273 talált cikk a törzstőke kifejezésre

Kérdés: A kft. a tulajdonosi szerkezet átalakításával a társasággal munkaviszonyban álló menedzsment érdekeltségi rendszerét szeretné kialakítani oly módon, hogy részükre biztosítani kívánja az ingyenes vagy kedvezményes áron történő üzletrészhez jutás lehetőségét. A Gt. milyen lehetőséget kínál az érdekeltségi rendszer ilyen módon történő kialakításához akkor, ha a társaság rendelkezik visszavásárolt üzletrésszel, és ha nem rendelkezik? A tulajdonosi szerkezet ilyen módon történő átalakítása során a társaságot és a magánszemélyt milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?

Kérdés: Az "A" kft. egy bt.-től szolgáltatást vásárolt. Utóbb kiderült, hogy a bt. kárt okozott a kft.-nek a hibás szolgáltatással. A bt. időközben kft.-vé alakult minimális törzstőkével. Ha most akarjuk a kárt érvényesíteni, akkor mint bt.-nek kell teljes vagyonával felelni a kárért, vagy a kft.-nek a törzstőke erejéig?

Kérdés: A kft.-nél korábban tőkekivonással a jegyzett tőkét leszállították, de a tulajdonosoknak nem fizették ki. Rendezhető-e a közben negatívvá vált saját tőke valamilyen módon ebből a kötelezettségből? Ha igen, hogyan?

Kérdés: A Gt. szerint a törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a tagokat megillető összeg megállapítása során számításba kell venni – a törzstőke arányában – a törzstőkén felüli vagyon összegét is. A korábbi évek felhalmozott tőketartalékának és eredménytartalékának figyelembevétele mellett megköveteli-e ez a rendelkezés a folyó év eltelt időszaka eredményének, mint már meglévő vagyonnak az arányos figyelembevételét is?

Kérdés: A kétszemélyes társaság "zárszámadó" taggyűlésére a kisebbségi tulajdonos nem megy el. A többségi tulajdonos a megismételt taggyűlésen dönthet?

Kérdés: A kft. 2008. évi határozata: "A taggyűlés elhatározza a törzstőke 1000 ezer Ft-ra történő leszállítását tőkekivonás érdekében. A törzstőke leszállítása a saját tőke egyéb elemeit nem érinti..." A kft. jegyzett tőkéje 10 000 E Ft, eredménytartaléka 50 000 E Ft, tőketartaléka 5000 E Ft volt. A tőkeleszállítást a cégbíróság bejegyezte. A kft. nem akarta arányosan csökkenteni a saját tőke elemeit, mert ezzel veszélyeztette volna a működését. A tagok úgy gondolták, ha az eredménytartalékot és a tőketartalékot a lekötött tartalékba helyezik, akkor mentesülnek az arányosítás alól. A tőkeelemek változásának könyvelése azonban 2009. év végéig nem történt meg. Következmények nélkül még a kifizetések előtt lekönyvelheti-e 2010-ben a kft. a lekötött tartalékba helyezést (indoka a válság)? Ismételten közzé kell-e tenni a beszámolót?

Kérdés: Cégünk alapításakor, 1991-ben a törzstőke devizában történő befizetésekor keletkezett árfolyam-különbözetet az akkori számviteli szabályok szerint tőketartalékként könyveltük. Kérdésünk: a jelenlegi számviteli szabályok szerint hova könyveljük az akkor keletkezett árfolyam-differenciát?

Kérdés: Egy kétszemélyes kft. egyik tulajdonosa 2008-ban eladta az üzletrészét a másik tagnak, és kilépett a kft.-ből. A kilépés időpontjában azonban elmaradt a tagsági viszonyát megszüntető taggal az eredménytartalékból őt megillető rész elszámolása és kifizetése. Ezt az elszámolást elvégezhetjük-e, illetve kötelező-e elvégezni 2010-ben? Mi a teendő akkor, ha a kilépő tag lemond a vagyonnövekmény őt megillető összegéről?

Kérdés: A saját tőke a jegyzett tőke alatt van már 2 éve, és azt pótoltatni kellene pótbefizetéssel, de van a cégben tagi kölcsön is. Lehet-e a tulajdonos által írt nyilatkozattal a tagi kölcsönt pótbefizetésként átkönyvelni? Még taggyűlési jegyzőkönyvre is gondolunk. A társasági szerződésnek tartalmaznia kell a lehetőséget?

Kérdés: Társaságunk a tulajdonosoktól 90 százalékban megvásárolt üzletrészét a tőkeleszállítás szabályai szerint bevonta, így a jegyzett tőke ennek megfelelően lecsökkent. Saját üzletrész bevonása esetén szükséges-e a törzstőkén felüli vagyon (eredménytartalék, tőketartalék) leszállítása is? Ha igen, akkor ez a tagoknak milyen adófizetési kötelezettséggel jár?