1366 talált cikk a térítés kifejezésre

Kérdés: Egy munkavállalónk rendszeresen saját gépkocsival körbejárja a körzeti orvosokat, egy részük a kht.-val egy városban rendel. A kiküldetési rendelvény kiállításánál a munkavállaló csak a város nevét tünteti fel, valamint a városon belül megtett kilométert. Helyesen jár-e el, vagy megkövetelhető tőle a pontos útirány (utca, rendelőintézet) feltüntetése és km-bontása? Milyen egyéb kimutatás szükséges a költségelszámoláshoz?

Kérdés: Az Szt. 166. §-a alapján a munkába járás útiköltségének elszámolásához a dolgozónak milyen bizonylatokat kell leadnia? Elegendő-e a bérlet, illetve a jegy, vagy szükség van számlára is? Intézményünk a 78/1993. kormányrendelet szerint 80, illetve 86 százalék utazási költségtérítést fizet.

Kérdés: Ha a társaságiadó-elszámolással működő ügyvédi irodánál az ügyvéd úgynevezett tagi jellegű foglalkoztatásként havonta jövedelmet vesz fel, alkalmazotti kedvezményt nem számolhat el? Kötelező-e felvenni havonta a jövedelmet? Ha a foglalkoztatott ügyvéd havonta a minimálbér utáni járulékokat megfizeti, de csak évente egy alkalommal vesz fel jövedelmet, megteheti-e, hogy csak akkor fizeti meg az szja-járulékot? Milyen jövedelemnek, elszámolásbeli kifizetendő összegnek tekinthető az ügyvéd által felvett-elszámolt jövedelem?

Kérdés: Társaságunk 1998-ban a külföldi tulajdonostól beruházásra pénzeszközt és térítés nélkül tárgyi eszközöket kapott. A beruházást megvalósítottuk, az átvett pénzeszköz, illetve tárgyi eszközök bevételkénti elszámolását követően az évenként elszámolt értékcsökkenést meghaladó összegben időbeli elhatárolásra került sor. 2003-ban az időbeli elhatárolás megszüntetésével elszámolt bevétel miatt az adózás előtti eredmény csökkenthető-e?

Kérdés: 2001-ben "X" kft. új tevékenységet vezetett be. A gyártás elindításához jelentős összegű pénzintézeti hitelt vett igénybe. A tevékenységet 2003-ban megszüntette. A tevékenység egy új "Y" kft.-ben folytatódik. "X" kft. "Y" kft.-ben 50 százalékos részesedéssel rendelkezik. "Y" kft. a tevékenység indításához "X" kft.-től eszközöket és készleteket vásárolt. Szerződésben rögzítették, hogy "Y" kft. átvállalja "X" kft. hiteltartozását, továbbá "X" kft.-nél a tevékenységgel összefüggő szállítói tartozásokat, "X" kft. pedig "Y" kft.-re engedményezi a tevékenységgel összefüggő vevőköveteléseit, valamint elengedi "Y" kft. kötelezettségeinek kiegyenlítését, amely kötelezettségek a már említett eszköz- és készletvásárláshoz kapcsolódnak. Hogyan kell a leírtakat elszámolni? Milyen adóhatása van?

Kérdés: Pontakció keretében a csak pontokért adott ajándéktárgy esetén az engedményekre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. Kell-e az átadásnál számlát helyettesítő okmányt kiállítani? Milyen társaságiadó-, illetve áfavonzata van?

Kérdés: A kft. magánszemélytől átvesz térítés nélkül földhasználati jogot. Az átadásnál nincs könyv szerinti érték. Mi számít piaci értéknek? Milyen értéken vegye nyilvántartásba a kft. az ingatlanhoz kapcsolódó földhasználati jogot?

Kérdés: A Számviteli Levelek 44. számában, a 876. kérdésre adott válaszban foglalkoznak a faktoring elszámolásával az ügyfélnél. Társaságunk a vevői számlát kívánja faktorálni. Mi ennek a számviteli elszámolása?

Kérdés: A betéti társaság bel- és kültagja – mint magánszemélyek – adhat-e el a bt. számára ingó vagyontárgyat, és milyen feltétellel? A társaságnál ez anyagköltség lenne?

Kérdés: Cégünk folyamatos szolgáltatást végez (szemétszállítás). A december havi teljesítésű konténeres szemétszállítási számlákat januárban bocsátjuk ki, de decemberre könyveljük. Így a vevő-folyószámlán december 31-ével a januárban kibocsátott számla szerepel. Áfa szempontjából a számlán szereplő teljesítési időpont január hó. A vevő a számlát a számvitelben is csak januárra könyvelte le, így december 31-én nem mutat ki cégünk felé kötelezettséget, de követelésünket január hónapra elismeri. Helyesen jártunk el? Vagy a vevőnek van igaza?