Osztalékelőleg nem mindegyik tulajdonosnak

Kérdés: A kft. osztalékelőlegről döntött a tulajdoni hányadok arányában. A közbenső mérleg adatai szerint megfelel a feltételeknek. A kifizetést csak az egyik tulajdonos részére akarják teljesíteni, a többi tulajdonos nem kéri a kifizetést. Az ügyvéd ezt nem ellenzi. Nem értek egyet az ügyvéddel, de nem találok a Gt.-ben egyértelmű tiltást a kifizetés eltérő mértékére vagy nem teljesítésére. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 133. §-a valóban csak azt tartalmazza, hogy a taggyűlés osztalékelőleg fizetéséről mikor határozhat. Logikusnak az tűnik, hogy ha a taggyűlés határozott, akkor az osztalékelőleget fizessék ki.Az osztalékelőleg azonban még nem osztalék, elő­fordulhat, hogy azt vissza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.

Magánszemélyek kapcsolt vállalkozása

Kérdés: Két magánszemély (férj és feleség) egy gazdasági társaságot hoztak létre, melyben 50-50%-os tulajdoni hányaddal rendelkeznek. A társaság 100%-os tulajdonában áll egy másik gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság2). A társaságok könyvelőjének álláspontja szerint magánszemélyek nem minősülhetnek a Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak, így többek között bejelentési kötelezettség sem kapcsolódik a társaságok és a magánszemélyek (férj és/vagy feleség) közötti ügyletekhez. Nyilvánvaló, hogy amennyiben magánszemélyek nem minősülhetnének kapcsolt vállalkozásnak, akkor nem lenne arra szükség, hogy az adóalap-korrekcióval érintett, kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek köréből a törvény kiemelje azon ügyleteket, amelyek egyik oldalán (azaz kapcsolt vállalkozásként) a magánszemélyek egy meghatározott köre (egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyek) áll. Helyes a könyvelő fent ismertetett álláspontja? Igaz az, hogy magánszemélyek a Tao-tv. (4. § 23. pont) szerint nem minősülhetnek kapcsolt vállalkozásnak?
Részlet a válaszából: […] A magánszemélyek és a társaság (a társaság 100%-os tulajdonában álló leányvállalat is) kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. A magánszemélyek és a társaság, illetve a leányvállalat a Tao-tv. 4. § 23. pontjának b) alpontja, a társaság és a leányvállalat a Tao-tv. 4....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 7.

Többségi tulajdonos halála esetén az üzletrész értéke

Kérdés: Kapcsolódóan az 5886. kérdésre adott válaszhoz megjegyzem, az Szt. 21. §-ában nincs utalás arra, hogy az elhunyt tag halálának napjára közbenső mérleget kell készíteni, mint ahogyan írják. Szükségem lenne a jogszabályi helyre való hivatkozásra, mert az örökösödési illetéket a 2011. 05. 31-én közzétett hibás beszámoló saját tőkéje alapján szabták ki, amelyben 17 millió forint összegű tőketartalék volt szabálytalanul.
Részlet a válaszából: […] A választ az illetéktörvény vonatkozó előírásaival kezdjük. Az Itv. 3. §-ának (1) bekezdése alapján az öröklésiilleték-kötelezettség az örökhagyó halála napján keletkezik. A 7. § szerint az öröklési illeték tárgya a haláleset folytán történt vagyonszerzés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Kapcsolódó vállalkozás

Kérdés: Segítségüket kérem a 2004. évi XXXIV. tv. értelmezésében.
A kis- és középvállalkozás besorolásánál a beszámoló adatait össze kell-e vonni, ha van egy magyarországi és egy romániai cég? Mind a két cégnek 50-50%-ban ugyanaz a két fő magánszemély a tulajdonosa. A két cég egymással nincs üzleti kapcsolatban.
Részlet a válaszából: […] A Kkv. tv. 4. §-ának (5) bekezdése szerint kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek (...) azok a vállalkozások, amelyek egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén a (3) és (4) bekezdésben meghatározott jellegű kapcsolatban állnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozás, közeli hozzátartozók

Kérdés: Az alábbi esetben fennáll-e kapcsolt vállalkozási viszony?
1. vállalkozás (bt.)
Tulajdoni hányad: férj 25%, feleség 25%, férj testvére 25%, férj testvérének gyermeke 25%
2. vállalkozás (kft. 1.)
Tulajdoni hányad: férj 100%
3. vállalkozás (kft. 2.)
Tulajdoni hányad: feleség 100%
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 4. §-a 23. pontjának c) alpontja szerint kapcsolt vállalkozás: az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik, azzal, hogy azokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Kedvezményezett átalakulás tulajdonihányad-átadással

Kérdés: A kft. kedvezményezett átalakulás keretében zrt.-vé alakul. Tulajdonosai: egy magánszemély és egy társaság (ennek a társaságnak is tulajdonosa a magánszemély). A kft. tulajdonosai megállapodnak abban, hogy a tulajdoni hányadaikat megváltoztatják: a magánszemély tulajdoni hányada a kft.-ben 99%, a zrt.-ben 23% lesz, a társaságé 1%-ról 77%-ra emelkedik. Adó- és illetékmentes-e a megszűnő részhez tartozó saját tőke feletti vagyonnövekedés? Mit és hogyan kell könyvelni a befektető társaságnál?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasznál külön kell kezelni a kedvezményezett átalakulást, illetve a magánszemélynek a tulajdoni hányada egy részéről történő lemondását.Mit kell könyvelni a befektető társaságnak, ha a kft. jegyzett tőkéje 10 M Ft, a saját tőke pedig 90 M Ft volt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Többségi tulajdonos halála esetén az üzletrész értéke

Kérdés: A kft. 90%-os tulajdoni hányadú tagja 2012. augusztusban meghalt. A társasági szerződés kizárja a kft. üzletrészének az örökösök általi öröklését. 2012 novemberében a megmaradt tulajdonosok módosították a kft. társasági szerződését azzal, hogy az elhunyt többségi tulajdonos üzletrészét a kft. visszavásárolja, amelyet a tagok 5 év alatt váltanak meg. A hagyatéki eljárás 2013. áprilisban volt, a végzésben, illetve a kapcsolódó ügyvédi okiratban rögzítették, hogy az elhunyt tulajdonos üzletrészét piaci értéken 2013-ban két részletben váltja meg a társaság. Az örökösök az ellenérték megváltására 2012 augusztusától jogosultak. A társasági szerződést a hagyatéki eljárás lefolytatása előtt a többi tulajdonos módosította, még a 2012. évi beszámoló lezárása előtt.
Részlet a válaszából: […] A válaszadó számára furcsa, hogy a társasági szerződés kizárja az üzletrész öröklését, de ez jogi kérdés. Az viszont a jogszabályok ismeretének a hiányára utal, hogy a 90%-os tulajdoni hányadú tag üzletrészéről a kisebbség a hagyatéki eljárás befejezése előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Társasházi közös tulajdon

Kérdés: Társasház esetében a közös tulajdonú épületrészeket, berendezéseket, helyiségeket be kell-e venni a társasház tárgyieszköz-leltárába az elszámolás és a mérleg elkészítéséhez? Szerintünk a társasháznak, mint jogalanynak a tulajdonában nincs és nem is lehet ingatlan, tehát az említett épület­elemek tulajdonosai a külön tulajdonú ingatlantulajdonosok a tulajdoni hányaduk arányában, így azok nem szerepelhetnek a könyvekben.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem szerepelhetnek, több okból!A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényben (Th. tv.) számos olyan előírás van, ami érdemileg eltér a vállalkozásokra vonatkozó szabályoktól. Azonban a társasházak is az Szt. hatálya alá tartoznak, sajátos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.

Társasházi felújítási hányad elszámolása

Kérdés: A Számviteli Levelek 5371. kérdésére adott válaszukban a társasház felé önálló jogcímen befizetett felújítási alap tulajdonosnál és társasháznál történő elszámolásával foglalkoztak. A válaszhoz kapcsolódó kérdéseim: mi történik, ha a társasház egyik tulajdonosa eladja a társasházban lévő tulajdonát? Mit kell tennie az eladásig fizetett felújítási alappal, amelyet követelésként mutat ki? Mit kell tennie annak, aki az ingatlant megveszi? Kinek milyen bizonylatot kell kiállítania erről? Hol találom meg ezen nyilvántartási mód jogszabályi hivatkozását?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 262. számában az 5371. kérdésre adott válaszban részletesen foglalkoztunk a társasházak közös költségeinek, illetve a felújítási hányad elszámolásával. Hangsúlyozni kell, a társasház elfogadott költségvetése alapján a tulajdonosok által fizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.

Osztalék a kata hatálya alatt

Kérdés: A bt. 2013. évre bejelentkezett a kata hatálya alá. A bt.-ben a beltag 25%, egyik kültag 50%, másik kültag 25% tulajdoni hányaddal rendelkezik. A bt.-ben a beltag nem főállású kisadózó, az 50%-ban tulajdonos kültag heti 8 órás munkaviszonyban fog közreműködni, a 25%-ban tulajdonos nem fog közreműködni. Hogyan lehet 2013-ban a kata hatálya alatt az osztalékot elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy a bt. 2012 végéig milyen adótörvény hatálya alatt működött. Feltételezzük, hogy az Szt. és a Tao-tv. hatálya alatt, és a kata választásakor megállapította az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját és az osztalék utáni adót kiváltó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.
1
10
11
12
22