NEAK felé történő elszámolás számlázása

Kérdés: Gyógyászati segédeszközöket forgalmazó egyéni vállalkozó minden hónapban elszámol a forgalmáról a NEAK felé. Ennek alapján a NEAK bizonylatot állít ki az egyéni vállalkozó részére, melynek nettó és áfatartalma van. A vállalkozó számlát nem állít ki a NEAK felé. A könyvelés a bizonylat alapján dolgozik. A kapott támogatás árbevételnek minősül-e? A kapott támogatást be kell állítani az áfabevallásba, és meg kell fizetnie a vállalkozónak az áfát? Helyesen jár el a vállalkozó, hogy nem állít ki számlát a NEAK felé erről az elszámolásról?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 10. számú melléklet I. Jellemzően előforduló bevételek 5. pontban foglaltak szerint a kapott támogatás bevételnek minősül. Így a NEAK-tól kapott támogatás bevételnek minősül. A NEAK a támogatással egészíti ki a térítési díjat, mivel a beteg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Adóalapot növel-e a kamat, kártérítés?

Kérdés:

A társasági adóban növeli-e az adózás előtti eredményt a szállítók (általában közüzemi szolgáltatók) által felszámított kamat, kártérítési díj vagy egyéb jogcímen felszámított és egyéb ráfordításként elszámolt összeg (a közlés időpontjában könyvelhető a tétel)? Érvényes-e itt az a kivétel, miszerint: "Nem minősül bírságnak – így nem növelő tétel – a szerződéses kapcsolatban álló felek között felszámított kötbér, a Ptk. szerinti késedelmi kamat"?

Részlet a válaszából: […] Egyéb ráfordításként kell elszámolni az Szt. 81. § (2) bekezdés b) pontja szerint a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.

Főiskola iparűzésiadó-mentessége

Kérdés: Megbízóm az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működésének támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 4. § (1) bek. d) pontja szerinti magán- (alapítványi fenntartású) felsőoktatási intézmény (főiskola), amely rendelkezik a törvényben foglalt közhasznú jogállással. A főiskola tevékenysége kettős, egyrészt felsőfokú oktatás, másrészt ingatlan-bérbeadás. (Afőiskola az általa bérelt ingatlant albérletbe adja, és ebből árbevétele keletkezik.) Az Ipa-törvény 3. § (2) bekezdése alapján adómentességet élvez a helyi adó alól a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság. Az Ipa-törvény értelmező rendelkezései nem adnak útbaigazítást arra vonatkozóan, hogy a felsőoktatási intézmény (főiskola) "nonprofit gazdasági társaságnak" tekinthető-e. E körülmény miatt a főiskola adómentes státusza nem azonosítható. Szakmai véleményüket kérjük arra vonatkozóan, hogy a közhasznú jogállással rendelkező felsőoktatási intézmény (főiskola) iparűzésiadó-mentességet élvez-e a felsőfokú oktatási tevékenysége után a főiskolai hallgatók által befizetett, a főiskola nettó árbevételének minősülő "hallgatói térítési díjak" után? Illetve adómentességet élvez-e az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó nettó árbevétele után?
Részlet a válaszából: […] A Htv. mindösszesen egy rendelkezésében, a 3. §-ának (5) bekezdésében tesz említést a felsőoktatási intézményről. E szerint az állam által alapított vagyonkezelő által fenntartott közhasznú felsőoktatási intézmény nem tartozik a törvény, a helyi adók hatálya alá....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Térítés nélküli átvétel egyházi iskolánál

Kérdés: Az egyházi iskola kapott egy számlát egy nonprofit kft.-től a tankönyvekről. A számlán az szerepel, hogy "állami forrásból finanszírozott, pénzügyi teljesítést nem igényel". Ebben az esetben a tankönyvszámla értékét hogyan kell könyvelni az iskola könyvelésében, ha térítés nélküli átvétel? Aszámla értéke tartalmazza az állami forrásból finanszírozott pedagógusi példányok értékét is. A tanulók tandíjat, térítési díjat nem fizetnek.
Részlet a válaszából: […] Az egyházi jogi személyek is a számviteli törvény hatálya alá tartoznak. Beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségük sajátosságait a 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet szabályozza.A Korm. rendelet szerint az egyházi jogi személy könyvvezetési kötelezettségének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 25.

Vitorlás kishajó beszerzése, üzemeltetése

Kérdés: Társaságunk vitorlás kishajó beszerzése mellett döntött. A beszerzés célja a partnerekkel, illetve a munkavállalókkal történő megbeszélések helyszínének biztosítása, valamint a munkavállalók, tulajdonosok üdültetéséhez való felhasználása. Társaságunk valamennyi felmerülő adót és járulékot meg kíván fizetni. A vitorlás beszerzésekor felmerülő áfa a beszerzés, így az aktivált összeg részét képezi, azaz nem helyezhető levonásba? A kishajó beszerzési értékét terheli-e más adó? (Itt az egyes meghatározott juttatásokat terhelő adókra gondolok.) A kishajó használata során mikor és milyen költségeket terhel szja + szocho?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz először azt kell tisztázni, hogy a beszerzésre kerülő vitorlás kishajó mennyiben szolgálja a vállalkozási tevékenységet. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek lehetne tekinteni a kishajóval kapcsolatos költségeket akkor, ha csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.

Adómentes személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt azt itt nem ismételjük meg. Az alábbi válasz csak az adómentes személyi jellegű egyéb kifizetésekre vonatkozik.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú melléklete tartalmazza a magánszemélyek adómentes bevételeit. Amennyiben ezen bevételeket a munkáltató, a vállalkozó (kifizető) juttatja a munkavállalójának, illetve más magánszemélynek, célszerű, ha ezen kifizetéseket a munkáltató, a vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Adómentes juttatások elszámolása

Kérdés: A nem pénzben kapott adómentes juttatásokat az Szja-tv. 1. számú melléklete részletezi. Ezek többsége tételesen nem szerepel a személyi jellegű egyéb kifizetések között, ennek ellenére elszámolhatók ott?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy azok a személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak, mivel azok a természetes személyek részére teljesített kifizetések, elszámolt összegek. A kifizető által a természetes személy részére teljesített olyan kifizetések, elszámolt összegek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Szociális étkeztetés számlázása

Kérdés: Önkormányzatunk a szociális étkeztetést 2018. augusztus 1-től helyi vállalkozótól vásárolja meg. A vállalkozó áfamentes. Az étkezési térítési díjat utólag az önkormányzat részére leszámlázza. A szociális étkező a normatív támogatás és a vásárolt étkeztetéstérítési díj közötti különbözetet az önkormányzat részére fizeti meg számla ellenében. A szociális étkezők felé kiállított számlát áfásan kell kiszámlázni, vagy áfamentesen?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján feltételezhető, hogy az önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti szociális étkeztetést nyújt, melyet egy gazdasági társaságon keresztül teljesít. Az étkezés nyújtója az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Holtig tartó eltartás ingatlan ellenében

Kérdés: Magánszemély a közhasznú nonprofit kft.-vel eltartási szerződést kötött. A tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát a kft.-re ruházta át, és megállapodott a kft.-vel, hogy élete végéig természetben ellátják. A tartás értékét a kft. által megjelölt havi térítési díj mértékében határozták meg. A tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba tartás jogcímén bejegyezték. A holtig tartó eltartási jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be. Hogyan és milyen értéken kell a kft.-nél könyvelni a gazdasági eseményeket? A magánszemélyt terheli-e és mikor bevallási és adófizetési kötelezettség az ingatlan elidegenítéséhez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] A tartási szerződésre vonatkozó előírásokat a Ptk. 6:491-6:496. §-ai tartalmazzák. Ezen előírásokat a kérdés szerinti szerződés – úgy tűnik – tartalmazza azzal, hogy a kft. a tartásra kötelezettséget az ingatlan tulajdonjogának megszerzése ellenében vállalta magára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Saját üdülőnél az üdülési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni a saját üdülőben üdültetett munkavállalók üdülési hozzájárulását?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a munkavállalónak az adott évben juttatott pénzösszegnek az éves keretösszeget meg nem haladó része, az éves keretösszeget meghaladó része pedig egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.
1
2
3
6