1952 talált cikk a teljesítés kifejezésre

Kérdés: Több ügyfelem esetében is felmerült már, hogy a magyar cég által végzett közösségen belüli termékértékesítés, szolgáltatás nyújtása esetén a külföldi, uniós partner állította ki a számlát önszámlázás keretében. A NAV tájékoztatója (A számlakibocsátók számlaadat-szolgáltatásának 2021. január 1-től hatályos szabályai) a következőket tartalmazza ebben a témában:
„…Ugyanakkor nem kell adatot szolgáltatni: … a belföldi adóalany által az Áfa-tv. területi hatályán kívül, a Közösség más tagállamában teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, amennyiben az ügylet után a vevő, igénybe vevő köteles az adót megfizetni, és a számlát is, meghatalmazás alapján a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő állítja ki.”
Értelmezésem szerint Közösségen belüli partner által – önszámlázás keretében – készített számlát (amennyiben van erre vonatkozó megállapodás) nem kötelező a NAV online számlarendszerébe bejelenteni.
Kérdéseim:
– Jól értelmezem a fenti bekezdést, és a Közösségen belüli partner által kiállított önszámlázás keretében elkészült számlákat valóban nem szükséges a NAV online számlarendszerébe rögzíteni?
– Amennyiben nem jól értelmezem, és rögzíteni kell a számlát, azt milyen módon lehet megtenni? Kézi rögzítés keretében?
– Az áfabevallás 02-es sorába (termékértékesítés esetén), vagy szolgáltatásnyújtás esetében a 91-92-es sorába fel kell tüntetni a külföldi által önszámlázás keretében kiállított számla adatait?
– Az A60-as bevallásban szerepeltetni kell az önszámlázás keretében külföldi partner által kiállított számla adatait?

Kérdés: Cégünk versenytilalmi megállapodás teljesítéséért a munkavállalónak ellenértéket fizet a munkaviszony megszüntetését követően. Milyen jogcímen fizetheti ki a cég az ellenértéket a volt munkavállalónak? Milyen költségre könyvelhető? Adóvonzatát hogyan könyveljük? (Esetleg a volt munkavállalónak be kell fizetnie a díj után?)

Kérdés: A társaság szoftverfejlesztő céget bíz meg a szerződései kezelésére szolgáló program megírására. A program bonyolultsága miatt mérföldkövet határoztak meg a szerződésben, hogy elkészül. Az első körben elkészült rész átadásra került, használható, aktiválásra került a használat várható idejének figyelembevételével (10 év, 10%). Egy év múlva elkészült a 2. mérföldkő, ez a modul az 1. modullal képez szerves egységet, az 1. modul kiegészítése. Mire elkészül a 4. modul, egy programként lesz nyilvántartva, folyamatos hozzáaktiválásra kerülnek a modulok az 1. modulhoz. Hogyan kell helyesen hozzáaktiválni az egyes modulokat? Az eredeti lejáraton nem szabad változtatni, az értékcsökkenési %-ot kell módosítani? Vagy a 10% leírási kulcson nem szabad változtatni, így a futamidő kitolódik?

Kérdés: A kft. tagjai Romániában szakmai rendezvényen vesznek részt. A konferencia részvételi díjáról, 825 euróról számlát küldött a román szervező cég. A számla áfát nem tartalmaz, a számla összegét átutaltuk. Bankszámlánkat forintban terhelte meg a bank. Kérem a kontírozási tételeket megadni!

Kérdés: USA-székhelyű cég (LLC = korlátolt felelősségű társaság) létrehozott Magyarországon egy fióktelepet a köztük lévő keretmegállapodás alapján. A fióktelep az LLC részére tabletek és robbanásbiztos eszközök gyártását, fejlesztését, tanúsítását, értékesítését, továbbá vevőszolgálati tevékenységet végez. Az USA LLC mint anyavállalat menedzsmentszolgáltatást, értékesítési, marketing-, üzletfejlesztési és ügyfélmegtartás szolgáltatást nyújt a fióktelepnek. Az eredeti termék joga és a további fejlesztés eredménye az USA LLC tulajdona. Az USA LLC hozzájárul, hogy a fióktelep a gyártáshoz és szolgáltatáshoz szükséges jogokat megállapodás szerint használja, és ezért licencdíjat fizet. A fióktelep-finanszírozás – szükség esetén – kölcsön formájában működik, kamatfizetés mellett. A gyártási, fejlesztési tevékenységből származó kölcsönszámla-követelések, illetve a kölcsönügyletből származó törlesztési kötelezettségek kompenzálásáról a felek negyedévente egyeztetnek, és a beszámítást elvégzik. Az LLC és a fióktelep között létrejött keretmegállapodás alapján a teljes évi tevékenységgel kapcsolatban év végén elszámolnak egymással. Az elszámolás számla alapján történik. A számla tartalmazza a fióktelep részéről a kutatás-fejlesztés során elvégzett, elismert szolgáltatás ellenértékét, a gyártás-szolgáltatás ellenértékét, az értékesítési, a vevőszolgálat ellenértékét, az LLC részéről a licencdíjat, menedzsment-, értékesítés-, marketingdíjat. Az LLC és a fióktelep az egymással szemben elismert követeléseket számlázta. A tárgyévben a fióktelep veszteséges volt, mivel az új termék „tanúsítvány” hiányában nem volt értékesíthető. Az LLC az általa elfogadott felmerült költségek jelentős hányadának megfelelő összeget átadott a fióktelepnek a működés biztosítása érdekében, az LLC bevételi számlájában negatív előjellel. A fióktelep eredménye ezáltal mindenképpen javul, és eredményes lesz. Ezen negatív összeget hogyan kell kezelni a számvitelben? A feleknek ezen összeggel kapcsolatban van szerződéskötési kötelezettségük? A szerződés lehet kölcsön, véglegesen átadott pénzeszköz, illetve támogatás is a működési költségek fedezete céljából? A fentiek függvényében mi a helyes könyvelés, ha nincs szerződés a felek között, illetve kölcsön vagy végleges pénzeszközátadás, illetve támogatási szerződés esetén?

Kérdés: A kft. által igénybe vett szolgáltatás munkaviszonyból származó jövedelemként válik adó- és járulékkötelessé. Ez után 18,5% tb-járulékot, 15% szja-t és 13% szochoadót kell fizetni? Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt?

Kérdés: Két fél között létrejött követeléssel kapcsolatosan vannak járulékos költségek, mint a behajtási költségátalány, késedelmi kamat, adminisztrációs díjak. Ha részben teljesül a követelés befolyása, és a fizető fél nem rendelkezett az utalás összegéről, milyen sorrendben történik a kiegyenlítés?

Kérdés: Megbízómat egy szabályosan kiállított számla sztornózására és új számla kiállítására kérte egyik ügyfele. Az indok az volt, hogy a számla befogadója (költségvetési szerv) nem teljesíthet olyan számla alapján kifizetést, amelyben a fizetési határidő már lejárt. A számla kiállítója (megbízóm) a fizetési határidő előtt, szerződés szerint kiállított számlát küldött a végzett teljesítéséről, azt a költségvetési szerv meg is kapta, és a számla csak a befogadó intézmény iktatási rendszerében történő késedelmes ügyintézés miatt került a kiegyenlítés határideje utáni időpontban az utalásra jogosultsággal rendelkező munkatárshoz. Véleményünk szerint ilyen esetben nem helyes a számla sztornója és új számla kiállítása, amelyben új fizetési határidő szerepel. Megítélésünk szerint a bizonylatkorrekció módja a számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátása, mivel tartalmában és formájában is szerződés szerinti dokumentum került eredetileg kiállításra a teljesítésről, és a helyesbítés csak azért történt, mivel a számla befogadója a számviteli, pénzügyi rendszerének kötöttségére hivatkozva utólag kérte a bizonylat módosítását.

Kérdés: A bt. tárgyi eszközöket szerez be harmadik országból. A vámügyintézéssel a FedEx-et bízza meg, ami közvetlen képviselet keretében látja el, és egyetlen számlát állít ki egyrészről a vámeljáráshoz kapcsolódó adminisztrációs költségekről (27% áfatartalommal), másrészről a vámhatározatban kivetett vám és áfa összegéről (az EU áfaszabályai alá nem tartozó kifizetés megnevezéssel). A vám és áfa beszedett összegét a FedEx utalja tovább a NAV-nak (a kötelezettség és a teljesítés is megjelenik a bt. adófolyószámláján). Hogyan kell könyvelni, milyen főkönyvi számlákra a FedEx számláját? Hogyan kell, kell-e könyvelni a vámhatározatot?

Kérdés: Véleményüket kérem egy számunkra új ügylet helyes számlázási gyakorlatának kialakítására. Az adott cég a lakosság részére tetőszigetelést végez vásárolt anyag és alvállalkozó bevonásával azzal a céllal, hogy az elvégzett munka energiamegtakarítást eredményezzen a megrendelőnél. Az energiamegtakarítás mértéke, mint vagyonértékű jog vagy ügyfelem, vagy a vele szerződésben álló energiakereskedő tulajdonába kerül, aminek nyilvántartása az energiaügyi minisztériumban van, és ahová ezt be kell jelenteni. Az energiamegtakarítás értékesíthető, így az ügylet úgy történne, hogy a megrendelő annyiért adja el a házán keletkezett energiamegtakarítást, mint vagyoni értékű jogot, amennyit a kereskedő egy katalógusár alapján (nyilvánosan meghirdetett) ezért fizet érte. Kérem, hogy az alábbi számpélda alapján erősítsék meg, helyes lenne-e így a kialakításra kerülő gyakorlat! A megrendelőnek leszámlázzuk az anyagköltség+munkadíj+szállítás+auditálás összegét nm+áfa összegben. Ennyi bruttó összegben vesszük meg az energiamegtakarítást a vevőtől, amit nettó+áfa összegben leszámlázunk az energiakereskedőnek, aki bejegyezteti az energiahivatalnál a nyilvántartásba. A vevőnek kibocsátott számla így az adásvételi kompenzációval 0 Ft összegű. Helyes ez az eljárásmód?