3600 talált cikk a tevékenység kifejezésre

Kérdés: Társaságunknál külföldi/belföldi kiküldetések vannak rendszeresen. Ha cégautót használ a munkavállaló, abban az esetben milyen adózási kötelezettséggel jár, és mik az ehhez szükséges dokumentációk (kötelező-e útnyilvántartást vezetni, vagy a kiküldetést hasonlóan a saját autóshoz kell nyilván tartani? Sorszámozottnak kell-e lennie? Mik a formai követelmények? Kérem, segítsenek ebben, mert sehol nem találok erre egyértelmű választ, vagy használható kész nyomtatványt.

Kérdés: Egy adott kft. EUR-ban vezeti a könyvelését. Az ügyvezető a tevékenységéért ügyvezetői díjat kap a kft.-től (a magánszemély nem tulajdonosa a kft.-nek), amelynek a díját a közöttük lévő szerződés értelmében EUR-ban határozták meg. Az ügyvezető olaszországi illetőségű, tehát EUR-ban készíti a bevallását Olaszországban. A tárgyhavi nettó jövedelmet a tárgyhónap utolsó napjáig megtérítik a részére EUR-ban. A bérszámfejtés a törvényben meghatározott árfolyamon átszámítja a szerződés szerinti bruttó összeget, és az szja összegét HUF-ban vallja be. Az ügyvezető az M30-as igazolást az éves jövedelméről HUF-ban fogja megkapni. A kft.-nek a könyvelésében a bruttó és a nettó jövedelem rögzítésekor szükséges a tételekhez (másodlagos) HUF-értéket társítania, vagy mivel az ügyvezető és a kft. közötti szerződés kizárólag EUR-ban meghatározott bruttó összeget tartalmaz, és a jövedelem HUF-ra történő átváltása csak az szja meghatározása érdekében történik ez elhagyható (ezáltal elkerülve az árfolyam-különbözet keletkezését)? Kérjük a választ egy konkrét példán keresztül is levezetni: Bruttó díj: 1000 EUR október hóra, és a kifizetés 10. 28-án megtörténik.

Kérdés: Őstermelő helypénzt számlázott őstermelőnek. Megteheti ezt?

Kérdés: A kft. tagjai egyszerűsített végelszámolásról döntöttek. 2016-ban az 500 E Ft-os jegyzett tőkét az eredménytartalék terhére emelték fel 3000 E Ft-ra. A 2500 E Ft különbözet végelszámolásakor a vállalkozásból kivont jövedelemként kerül számfejtésre. A végelszámolás során a V2 mérlegben a 411. jegyzett tőkével szemben elszámolható ez a 2500 E Ft? Ha nem, akkor mivel szemben számolható el, illetve mikor?

Kérdés: A tulajdonostársak közössége iparűzésiadó-alanynak minősül? Ők ugye magánszemélyek, akik adószámot kérnek, például férj-feleség. Egy vidéki önkormányzati adóhatóság úgy gondolta, hogy hiányzik egy tulajdonostársi közösségnek az iparűzésiadó-bevallása. Jogos az önkormányzati adóhatóság igénye?

Kérdés: Társaságunk egy román-kanadai állampolgárt alkalmazott teljes munkaidőben 2024. 09. 02-től. A munkaviszony megkezdése előtt 2024. 08. 31-éig Kanadában dolgozott és élt. A munkavállaló rendelkezett bejelentett lakcímmel, tajszámmal, adóazonosítóval – életvitelszerűen élt Magyarországon a fenti dátumtól. 2024. 09. 02-től munkabérétől levontuk az adó- és járulékterheket, bevallottuk és megfizettük a magyarországi adóhatóság részére. Sajnos az élethelyzete úgy kívánja, hogy visszaköltözzön Romániába (2024 októberében – jelenleg – fizetés nélküli szabadságon van 4 hétig) azon időszakra, amíg meg nem oldódik a családi problémája. Ezt követően pedig vissza szándékozik költözni Magyarországra életvitelszerűen. A munkavállaló szaktudására távmunkában továbbra is szüksége van a társaságnak. Keressük azt az alkalmazási módot, amelyben őt továbbra is tudnánk foglalkoztatni távmunkában, valamint hogy a magyar munkáltatónak milyen adó- és járulékkötelezettségei vannak.

Kérdés: Adott a Kereskedő Kft., amelynek tulajdonosai 2 fő magyar magánszemély 99,6%-os és 0,4%-os arányban. A társaság 2021. 01. 01. óta kivaadózás alatt működik, előtte a társasági adó hatálya alá tartozott. A társaság rendelkezik egy nagy értékű ingatlannal, amelyben tevékenységét folytatja. Az ingatlant a társaság 1997-ben építtette, az építés után az áfát visszaigényelte. A társaság a saját tulajdonú ingatlanját mind bérbeadás, mind eladás tekintetében áfamentesen végzi. Gazdasági megfontolások mérlegelése után felmerült az a gondolat a tulajdonosokban, hogy az ingatlant el szeretnék választani a tevékenységtől. Ennek módja az átalakulás, azon belül is a kiválás. Az eredmény a következő lenne: 1. új társaság Kereskedő Kft.: ebben maradna a tevékenység, az alkalmazottak, az alaptevékenység, 2. új társaság Ingatlan Kft.: ebbe kerülne át az ingatlan (telek és ingatlan). A kiválást követően az Ingatlan Kft. bérbe adná az ingatlanját a tevékenység végzéséhez a Kereskedő Kft.-nek. Mindkét cégben a mostani cég tulajdonosai maradnának a jelenlegi tulajdoni aránnyal. A társaság tulajdonosai nem terveznek pénzeszközt szerezni az átalakulás kapcsán. A kérdéseim a következők:
1. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség a szétválás/kiválás kapcsán?
2. Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség a kiváláshoz kapcsolódóan?
3. Keletkezik-e kiva/tao fizetési kötelezettség az átalakulás miatt?
4. A magánszemély tulajdonosoknál keletkezik-e bármiféle adó-, illeték-, egyéb közteherfizetési kötelezettség?

Kérdés: A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: törvény) 68/E. §-a rendelkezik az erdőkezelésről. Abban az esetben, ha az erdőkezelő egy kft., akkor a kezelésbe vett erdővel mint vagyontárggyal kapcsolatban milyen könyvelési tételek merülnek fel? Tárgyi eszközként nyilvántartásba kell-e venni a kezelésbe vett erdőt valamilyen értéken? A törvény (5) bekezdésében az szerepel, hogy „A kezelt erdő az erdőkezelő saját vagyonától és az általa kezelt más erdőktől elkülönült vagyont képez, amelyet az erdőkezelő köteles külön nyilvántartani”. Az erdőkezelés során hogyan kell figyelembe venni a felmerült ráfordításokat az erdőkezelés során, esetleg az erdő újratelepítése során? Beruházásként vagy tárgyidőszaki ráfordításként kell elszámolni? A kezelésbe adó tulajdonos részére kifizetett összeget hogyan kell elszámolni, könyvelni? A törvény (6) bekezdésében az szerepel, hogy az erdőkezelő a később felmerülő várható ráfordítások fedezetéül szolgáló összeget visszatarthatja. Ebben az esetben kevesebb összeget fizet ki a tulajdonosnak, de a ráfordítások, melyeket ebből az összegből fog fedezni, csak később merülnek majd fel.

Kérdés: Ha az alapítványi iskola támogatási megállapodással adja a fenntartó alapítvány számára a támogatást, akkor azt csak az alapítvány alapító okirata szerinti tevékenység támogatására adhatja, vagy megteheti azt is, hogy az alapítvány működésére adjon támogatást?

Kérdés: Egyéni vállalkozó elhalálozása után az egyetlen vagyontárgy a vállalkozás tulajdonában lévő ingatlan, amelyet vállalkozási tevékenységben bérbe ad. Az örökös kiskorú magánszemély, így a vállalkozást nem folytathatja. Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik? Az ingatlan-bérbeadás – esetében – nem tartozik az áfakörbe. Öröklés esetén milyen módon lehet az ingatlant bérbe adni?