A Közösségen belüli értékesítés tekintetében az Áfa-tv. alapján elfogadható az a gyakorlat, hogy a szerződésben magyarországi teljesítés van, a számlázás áfa felszámítása nélkül, a kiléptetést alátámasztó CMR kiállítására csak hónapokkal később kerül sor? Tehát az árut a Közösség más tagállamába kiszállítják, csak nem a számla szerinti teljesítés időpontjában.
93. cikk / 177 Mobiltelefon-használat alkalmazottaknak
Kérdés: Alkalmazottaink részére mobiltelefon-használatot biztosítunk, amit kiszámlázunk a dolgozóknak. A dolgozók egy része a tételesen kapott számlarészletezés mellett feltünteti, hogy ebből mely hívások magáncélúak, és ez kerül számlázásra, más részük pedig úgy nyilatkozott, hogy nem akar tételes kigyűjtést végezni a magáncélú hívásokról, feléjük a hívásaik számla szerinti összegének 20%-a kerül továbbhárításra. Természetbeni juttatásért adót nem fizetünk az APEH-nak, mivel véleményünk szerint a magáncélú használatot továbbszámlázzuk. Segítségüket abban várjuk, hogy a továbbszámlázás módja véleményük szerint megfelelő-e 2008. 01. 01-től is, mert több előadáson ezzel kapcsolatosan ellentétes vélemény hangzott el.
94. cikk / 177 Otthoni internethasználat térítése
Kérdés: Cégünk azoknak a dolgozóknak, akiknek a munkakörükből kifolyólag szükségük van az otthoni internethasználatra, megtéríti a költségeit. Hogyan lehet elszámolni ezeket a költségeket? Milyen könyvelési tételek kapcsolódnak a juttatáshoz? Természetbeni juttatásnak minősül-e, illetve adó- és járulékköteles-e?
95. cikk / 177 Lakásban felmerült költségek minősítése
Kérdés: Kereskedelemmel foglalkozó családi kft. iratait saját lakásukban őrzik. A könyvelést a feleség, a honlapkészítést a férj végzi szintén az otthonukban. Céges autójuk is otthonuk előtt parkol a drága belvárosi székhely helyett. Elszámolhatják-e lakásukban felmerülő internet-, telefonköltségeiket, melyekre cégesen fizettek elő? Tiltja-e törvény, hogy céges autójuk nem a székhelyen parkol? Elszámolhatják-e az onnan kiinduló utakat?
96. cikk / 177 Telefon magáncélú használata
Kérdés: Olvastam, hogy a céges telefon elszámolásánál a jövőben már nem lehet alkalmazni a magáncélú használat 20 százalékos továbbszámlázását. Tulajdonképpen hogyan változott a céges telefon elszámolásának a lehetősége?
97. cikk / 177 Telefonszámla továbbszámlázása külföldre
Kérdés: Magyarországi székhelyű cég telefonszámláját teljes összegben továbbszámlázza egy szlovák székhelyű cégnek. Éves szinten nem lesz 10 000 euró a számlák végösszege. A belföldi cég közösségi adószámmal rendelkezik. Áfalevonási joga van-e a cégnek? Az áfaelszámolás tekintetében hogyan kell eljárni a két cégnek? Az áfabevalláson be kell írni a továbbszámlázott összeget, és levonásba is lehet helyezni?
98. cikk / 177 Magáncélú telefon költségvetési szervnél
Kérdés: A Számviteli Levelek 146. számában a 2976. kérdésre adott válaszban az olvasható, hogy a tételes kigyűjtéssel megállapított magáncélú használat esetén, amennyiben a magánszemély(ek) részére kiszámlázott ellenérték eléri vagy meghaladja az adott telefonszámla teljes összegének 30 százalékát, akkor az adóalany a felszámított áfa teljes összegét levonásba helyezheti, ha egyébként csak adóköteles tevékenységet végez. Költségvetési szervünk részéről az a kérdés merült fel, ha alaptevékenységünk tárgyi adómentes, és mellette van adóköteles tevékenységünk (azonban nem kell alkalmaznunk az arányosítás szabályait), akkor nem helyezhetjük levonásba a magánhasználat utáni áfát?
99. cikk / 177 Egyéni vállalkozó számlázása saját magának
Kérdés: Egyéni vállalkozó számlázhat-e saját maga részére magánszemélyként a tulajdonát képező ingatlanról bérbeadást? Ha igen, hogyan kell ezt kifizetőként jelenteni a 0708-ason? Nem fogadja a rendszer, ha ugyanaz a kifizető és a természetes személy adóazonosító száma.
100. cikk / 177 Játékadóval adózott termék átadása magánszemélynek
Kérdés: Kft.-nk élelmiszer-nagykereskedelemmel foglalkozik. A Szerencsejáték tv.-nek megfelelő sorsolásokat szoktunk tartani. A sorsolás szabályait, az átvett nyeremények adózását (25 százalék, 33 százalék) ismerjük. Az át nem vett nyeremények forgalmi értéke után bevalljuk és megfizetjük a játékadót. Amikor a játékadóval leadózott nyereményeket (pl. MP3-lejátszók, mobiltelefonok, utazások) másik promócióhoz nem tudjuk már felhasználni, milyen adózási feltételekkel adhatók azok oda saját dolgozóknak, vagy nem saját dolgozó magánszemélynek? Véleményünk szerint természetbeni juttatásként. Ekkor azonban kettős adóztatás merül fel (játékadó + 54 százalék szja stb.)?
