194 talált cikk a továbbszámlázás kifejezésre

Kérdés: Az alábbi esetre, annak számlázására keressük a helyes választ. Adott egy "A" kft., amely saját gépkocsijait (tárgyi eszközeit) adja bérbe egy vele kapcsolt vállalkozásban lévő "B" kft.-nek (havi számlázás történik a bérbeadásról 27% áfával). A "B" kft. munkavállalói használják a bérelt gépkocsikat üzleti útjaikra. Sajnos előfordul, hogy közigazgatási bírságról szóló határozatot (pl. gyorshajtás, parkolási bírság) kap az "A" cég, mint tulajdonos a tárhelyére, mely bírságokat a "B" cég dolgozói okozzák. Mivel a bírságot a bérbeadó továbbhárítja a bérlő felé, ő pedig a "vétkes" magánszemély felé, mi a helyes eljárás, számlázás, áfakulcs akkor, amikor a határozat szerinti bírság összegét továbbhárítjuk, amelynek összege a határozatban 39.000 forint?

Kérdés: Az "A" kft. mint bérbeadó "B" cégnek bérbe adja a gépkocsikat. A "B" kft. is továbbadja bérbe a kocsikat a "C" kft.-nek (mind kapcsoltak egymással), és itt a "C" kft. dolgozója lesz a végső bírságot keletkeztető személy. Abban az esetben, ha "A" bérbeadó kft. megismeri "C" cég tájékoztatása alapján a bírságot okozó magánszemélyt, akkor a fenti 39 E Ft bírságot 27%-kal növelten, vagy a 39 E Ft-ot az áfa hatályán kívül kell-e számláznia a magánszemély felé? Egyáltalán számlázhat-e az "A" kft. a magánszemély felé, akivel az "A" cég nincs közvetlenül szerződéses kapcsolatban?

Kérdés: Társaságunknak lehetősége nyílik bérelt ingatlannal kapcsolatos beruházás során keletkezett tételeket kiszámlázni a bérbeadó felé kiépítési hozzájárulás terhére. Az így befogadott számlákat (amelyeket cégünk befogad a beruházás kapcsán, és később továbbterhelésre kerülnek) beruházásra vagy közvetített szolgáltatásra kell könyvelnünk?

Kérdés: Önkormányzatunk szerződést köt egy kivitelezővel útfelújításra. Az útfelújítás során a más tulajdonában lévő helyrajzi számon is elvégzik az útbekötést. Az önkormányzat kifizeti a kivitelezés teljes költségét, majd a másik tulajdonosnak (különmegállapodás alapján) továbbszámlázza a kivitelező által kiszámolt, rá jutó beruházás költségét. Helyesen jár-e el az önkormányzat, ha az idegen tulajdonra jutó rész beruházási értékét beruházásként könyveli, és a továbbszámlázást ingatlan értékesítéseként vagy pedig közvetített szolgáltatásként kellene-e könyvelni, mind a kiadási (K335), mind a bevételi (B403) oldalon?

Kérdés: Cégünk ipari csarnokot épít. Az egyik bérlőnk egyedi iroda kialakítását kérte. A bérleti szerződést úgy fogalmazták meg, hogy az irodakialakítás extra költségei a bérbevevőt terhelik. A bérbeadó, azaz a cégünk szerződött a kivitelezővel. A kivitelezési munkák arányos részét (ami a szerződésben megnevezésre került) pedig továbbszámlázta a bérbevevő (a megkeresésben: bérbeadó) részére. A bérbevevő felé számlázott összeg minek minősül a cégünknél? Beszélhetünk-e itt közvetített szolgáltatásról? Milyen módon kell a könyveinkben szerepeltetni?

Kérdés: Belföldi székhelyű gazdasági társaság üzletviteli tevékenysége szerzői jogvédelemben részesülő szoftvertermék fejlesztése. A létrehozott szoftvert a társaság számviteli nyilvántartásában a szellemi termékek között tartja nyilván. A szoftvert létrehozó társaság (A társaság) a szellemi termékként nyilvántartott szoftver felhasználási jogát, felhasználási szerződés alapján, 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31-e közötti időtartamra egy másik belföldi gazdasági társaságnak (B társaság) értékesíti. Az A társaság által számlázott felhasználói jog értéke magában foglalja a 12 hónapos időszakra járó felhasználói díj értékét, amely 2022. évben pénzügyileg be is folyik az A társasághoz. Az időarányosan a 2023. évet illető, de 2022-ben befolyt felhasználói díjat el kell-e határolni a T 91 – K 48 könyvelési tétellel? A felhasználói jogot megvásárló gazdasági társaság (B társaság) a 2022/2023. évre vonatkozó felhasználói jogot 2022-ben változatlan formában, szintén az említett 12 hónapos időtartamra egy harmadik társaságnak (C társaság) értékesíti, amely végső felhasználónak minősül. Elszámolható-e a B társaságnál a felhasználói jog beszerzése és annak változatlan formában történő továbbszámlázása közvetített szolgáltatásként, ha a megrendelővel kötött felhasználói jog átruházására vonatkozó írásos szerződésben a közvetítés lehetősége és a számlában a közvetítés ténye egyértelműen megállapítható?

Kérdés: Ügyfelem rendezvények szervezésével foglalkozik. A megrendelői általában egy tételben kérik a számlán feltüntetni a rendezvény konkrét megjelölése mellett (8230 TEÁOR – Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése) csak a rendezvényszervezés szöveget, időnként előfordul az is, hogy a megrendelő tételesen kéri a számlán feltüntetni a rendezvényszervezéssel kapcsolatos költséget, külön-külön. Melyik a helyes számlázási mód? Egy soron feltüntetni a "rendezvényszervezés" szolgáltatást, vagy fel kell tüntetni minden esetben a rendezvény kapcsán nyújtott szolgáltatásokat részletesen, vagy elég, ha csak a megrendelő kérésére van részletezve? A megrendelő nem fogadja el a szolgáltatások közvetítését. A rendezvényszervezésre milyen típusú szerződést lehet, kell kötni a vásárolt szolgáltatások esetében? Lehet vállalkozási szerződés is? Ha igen, akkor a rendezvényszervezéshez igénybe vett szolgáltatásokra köthető-e a szolgáltatás nyújtójával a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés, vagy csak megbízási szerződés lehet? Az innovációs járulék alapja megegyezik az iparűzési adó alapjával. Így esetünkben csak az alvállalkozói díjjal lehet csökkenteni az adóalapot. A halmozódások kiszűrése miatt szeretnénk tudni, hogy milyen típusú szerződést kell alkalmazni az egyes vásárolt szolgáltatások esetében.

Kérdés: A közigazgatási bírság továbbszámlázása áfaköteles?

Kérdés: Tavaly már fordultam Önökhöz hasonló kérdéssel. Kérem, hogy a bevételek bizonylatolásával kapcsolatosan fejtsék ki részletesebben a véleményüket! Tudomásom szerint az üzletfenntartó szövetkezetet a lakásszövetkezethez hasonlóan kell kezelni a bevételek bizonylatolása tekintetében. Jól tudom? Kérdésem a beszedett havi díjak bizonylatolására vonatkozik. Az üzletfenntartó szövetkezet tagjai által fizetett havi díj tartalma: közös költség, szemétszállítási költség (átalány fizetése történik), közös képviselő díja, befizetés a felújítási alapba. A felsoroltak között van olyan tétel, amely az Áfa-tv. hatálya alá tartozó szolgáltatásnak minősül? Amelyről esetleg számlakiállítási kötelezettsége merül fel a szövetkezetnek? Jelenleg a befizetéseket a szövetkezeti tagok banki átutalással teljesítik a szövetkezet által év elején kiadott elszámolás alapján, amely az adott évi befizetendő előirányzatot, valamint (év közben kiadott elszámolás esetében) az év közbeni befizetéseket is tartalmazza. Helyes ez az eljárás? Vagy számlakiállítási kötelezettsége lenne a szövetkezetnek? Ha az üzletházban olyan üzlettulajdonosok is vannak, akik nem tagjai a szövetkezetnek, az ő esetükben másként kell bizonylatolni az általuk befizetett összegeket? A válaszban kérem feltüntetni az irányadó jogszabályi hivatkozásokat is!

Kérdés: Cégünk eddig a beérkezett mobiltelefon-számlából a dolgozó által bármilyen magáncélú letöltést, vásárlást (lottó, adomány, autópálya-matrica vásárlása saját gépkocsira) továbbszámlázott a dolgozó felé, majd a béréből történő levonással rendezte azt. Megoldás lehet-e a továbbszámlázás helyett (a magas számlakiállítási díj miatt, amit a könyvelőség alkalmaz), hogy ezeket a tételeket előírjuk a dolgozóval szembeni követelésként, és a dolgozó béréből történő levonáskor megszüntetjük a követelést? Vagy muszáj a kiszámlázással élnünk?