Nonprofit kft. veszteségrendezése

Kérdés: Kiemelkedően közhasznú nonprofit kft. tulajdonosa 3 önkormányzat. A társaság nem végzett vállalkozási tevékenységet. 2007-2008. években akkora veszteséggel zárt, hogy a saját tőke mindkét évben negatív lett. A tulajdonosok pótbefizetésről hoztak taggyűlési határozatot, de később észrevették, hogy a pótbefizetést a társasági szerződés nem szabályozta. Egy önkormányzat utalt pótbefizetés címén összeget, a másik kettő csak a megszavazott működési támogatást utalta át. A 2009. évi eredmény várhatóan pozitív lesz. Mit kell könyvelni ebben az esetben? Elszámolható-e a pótbefizetés a tőketartalékba?
Részlet a válaszából: […] ...a tagoknak pedig határozniuk kell apótbefizetés előírásáról, vagy – ha ennek lehetőségét a társasági szerződés nemtartalmazza – a törzstőke más módon való biztosításáról, illetve a törzstőkeleszállításáról, mindezek hiányában a társaságnak más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.

Visszavásárolt üzletrész hozama

Kérdés: Egy cégcsoport szindikátusi szerződést köt azzal a céllal, hogy az egyik cég (B) üzletrészt vásárol a másikban (A cégben), majd tőkeemelést hajtanak végre kizárólag pénzbeli hozzájárulás nyújtásával. A befektető cég (B) csak mint pénzügyi befektető, határozott időtartamra marad tulajdonos. A harmadik cég (C), amely cég eredetileg az "A" cég 100 százalékos tulajdonosa volt, visszavásárlási kötelezettséget vállal az üzletrészre, hozamaival együtt. Az üzletrész hozama a pénzügyi műveletek ráfordítása lesz "C" cégnél?
Részlet a válaszából: […] ...hogy "B" cég a "C" cégtől csak az "A" cégben lévő üzletrész egyrészét vette meg, és a "C" céggel együtt emelik meg az "A" cég törzstőkéjét. (Aválasz szempontjából azonban ennek nincs jelentősége!)Ha "B" cégtőkeemelést hajt végre "A" cégben, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.
Kapcsolódó címke:

Tőkeemelés és átalakulás

Kérdés: A kft. törzstőkeemelését a cégbíróság az alábbi módon jegyezte be: változás kezdete: 2009. 06. 01. Bejegyezve (végzés kelte): 2009. 11. 04. Amennyiben 2009. 08. 31. fordulónappal átalakulástervezetet készítenek elő, a vagyonmérlegben a saját tőkét az új vagy a régi értékben kell meghatározni? Az alultőkésítés számításánál melyik dátumtól lehet a magasabb jegyzett tőke összeggel számolni?
Részlet a válaszából: […] ...helyzetet,sajáttőke-összetételt kell mutatnia. Mivel a vagyonmérleg-tervezet fordulónapjaelőtt már ismert volt a tulajdonosi szándék a törzstőke emelésére vonatkozóan,az átalakulással létrejövő társaság vagyonmérleg-tervezetében legalább a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 18.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletrész visszavásárlása, térítésmentes átadása

Kérdés: Saját üzletrész visszavásárlása, majd térítésmentes átadása kérdésében kérnék segítséget. A kft.-nek két tulajdonosa van, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal, a jegyzett tőke 2x1,5 M Ft, a saját tőke 60 M Ft, így egy üzletrész könyv szerinti értéke 30 M Ft. A kft. az egyik üzletrészt visszavásárolja 30 M Ft-os értéken, az eladó magánszemély tulajdonost terhelő, az ügylettel kapcsolatos adókat, a 1,5 millió forint beszámításával, a kft. rendezi. A kft.-nek a visszavásárolt üzletrészt térítésmentesen át kell adnia a másik tulajdonosnak, aki azonban ezáltal egy fillérrel sem gyarapodik, de a térítésmentes átvétel miatt adófizetésre kötelezett. Hogyan lehetséges, hogy a maradó tulajdonosra jutó saját tőke ugyanannyi, mint a kivásárlás előtt, és mégis adóznia kell? Vagy a gondolatmenetünk sántít?
Részlet a válaszából: […] ...egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni, vagy azta tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélkül átadni, illetve atörzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni. A kérdésben leírtesetben a térítés nélküli átadást választották...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.

Törzstőke-leszállítás

Kérdés: A kft. törzstőke-leszállítást hajtott végre tőkekivonással. A tagok: X és Y magánszemélyek, Z kft. Z tag jegyzett tőkéjét taggyűlési jegyzőkönyvben rögzített módon tőkekivonással leszállították. Rendelkeztek a tagok törzsbetétjeinek részarányáról, de nem rendelkeztek a kivont tag jegyzett tőkéjének felhasználásáról. A közzététel, a cégbírósági bejegyzés, végzés megtörtént. A cégbírósági bejegyzés után a két tag, X és Y részére részarányosan kifizetésre került. A kifizetés jogos-e? Eredménytartalék-csökkenés nincs elszámolva.
Részlet a válaszából: […] Nehéz olyan kérdésre válaszolni, amely önmagában isellentmondásos.Ha a Z tag törzsbetétjét (üzletrészét) tőkekivonássalcsökkentették, akkor a cégbírósági bejegyzés után a Z tagot megillető összeget(a jegyzett tőkét és a kivont jegyzett tőkére jutó jegyzett tőkén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.
Kapcsolódó címke:

Jegyzett tőke leszállítása az eredménytartalékkal szemben

Kérdés: Tájékoztatást kérek arról, hogy az Szt. 37. §-a (1) bekezdésének b) pontja mely esetekre vonatkozhat, figyelembe véve a 4385. kérdésre adott válaszukat is.
Részlet a válaszából: […] ...– jellemzően a veszteségmiatt – negatív előjelű, a negatív előjelű érték összegében.A Gt. 160. §-ának (1) bekezdése szerint a törzstőkeleszállításáról döntő taggyűlési határozatban meg kell határozni, hogy atörzstőke-leszállításra tőkekivonás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.
Kapcsolódó címke:

Társaság alapítása nem pénzbeli hozzájárulással

Kérdés: A kft. alapításához elegendő-e, ha az 500 ezer forint jegyzett tőkét az alapító tagok csak és kizárólag eszközökben bocsátják a társaság rendelkezésére? Milyen teendőkkel kell számolnia a társaságnak? Milyen könyvelési tételek vannak?
Részlet a válaszából: […] ...Gt. 114. §-a szerint a társaság törzstőkéje az egyes tagoktörzsbetéteinek összességéből áll. A törzsbetét a tagok vagyoni hozzájárulása,amely pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulásból áll. A törzsbetét összegét– a Gt. előírásai figyelembevételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékelőleg havonta

Kérdés: Vállalkozásunk 2010-re bejelentkezik az evaalanyok közé. Az evaalanyiság egyik jelentős előnye, hogy a költségek elszámolása után fennmaradó eredmény adófizetési kötelezettség nélkül a vállalkozásból osztalék, illetve osztalékelőleg formájában kivehető. Kérdés az, hogy mikor? Mivel a napi átlagos pénztári pénzkészlet limitjére vonatkozó szabály az evaalanyokra is érvényes, a havi osztalékelőleg-elszámolás lenne a célszerű. Van-e ennek valamilyen akadálya? Elegendő ezt a társasági szerződésben rögzíteni?
Részlet a válaszából: […] ...kiegészített összegét, és a társaságnak az Szt. szerinthelyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökkenhet a törzstőkeösszege alá, továbbá– a tagok vállalják az osztalékelőleg visszafizetését,amennyiben utóbb az Szt. szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.
Kapcsolódó címkék:  

Tulajdonosváltással kombinált tőkeleszállítás

Kérdés: Az egyszemélyes kft. 2009 júliusában tőkeleszállításról határozott tőkekivonással, 500 millió forintról 500 ezer forintra szállítva le a jegyzett tőkét. A tőkeleszállítást a cégbíróság 2009. október 30-án bejegyezte. A tulajdonos 2009. október 25-én kelt szerződésben értékesítette a 100 százalékos tulajdonrészét jelképes összegért (1 millió forintért). A tőkeleszállítást a cégbírósági határozat napjával könyveljük, a tulajdonossal szembeni kötelezettség előírásával. Felmerült a kérdés, a tőkeleszállítással kivont tőke a régi vagy az új tulajdonost illeti meg?
Részlet a válaszából: […] ...egyszemélyes kft. tulajdonosa az alapító okiratmódosításával dönthet a törzstőke leszállításáról. A törzstőke tőkekivonással történőleszállításakor – a Gt. előírása szerint – a tagokat megillető összegmegállapítása során számításba kell venni –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.
Kapcsolódó címke:

Saját tőke szerkezetének megváltoztatása

Kérdés: Milyen lehetőség van arra, hogy egy kft. megváltoztassa a saját tőke szerkezetét, saját elhatározásából? (Például a jegyzett tőke és a tőketartalék csökkentése az eredménytartalék javára.) A társaság saját tőkéjének minden eleme pozitív. A saját tőke mind a jegyzett tőkét, mind a társasági formára előírt kötelező legkisebb mértéket jelentősen meghaladja. Tőkekivonás nem történne, a saját tőke összege nem változna.
Részlet a válaszából: […] ...továbbá az Szt. 36-38.§-aiban foglaltakra kell tekintettel lenni. A Gt. 159. §-ának (1) bekezdése alapján a taggyűlés atörzstőkét leszállíthatja, a Gt.-ben meghatározott esetekben pedig kötelesleszállítani. A 160. § (1) bekezdése alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.
Kapcsolódó címke:
1
17
18
19
28