1813 talált cikk a tulajdonos kifejezésre

Kérdés: Kft.-nk 100 százalékban önkormányzati tulajdonban van, de mi üzemeltetjük a helyi ivóvíz-szolgáltató rendszert. A hidroglóbusz és a kutak az önkormányzat tulajdonában maradtak. 2007-ben állagmegóvás miatt át kellett festenünk a víztornyot, 2 millió Ft-ba került. Elszámolható-e ez az összeg fenntartási költségként, vagy függ attól, hogy a tulajdonos által nyilvántartott értéknek hány százaléka a festés? Mivel új érték nem jött létre, csupán állagmegóvás történt, úgy véljük, nem járunk el szabálytalanul, ha karbantartási költségként könyveljük az összeget?

Kérdés: Az általam könyvvizsgált cég német illetőségű egyszemélyes tulajdonosa megnövelte a társaság alaptőkéjét és egyidejűleg a tőketartalékát. Az alapító határozatban ezek az összegek forintban lettek meghatározva, az összeget azonban euróban utalták. Az árfolyamváltozás miatt az átutalt összeg kevesebb, mint az alapító okiratban szereplő összeg. Hová kell könyvelni az így kimutatott árfolyamveszteséget?

Kérdés: Egy 2004-ben kiadott APEH-állásfoglalás szerint az ingatlan-adásvételi szerződés esetén a tulajdonjog-fenntartásnak nincs adójogi relevanciája, ebből következően a jövedelem szerzésének időpontja a szerződés földhivatalhoz való benyújtásának a dátuma. Észrevételem: a tulajdonjog-fenntartással kötött szerződés létrejöttének a feltétele a maradéktalan pénzügyi kiegyenlítés a polgári jog szabályai szerint. Tehát a maradéktalan kiegyenlítésig nem beszélhetünk ingatlanértékesítésről. Az Szja-tv. 59. §-a az ingatlanátruházásból származó jövedelem adózási szabályait rögzíti, így érdektelen az, hogy a benyújtott szerződés érvényességét a tulajdonjog-fenntartás nem befolyásolja. Helytálló-e az APEH állásfoglalása?

Kérdés: Cégünk bérelt területen lévő saját tulajdonú épületben végzi tevékenységét. A bérleti szerződést 3 évenként újították meg. A cég bérleti díjat fizet a tulajdonosnak. 2007. október 1-jétől hosszú távú, tartós bérleti szerződést kötött a cég. Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként felvehető-e a nyilvántartásba, és mi a könyvelés módja?

Kérdés: Az elengedett tagi kölcsön az elengedés évében a mérleg szerinti eredmény része lesz, és pozitív mérleg szerinti eredmény esetén növeli az eredménytartalékot. Az eredménytartalék terhére pedig megemelhető a jegyzett tőke összege. Az eredménytartalék terhére történő tőkeemelés miatt a magánszemély tulajdonosoknál csak akkor lesz adófizetési kötelezettség az Szja-tv. 68. §-a alapján, ha a tulajdonosok a vállalkozásból a tőkét kivonják? Az emelés önmagában nem jár adófizetési kötelezettséggel a magánszemély tagok esetében? Van-e a tőkeemelésnek a kft.-t terhelő adóvonzata?

Kérdés: A cég könyveiben jelentős külföldi állampolgárságú magánszemély tagtól származó tagikölcsön-állomány található. A hatályos Gt. 13. §-ának (2) bekezdése szerint nem pénzbeli hozzájárulás lehet bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog, ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is. A tulajdonos által adott tagi kölcsönt – mint tulajdonosi követelést – a cég mint adós elismerte, így az apportálható. A törzstőke felemelhető nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával is. A tagi követelést mint nem pénzbeli hozzájárulást a tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történő bejegyzését megelőzően a tulajdonosnak át kell adnia, a társaságnak pedig át kell vennie, és a tagi követelés átvételét könyvelnie kell. A tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával kell a tőkeemelés összegét a jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlával szemben elszámolni. Ezt követően az átvett (az önmagával szembeni) követelést átvezetni a tagi kölcsön miatti kötelezettség (önmagával szembeni kötelezettség) számlára. Kérdések: A leírt gazdasági események járnak-e és ha igen, milyen adófizetési kötelezettséggel a cég, illetve a magánszemély tag esetében? Ha a tagi kölcsön terhére történt tőkeemelést követően a cég úgy dönt, hogy a kötelező tőkeminimumig tőkekivonással vagy az eredménytartalék javára tőkeleszállítást hajt végre, hogyan alakul az adófizetési kötelezettség a cégnél és a magánszemélynél?

Kérdés: A kft. apportként 20 millió forint értékű telek értékével megemelte a törzstőkéjét 1990 decemberében. A tőkeemelést a cégbíróság bejegyezte, a társaság könyvelte. Sajnálatos módon a földhivatalnál nem történt meg az átírás. Mindez 2007-ben derült ki, amikor a társaság leszállította a törzstőkéjét 20 millió forinttal, az apport értékével. Milyen összegű áfafizetési kötelezettség terheli a kft.-t a kivezetett telek értéke miatt (nyilvántartási vagy a piaci érték alapján)? Számviteli szempontból esetleg utólag van-e teendő?

Kérdés: "A" zrt. 100 százalékban tulajdonosa "B" zrt.-nek, "A" zrt. 90 százalékos tulajdonosa "C" zrt. "B" zrt. beolvad "A" zrt.-be. Az átalakuló gazdasági társaság tulajdonosánál, "C" zrt.-nél a rendkívüli bevételek között ki kell-e mutatni az átalakulással létrejött "A" zrt. (változatlanul működő) megszűnő részesedésére jutó saját tőke összegét, illetve a rendkívüli ráfordítások közé ki kell-e vezetni az "A" zrt. részesedésének nyilvántartás szerinti értékét?

Kérdés: A kft. megalakult 3 millió forint törzstőkével. A tagok ebből 1,5 millió forintot a megalakulást követően a választott pénzintézethez befizettek. A cégbejegyzés megtörtént. Az 1 500 000 forintot (a törzstőke fennmaradó részét) 1 év múlva fizetik be. Hogyan kontírozzuk helyesen az előbbi gazdasági eseményeket?

Kérdés: A nyílt végű pénzügyi lízing könyvelésére vonatkozó kérdésekre adott válaszaik alapján a lízingelt eszközt a lízingbe vevőnél beruházásként kell könyvelni. Az általunk könyvelt társaság ilyen konstrukció keretében szerzett be egy targoncát. A lízingbe adó a szerződésben leírta, hogy az eszközt a lízingbe adó aktiválja, és számolja el utána az értékcsökkenést. A lízingdíjak költségként elszámolhatók. Úgy gondoljuk, ugyanaz az eszköz két cég nyilvántartásában nem szerepelhet a tárgyi eszközök között. Mi a helyes eljárás a lízingbe vevőnél?