Támogatott eszközök átadása

Kérdés: Társaságunk 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú nonprofit kft. A Tourinform-iroda fejlesztésére 25 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptunk, amely projekt keretében az iroda épületének fejlesztése és a tevékenység végzéséhez szükséges eszközbeszerzés valósult meg. A projekt fenntartási időszaka 5 év, amely 2026-ban jár le. A tulajdonos önkormányzat döntése alapján társaságunknak az iroda működtetésével kapcsolatos feladatai 2023. július 31. napjával megszüntetésre kerülnek, ezen feladatokat más jogi személy veszi át. Az iroda működtetését 2023. augusztus 1-től egy egyesület fogja végezni, amely a fenntartási kötelezettséget átvállalja társaságunktól, így visszafizetési kötelezettség a támogató felé nem merül fel. A támogató a kötelezettség átvállalásához elvileg hozzá fog járulni. Az eszközök jelenlegi nettó értéke 20 millió forint, és halasztott bevételként tartjuk nyilván az értékcsökkenés arányában még fel nem oldott támogatási összeget, szintén 20 millió forintot. Milyen értéken értékesíthetjük a fenntartási költséget átvállaló egyesület részére az eszközöket? Térítésmentesen átadhatóak-e az eszközök? Az értékesítéssel együtt a halasztott bevételt egyéb bevételként számolnánk el. Helyesen járunk-e el, vagy kell-e az egyesület részére támogatást átadnunk?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdező társaságtól.A kérdésben leírt esetben hiányoznak a klasszikus értékesítés feltételei. Az egyesület nem vevő, hanem a tevékenység végzésére kijelölt, megbízott szervezet. Ezért az eszközök értékesítése szóba sem kerülhet. Különösen akkor nem, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

Osztrák anyavállalat megvásárolja leányvállalata ingatlanát

Kérdés:

Egy osztrák vállalkozás megveszi magyarországi leányvállalatának üzemcsarnokát, mint ingatlant, majd bérbe adja a magyarországi leányvállalatának. Egyéb eszköze, munkavállalója nem lesz Magyarországon, tehát az ingatlan-bérbeadáson kívül más tevékenységet nem fog végezni. Milyen adófizetési és bejelentési kötelezettségei keletkeznek Magyarországon? Keletkezik-e az osztrák vállalkozásnak ebből kifolyólag telephelye/fióktelepe Magyarországon? Vagy elegendő egy magyar adószámot kérni? Kérem, hogy az áfa-, társaságiadó- és illetékkötelezettség tekintetében is legyen szívesek megírni a választ!

Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 4. § 33/d) pont szerint az osztrák vállalkozásnak az ingatlan térítés ellenében történő hasznosítására tekintettel telephelye keletkezik Magyarországon. Ezért a Tao-tv. 2. § (4) bekezdés a) pontja alapján külföldi vállalkozóként alanya a társasági adónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

EPR (kiterjesztett gyártói felelősségi díj) számviteli kezelése

Kérdés:

Hogyan kell a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat elszámolni?

Részlet a válaszából: […] ...saját célú felhasználásnak minősül a körforgásos termék, ideértve más termék tartozékaként vagy alkotórészeként, gazdasági tevékenység körében:a) a gyártó saját vagy alkalmazottja magánszükséglete kielégítésére való felhasználása;b) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

EPR-díjat hogyan kell könyvelni?

Kérdés:

A 2023. július 1-től bevezetett EPR-díjat hogyan kell könyvelni? A beszerzési ár része, mint a környezetvédelmi díj, vagy egyéb ráfordítás, vagy igénybe vett szolgáltatás?

Részlet a válaszából: […] ...saját célú felhasználásnak minősül a körforgásos termék, ideértve más termék tartozékaként vagy alkotórészeként, gazdasági tevékenység körében:a) a gyártó saját vagy alkalmazottja magánszükséglete kielégítésére való felhasználása;b) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Kormányrendelet szerint jogok és kötelezettségek átadása-átvétele

Kérdés:

A Korm. rendelet értelmében az egyik állami tulajdonban lévő nonprofit társaság, mint "jogelőd", átadja a másik állami tulajdonban lévő nonprofit társaságnak, mint "jogutódnak" a vagyoni jogait és kötelezettségeit, az átvett feladatok ellátásához szükséges ingó eszközállományát, a feladatok ellátásával kapcsolatban kötött szerződésekből eredő jogokat és kötelezettségeket, a munkavállalók feletti munkáltatói jogok gyakorlását és kötelezettségeket. A "jogelőd" és "jogutód" tekintetében miként kell könyvelni az eszköz számlaosztályokat és a forrásoldalt (saját tőke, szállítók, kötelezettségek) helyesen, mivel nem minősíthető beolvadásnak, a "jogelőd" feladatai, követelései és kötelezettségei átadása után a kormányrendelet értelmében végelszámolással megszűnik? A jogelőd folyamatban lévő pályázatelszámolásait miként kell kivezetni a "jogelődnél" és nyilvántartani a "jogutódnál" a könyvekben, különös tekintettel a pályázatokon elnyert támogatói okiratok szerint utalt előlegek és a még el nem számolt vagy még el nem fogadott pályázati támogatásból finanszírozott, adott évben aktív/passzív időbeli elhatároláson szereplő költségek/fejlesztési támogatások ellentételezésére elhatárolt tételeket? A "jogelőd" saját tőkéjével ki felé kell elszámolnia a végelszámolónak?

Részlet a válaszából: […] ...esetében ugyanaz az alapító (a jog szerinti tulajdonos), amely tulajdonos jogosult az alapítói okirat szerint a nonprofit társaságok tevékenységének átcsoportosítására. Ez esetben kapcsolódhat az átcsoportosított tevékenység ellátásához szükséges eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Többféle tevékenység létszámadata

Kérdés: Társaságunk többféle tevékenységet lát el: sport, rehabilitáció, korai fejlesztés, szálloda, vendéglátás. Korai Fejlesztő Központunkban dolgozó kollégák közül mindenkinek egészségügyi szolgálati szerződése van, azonban az irodán dolgozók, tekintettel arra, hogy többféle tevékenységi körhöz is tartozik a munkájuk, heti 20 órás egészségügyi és heti 20 órás sima, Mt. szerinti munkaszerződéssel rendelkeznek. Őket 2 főnek kell tekinteni? A beszámolóban az SZT. szerinti átlagos statisztikai létszámot kell szerepeltetni, amely szerint a havi átlagban legalább 60 munkaórában foglalkoztatott 1 főnek számít. A társaság teljes létszámának kb. 10%-át érinti ez a kérdés, így nagyon nem mindegy, hogy egyazon embert 1 vagy 2 főnek kell tekinteni a beszámolónkban.
Részlet a válaszából: […] Mint ahogyan Ön is írja, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint a kiegészítő mellékletben meg kell adni a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszámát. Az átlagos statisztikai állományi létszám számítását a Központi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Ingatlan rendeltetésének megváltoztatása

Kérdés: A megrendelő kérésének megfelelően a már teljesített építési-szerelési tevékenység, amely az ingatlan rendeltetésének megváltoztatására irányul (tároló irodává való átalakítása), fordított adózás hatálya alá tartozik-e, azzal a kiegészítéssel, hogy a településképi bejelentés megtörtént, de tudomásulvételét a hatóság elutasította (értéknövelő beruházást nem engedélyez), és a változás elvégzését megtiltotta?
Részlet a válaszából: […] A megkeresésből nem derül ki, hogy az ingatlan (a tároló) épület vagy egyéb építmény volt, annak az egészére kiterjedt-e vagy sem. Így vitatható az is, hogy valóban rendeltetésváltoztatás történt-e, vagy valójában beruházással egy új épület jött létre. Így a hatóság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

2022. évi teljesítésű számlák visszaküldése

Kérdés: A 2022. évi szerződésen alapuló, 2022. évi teljesítésű számlákat csak röviddel ezelőtt küldtük meg egy költségvetési intézmény részére. Válaszuk szerint nem tudják a számlákat befogadni, miután a 2022. költségvetési év beszámolóval lezárt időszak, amelynek a módosítására nincs lehetőségük. Véleményünk szerint nem helytálló a számla befogadásának ezen a jogcímen történő elutasítása, mert a számviteli törvény alapelveinek, így a "teljesség" elvének a megvalósulását az államháztartási törvény is biztosítja. Ráadásul, miután a számlázott tevékenység már 2022. évben elvégzésre került részünkről, az már a 2022. évi szerződéses kötelezettségeik között is feltüntetésre került a nyilvántartásukban, tehát tudomásuk volt róla.
Részlet a válaszából: […] Sajnálatos módon a kérdező a saját maga által elkövetett törvénysértéséért a számlát be nem fogadó költségvetési intézményt hibáztatja. Az adott esetben a költségvetési intézmény helyesen járt el. A "teljesség" elvét a költségvetési intézmény a kérdező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Korosztályok díjazottjai – pénzjutalom adózása

Kérdés:

Magyarországon rendezett nemzetközi (művészeti) versenyen korosztályok szerint az első 3 helyezett pénzjutalomban részesül. Ezzel kapcsolatban az alábbi kérdéseim merültek fel:
1. A munkáltatónak milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel kell számolnia EGT-tagállam, illetve harmadik országbeli versenyzők esetében?
2. Kell-e vizsgálni a kettős adóztatásról szóló egyezményeket? Hogyan kell eljárni azon versenyző esetében, akinek országával kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény van?
3. Milyen igazolásokat kell kérni a versenyzőtől a szabályos kifizetés érdekében?
4. A versenyzők 14–24 év közöttiek, rájuk is vonatkozik a 25 év alattiak szja-kedvezménye?
5. Néhányan tárgyjutalomban (serleg, könyv, virág) is részesülnek majd. Ebben az esetben milyen adófizetési kötelezettsége merül fel a kifizetőnek és milyen a díjazottnak?

Részlet a válaszából: […] ...nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát)".B) Ugyanakkor felmerülhet, hogy az első három helyezettnek adott pénzjutalom egy önálló tevékenység ellenértékeként fizetett összeg. Az önálló tevékenységből származó jövedelemmel kapcsolatban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Hulladékgazdálkodási regisztrációs kötelezettség

Kérdés: Kiskereskedelmi tevékenységet végző kft. vas- és fémszerelvények, szerszámok forgalmazását végzi. Az árut döntően belföldről szerzi be, de az Unióból is importál árut. A környezetterhelési díjat megfizeti. Ezenkívül használtelem-gyűjtő pontot is üzemeltet. Van-e regisztrációs kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről a 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet rendelkezik.A hulladékról a 2012. évi CLXXXV. törvény rendelkezik. E törvény szerint hulladékgazdálkodás a hulladék gyűjtése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.
1
14
15
16
346