Találati lista:
11. cikk / 393 Jegyzett tőke forintban és euróban
Kérdés: „A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról” szóló 2014. évi XVI. törvény hatálya alá tartozó befektetési alap a jegyzett tőkéjét forintban és euróban tartja nyilván. A jegyzett tőke euró- (legyen 100 euró) összegének egy része még pénzügyileg nem teljesült, a jegyzett, de még be nem fizetett tőke soron szerepel (legyen 40 euró). Kérdés, hogy az év végi átértékeléssel kapcsolatos, mivel jegyzett, de még be nem fizetett tőkekövetelés is.
– A jegyzett tőke euróösszegét át kell értékelni?
– A jegyzett, de még be nem fizetett tőke összegét át kell értékelni?
– A jegyzett tőke euróösszegéből a 40 eurót, a jegyzett, de még be nem fizetett tőke összegéből is a 40 eurót át kell értékelni?
– Semmit nem kell átértékelni?
– A jegyzett tőke euróösszegét át kell értékelni?
– A jegyzett, de még be nem fizetett tőke összegét át kell értékelni?
– A jegyzett tőke euróösszegéből a 40 eurót, a jegyzett, de még be nem fizetett tőke összegéből is a 40 eurót át kell értékelni?
– Semmit nem kell átértékelni?
12. cikk / 393 Körjáratok napjaira 9000 forintos napidíj
Kérdés: Termékeink bizonyos részét saját sofőrjeink szállítják ki a megrendelők felé, de nem mindennap. Ebben az esetben részükre a körjáratok napjaira adható-e a 9000 Ft-os napidíj adómentesen, annak ellenére, hogy havonta cafeteriát is kapnak?
13. cikk / 393 Autókereskedéssel foglalkozó cég által beszerzett gépkocsik nyilvántartása
Kérdés: Autókereskedéssel foglalkozó cég által beszerzett gépkocsik számviteli nyilvántartásával, készletről tárgyi eszközzé, illetve tárgyi eszközről készletre történő átsorolásával kapcsolatban kérdezem:
A társaság továbbértékesítési céllal szerez be gépjárműveket, de ezen autók egy részét átmenetileg használja saját célra, bemutatóautóként, szervizcsere-autóként, továbbá bérbeadással is hasznosítja. Beszerzéskor a járművek árukészletre kerülnek, később előfordul, hogy átsoroljuk a tárgyi eszközök közé. Például vannak olyan esetek, amikor készletről átminősítésre kerül egy autó tárgyi eszközzé, majd néhány hónap múlva, a körülmények változása miatt, mégis eladásra kerül. Mi a helyes gyakorlat ebben az esetben? Hibás-e az az eljárás, ha év közben a használat elkezdésekor átsoroljuk a készletekről a tárgyi eszközök közé, és újabb funkcióváltás miatt visszasoroljuk a készletek közé?
Más esetekben a gépjárművet tárgyi eszközként hasznosítja (bérbe adja éven túli időtartamra), majd a bérleti időszak letelte után nem szolgálja tovább a vállalkozás érdekeit, és az eladásról dönt. Ekkor vissza lehet-e sorolni a készletek közé, vagy mindenképpen tárgyieszköz-értékesítésnek minősül? Hogyan kellene besorolni az eszközt, ha értékesítési célból szerzi be, de előtte tartósan, a szolgáltatás nyújtása céljából használják? A bérbeadás időszaka alatt tárgyi eszköz, az értékesítést tárgyi eszközként vagy a bérleti időszak végén át kell sorolni a készletbe? Megváltozik-e a gépjármű rendeltetése a bérleti időszak végén, ha már a beszerzéskor is az volt az üzleti cél, hogy a bérleti időszak végén értékesíteni fogják? Mit tekintsünk a használat, a rendeltetés megváltozásának, és milyen időponttal kell az eszközt átsorolni? Az értékesítésről szóló döntés például releváns?
A társaság továbbértékesítési céllal szerez be gépjárműveket, de ezen autók egy részét átmenetileg használja saját célra, bemutatóautóként, szervizcsere-autóként, továbbá bérbeadással is hasznosítja. Beszerzéskor a járművek árukészletre kerülnek, később előfordul, hogy átsoroljuk a tárgyi eszközök közé. Például vannak olyan esetek, amikor készletről átminősítésre kerül egy autó tárgyi eszközzé, majd néhány hónap múlva, a körülmények változása miatt, mégis eladásra kerül. Mi a helyes gyakorlat ebben az esetben? Hibás-e az az eljárás, ha év közben a használat elkezdésekor átsoroljuk a készletekről a tárgyi eszközök közé, és újabb funkcióváltás miatt visszasoroljuk a készletek közé?
Más esetekben a gépjárművet tárgyi eszközként hasznosítja (bérbe adja éven túli időtartamra), majd a bérleti időszak letelte után nem szolgálja tovább a vállalkozás érdekeit, és az eladásról dönt. Ekkor vissza lehet-e sorolni a készletek közé, vagy mindenképpen tárgyieszköz-értékesítésnek minősül? Hogyan kellene besorolni az eszközt, ha értékesítési célból szerzi be, de előtte tartósan, a szolgáltatás nyújtása céljából használják? A bérbeadás időszaka alatt tárgyi eszköz, az értékesítést tárgyi eszközként vagy a bérleti időszak végén át kell sorolni a készletbe? Megváltozik-e a gépjármű rendeltetése a bérleti időszak végén, ha már a beszerzéskor is az volt az üzleti cél, hogy a bérleti időszak végén értékesíteni fogják? Mit tekintsünk a használat, a rendeltetés megváltozásának, és milyen időponttal kell az eszközt átsorolni? Az értékesítésről szóló döntés például releváns?
14. cikk / 393 Tulajdonosi részesedés beolvadás esetén
Kérdés: Kettő, belföldön bejegyzett társaság tulajdonosai a társaságok egyesülését határozták el. Az egyesülés formája beolvadás. A jogutód kft. jegyzett tőkéjét a jogelődök jegyzett tőkéjének együttes összegében állapítják meg. A beolvadás előtti részesedésre jutó saját tőke összege:
– a beolvadó kft.-nél: „A” tulajdonos: 2000 E Ft, 25% 40.000 E Ft;
– „B” tulajdonos: 6000 E Ft, 75% 120.000 E Ft;
– az átvevő kft.-nél: „C” tulajdonos: 1000 E Ft, 33% 1100 E Ft;
– „D” tulajdonos: 2000 E Ft, 67% 2200 E Ft.
A tulajdonosok a jogutód kft. jegyzett tőkéjéből való részesedésüket, a jogelődök saját tőkéjéből való részesedésüket a jogelődök saját tőkéjéből rájuk jutó saját tőke arányának megfelelően határozzák meg. Döntésüket az átalakulási szerződésben rögzítik. Helyes-e az eljárás, vagy van-e egyéb törvényi szabályozás, amit a döntés során figyelembe kell venni? A jogutód kft. részesedésére jutó saját tőke és aránya a jegyzett tőkéből: „A” tulajdonos 40.000 E Ft, 24,49% 2694 E Ft; „B” tulajdonos 120.000 E Ft, 73,5% 8083 E Ft: „C” tulajdonos 1100 E Ft, 0,7% 74 E Ft; „D” tulajdonos 2200 E Ft, 1,3% 148 E Ft; összesen 163.300 E Ft, 11.000 E Ft.
– a beolvadó kft.-nél: „A” tulajdonos: 2000 E Ft, 25% 40.000 E Ft;
– „B” tulajdonos: 6000 E Ft, 75% 120.000 E Ft;
– az átvevő kft.-nél: „C” tulajdonos: 1000 E Ft, 33% 1100 E Ft;
– „D” tulajdonos: 2000 E Ft, 67% 2200 E Ft.
A tulajdonosok a jogutód kft. jegyzett tőkéjéből való részesedésüket, a jogelődök saját tőkéjéből való részesedésüket a jogelődök saját tőkéjéből rájuk jutó saját tőke arányának megfelelően határozzák meg. Döntésüket az átalakulási szerződésben rögzítik. Helyes-e az eljárás, vagy van-e egyéb törvényi szabályozás, amit a döntés során figyelembe kell venni? A jogutód kft. részesedésére jutó saját tőke és aránya a jegyzett tőkéből: „A” tulajdonos 40.000 E Ft, 24,49% 2694 E Ft; „B” tulajdonos 120.000 E Ft, 73,5% 8083 E Ft: „C” tulajdonos 1100 E Ft, 0,7% 74 E Ft; „D” tulajdonos 2200 E Ft, 1,3% 148 E Ft; összesen 163.300 E Ft, 11.000 E Ft.
15. cikk / 393 Jegyzett tőke saját tőkén belüli leszállítása
Kérdés: A kft.-nél a jegyzett tőke (egyéb tőkeelemek javára történő) leszállításakor kötelező-e a meglévő negatív eredménytartalék ellentételezése, vagy a teljes összeg átcsoportosítható a tőketartalék javára?
16. cikk / 393 Üzletrész-visszavásárlás készpénzzel, tárgyi eszközzel
Kérdés: „A” kft.-nek két magánszemély tulajdonosa volt, 50-50%-os tulajdoni hányaddal. Mindkét tag ügyvezetői tisztséget látott el, aláírásuk közös volt. A tulajdonosok között megromlott a viszony, ezért az egyik tulajdonos el szerette volna adni a tulajdoni hányadát. A tulajdoni hányadot az „A” kft. vásárolná vissza, amelyről a megállapodás már megszületett. A visszavásárlás készpénzből és tárgyieszköz-átruházásból fog megvalósulni. A tulajdoni részt az „A” kft. 74 millió Ft értékben vásárolná vissza, amelyből 30 millió forintot készpénzben ki is fizetne. A fennmaradó 44 millió forintot az „A” kft. tárgyi eszközeiből fedezné úgy, hogy a gépkocsiállományból piaci értéket alapul véve kiszámlázná a kilépő magánszemély tag felé. A kilépő tag rendelkezik egy másik „B” kft.-ben is tulajdoni hányaddal, ezért azt szeretné, ha a számlákat a „B” kft. nevére állítanák ki. Ehhez rendelkezésünkre bocsátott egy engedményezési megállapodást, miszerint a „B” kft.-re engedményezi valamilyen tartozás fejében a 44 millió forint értékű tárgyi eszközt, és kéri, hogy a számlákat a „B” kft. nevére állítsuk ki. A tárgyi eszközöket a megállapodás alapján kiszámlázná „A” kft. a „B” kft. részére. Megfelelő ez ebben a formában? Ha nem, akkor milyen egyéb dokumentumok hiányoznak az ügylethez? Milyen könyvelési tételek keletkeznek az ügylet során? A visszavásárolt 50%-os tulajdoni rész értékét az „A” kft. nem értékelte fel, azt csak a két tag együttes döntése alapján határozták meg, és nem történt független könyvvizsgálói jelentés sem az eladás előtt. Ez megfelelő így?
17. cikk / 393 Értékvesztés elszámolása osztalékfelvét után
Kérdés: Adott egy "X" társaság, amelynek a saját tőkéje többszöröse a jegyzett tőkéjének. "A" társaság megvásárolja ezt a céget, és abban bízva, hogy "X" kft. továbbra is jól teljesít, a részesedésért a saját tőke másfélszeresének megfelelő összeget fizetett. Ezt követően az első adandó alkalommal a jegyzett tőkén felüli tőkét teljes összegben kifizeti magának, mint tulajdonosnak osztalékként. "X" kft. saját tőkéje lecsökken a jegyzett tőke szintjére, és közben az is kiderül, hogy nem is várható, hogy a következő években számottevő nyereséget legyen képes elérni. Az anyavállalat "A" társaságnál erre a részesedésre mikor kell, illetve lehet értékvesztést elszámolni?
18. cikk / 393 Közüzemi számlák díjfizetője, számla nélkül
Kérdés: Cégünk a bérelt székhelyén a közüzemi számlák díjfizetője lett, tehát átírásra kerültek a közművek a cég nevére, de a számlát úgy kapjuk, hogy a vevőnévnél nem mi szerepelünk. Tehát se levonható áfát, se jogos költséget nem tudunk könyvelni ezekből a számlákból. Egyáltalán ezeket a számlákat kell nekünk könyvelni? Csak díjfizetőként szerepelünk, vagy ez alapján kellene a tulajdonosnak a bérleti díjat együtt számláznia felénk a közüzemi költségekkel, és ott, abban a számlában már jogosan szereplő áfát levonni, illetve költségre könyvelni? Mivel elég sok a rezsi, a cég semmiképpen nem szeretne elesni sem az áfától, sem a költségérvényesítéstől. Ezért ehhez kérek egy használható megoldást.
19. cikk / 393 Kezelt vagyon elkülönített könyvelése
Kérdés: A bizalmi vagyonkezelő (BVK) és a kezelt vagyon (KV) könyvvezetését egy könyvelőiroda végzi. A könyvelőiroda havi számláiban külön soron feltünteti a bizalmi vagyonkezelő (100 + 27% áfa) és a kezelt vagyon díját (20+27% áfa). A kezelt vagyonnak nincs saját bankszámlája. A kezelt vagyon kizárólag üzleti részesedés, tevékenységből eredő bevétele nincs, mint például ingatlan-bérbeadás. A könyvelésről szóló számlát mindkét, különálló számviteli nyilvántartásba könyvelném az alábbiak szerint:
Bizalmi vagyonkezelő könyvelése:
Számla nettó BVK: T 52 K 454 100
Számla áfa BVK: T 466 K 454 27
Számla nettó KV: T 368 K 454 20
Számla áfa KV (le nem vonható): T 368 K 454 5,4
Szállítót fizet: T 454 K 384 152,4
Kezelt vagyon könyvelése:
Számla nettó KV: T 52 / K 454 20
Számla áfa KV: T 52 / K 454 5,4
BVK-KV pénzügyi rendezés elszámolása: T 454 / K479 25,4
Helyes-e és teljes körű-e a táblázatba foglalt könyvelési metódus?
A bizalmi vagyonkezelő esetén a 368 és a kezelt vagyon esetén a 479 egy elszámolási számla a BVK és a KV között. Azonban ez a fentiek alapján az évek során folyamatosan nő, és nem rendeződik. Továbbá szintén növeli a bizalmi vagyonkezelő állományaiban lévő követelést a kezelt vagyonnal szemben (T 368 / K 311), ha a vagyonrendelő a kezelt vagyonból engedi kielégíteni a vagyonkezelési díjat. Pénzmozgás nem történik. A két egymás közötti elszámolási számla hogyan kerül rendezésre a könyvekben és mikor? Ha a kezelt vagyonnak nincs elkülönült bankszámlaszáma, akkor a bizalmi vagyonkezelő a bankszámlájára érkező (kezelt vagyon) hozamokat miként tartja nyilván a könyveiben? A vagyonkezelési díj rendezése a kezelt vagyonnak melyik sajáttőke-eleméből történhet az indulást követő évben (nincs tartalék) és az azt követő években?
Bizalmi vagyonkezelő könyvelése:
Számla nettó BVK: T 52 K 454 100
Számla áfa BVK: T 466 K 454 27
Számla nettó KV: T 368 K 454 20
Számla áfa KV (le nem vonható): T 368 K 454 5,4
Szállítót fizet: T 454 K 384 152,4
Kezelt vagyon könyvelése:
Számla nettó KV: T 52 / K 454 20
Számla áfa KV: T 52 / K 454 5,4
BVK-KV pénzügyi rendezés elszámolása: T 454 / K479 25,4
Helyes-e és teljes körű-e a táblázatba foglalt könyvelési metódus?
A bizalmi vagyonkezelő esetén a 368 és a kezelt vagyon esetén a 479 egy elszámolási számla a BVK és a KV között. Azonban ez a fentiek alapján az évek során folyamatosan nő, és nem rendeződik. Továbbá szintén növeli a bizalmi vagyonkezelő állományaiban lévő követelést a kezelt vagyonnal szemben (T 368 / K 311), ha a vagyonrendelő a kezelt vagyonból engedi kielégíteni a vagyonkezelési díjat. Pénzmozgás nem történik. A két egymás közötti elszámolási számla hogyan kerül rendezésre a könyvekben és mikor? Ha a kezelt vagyonnak nincs elkülönült bankszámlaszáma, akkor a bizalmi vagyonkezelő a bankszámlájára érkező (kezelt vagyon) hozamokat miként tartja nyilván a könyveiben? A vagyonkezelési díj rendezése a kezelt vagyonnak melyik sajáttőke-eleméből történhet az indulást követő évben (nincs tartalék) és az azt követő években?
20. cikk / 393 Teletankból hiányzó üzemanyag megtéríttetése
Kérdés: A gépjármű-bérbeadással foglalkozó kft. a bérbe adott járműveket teletankkal adja át az ügyfeleinek a bérleti szerződésben rögzítetteknek megfelelően, teletankkal is várja vissza az autókat. A bérleti díjnak nem része a bérleti időszak alatt az üzemanyag biztosítása, ez a bérlő feladata. Előfordul, hogy a bérlő nem teletankkal hozza vissza a járművet, ilyenkor a bérbeadó teletankolja a járművet. A saját nevére kapott üzemanyagszámlát szeretné a bérbeadó továbbterhelni a bérbevevőre. Hogyan jár el helyesen a bérbeadó?
