1788 talált cikk a tulajdonos kifejezésre

Kérdés: Költségvetési intézményünk célbefizetést teljesít társasház részére (tetőfelújításra). A társasházban lévő raktárt vagyonkezelésbe kaptuk, épületként tartjuk nyilván. Hol, hogyan kell nyilvántartani a társasház részére befizetett összeget a könyveinkben a beruházás megvalósulásáig?

Kérdés: Egy belföldi társaság 2022. 09. 01-én indult egyszerűsített végelszámolása sikertelenül zárult le (2022. 08. 31-ig katás volt), melyet a cégbíróság 2023. 05. 08. nappal jegyzett be. Korábban benyújtásra került a végelszámolást lezáró egyszerűsített éves beszámoló a cégbíróság részére 2022. 09. 01. – 2022. 12. 31. időszakra. Mi a teendő ilyenkor? Passziváltatni kellene az említett beszámolót, és leadni egy új beszámolót 2022. 12. 31. fordulónapra, mint normál üzleti évet záró beszámolót? Ha a passziválás a megoldás, akkor annak mi a folyamata?

Kérdés: A Korm. rendelet értelmében az egyik állami tulajdonban lévő nonprofit társaság, mint "jogelőd", átadja a másik állami tulajdonban lévő nonprofit társaságnak, mint "jogutódnak" a vagyoni jogait és kötelezettségeit, az átvett feladatok ellátásához szükséges ingó eszközállományát, a feladatok ellátásával kapcsolatban kötött szerződésekből eredő jogokat és kötelezettségeket, a munkavállalók feletti munkáltatói jogok gyakorlását és kötelezettségeket. A "jogelőd" és "jogutód" tekintetében miként kell könyvelni az eszköz számlaosztályokat és a forrásoldalt (saját tőke, szállítók, kötelezettségek) helyesen, mivel nem minősíthető beolvadásnak, a "jogelőd" feladatai, követelései és kötelezettségei átadása után a kormányrendelet értelmében végelszámolással megszűnik? A jogelőd folyamatban lévő pályázatelszámolásait miként kell kivezetni a "jogelődnél" és nyilvántartani a "jogutódnál" a könyvekben, különös tekintettel a pályázatokon elnyert támogatói okiratok szerint utalt előlegek és a még el nem számolt vagy még el nem fogadott pályázati támogatásból finanszírozott, adott évben aktív/passzív időbeli elhatároláson szereplő költségek/fejlesztési támogatások ellentételezésére elhatárolt tételeket? A "jogelőd" saját tőkéjével ki felé kell elszámolnia a végelszámolónak?

Kérdés: Üzletrész-csereszerződéssel kapcsolatban tenném fel a kérdésemet. Van 3 cserepartner kft., amelyek tulajdonosai cégek. CSP1 partner jegyzett tőkéje 3 M Ft, ebből átad CSP2-nek 750 E Ft-nyi és CSP3-nak 750 E Ft-nyi üzletrészt. CSP1 tagi kölcsöne 201.420 E Ft, ebből átad CSP2-nek 50.355 E Ft-ot, CSP3-nak 50.355 E Ft-ot. CSP2 és CSP3 tulajdonosa egy kft.-nek 50-50 M Ft üzletrésszel, ebből átad CSP2 25 M Ft-ot, CSP3 25 M Ft-ot CSP1-nek. Továbbá tagi kölcsönök CSP2-nek 64 M Ft, CSP3-nak 64 M Ft, ebből átad CSP1-nek 32-32 M Ft-ot. Hogyan kell könyvelni a CSP2 és a CSP3 cégeiben, illetve az általuk alapított cégekben ezt a tranzakciót?

Kérdés: Egy egyszemélyes kft. rendelkezik egy lakóingatlannal. Ezen ingatlant osztalékként szeretné a kft. a tulajdonosának kiadni. Ennek milyen adó- és illetékvonzata van a társaságnál és a magánszemélynél, áfa kapcsolódik-e hozzá, és milyen számviteli elszámolási feladatok merülnek fel?

Kérdés: Éves beszámolót kell-e készíteni egy egyéb egyesületnek, ha nem közhasznú, de 100%-os tulajdonosa egy kft.-nek?

Kérdés: "A" társaság: 100%-os tulajdonos a férj, és egyben az ügyvezető. "B" társaság: tulajdonos "A" társaság 96%-ban, a férj 4%-ban, ügyvezető a férj. "C" társaság bt.: beltag-tulajdonos a férj 50%-ban, kültag-tulajdonos a feleség 50%-ban, ügyvezető. Fennáll-e kapcsolt vállalkozási viszony?

Kérdés: Kft. ügyfelem egy Ingatlanbefektetési Alap tulajdonosa. Az ingatlanalap 2023 júniusában elindította a megszűnési eljárást, ami egy évig is eltarthat. Az ingatlanalap a kollektív befektetési formákról és kezelőikről szóló 2014. évi törvény 79. § (2) bekezdése alapján, a befektetők írásbeli kezdeményezésére tekintettel, előleg formájában történő részkifizetés teljesítéséről döntött. Az összeget utalták, és az ügyfelem bankszámlájára meg is érkezett. Ez az összeg az ügyfelemnél is előlegként legyen nyilvántartva a megszűnési eljárás befejezéséig, vagy a részkifizetésnek (illetve az esetleges további részkifizetéseknek) már lesz eredménykimutatása, azaz a pénzügyi műveletek bevételét növeli?

Kérdés: Társaságunk olyan terméket gyárt, amelyet (márkaépítés céljából) egy társvállalatán (kapcsolt vállalkozásán [melynek tulajdonosa a cégünk, valamint a cégünk magánszemély tulajdonosa]) keresztül visz piacra. Fontos kitétel, hogy belföldön társaságunk kizárólag a társvállalata felé értékesít, és a társvállalat (azaz a kapcsolt vállalkozás) sem vásárol máshonnan az adott termékből; ezáltal a cégünk által gyártott termék első piaci szereplője a társvállalatunk. Könnyű belátni, hogy társaságunk valamivel a piaci ár alatt értékesít a társvállalat felé, amely társaság immár a piaci áron tud megjelenni a piacon a termékkel. Amennyiben társaságunk nem a piaci ár alatt értékesítene, hanem piaci áron, úgy a társvállalat – a termék "tényleges" forgalomba hozója – csak a piaci ár felett tudna értékesíteni, hiszen a társvállalatot egyéb költségek is terhelik, ekképp nem lenne versenyképes (létjogosultsága – mely szerint társaságunk "meghosszabbítása" – megkérdőjeleződne). Ebben az esetben (ebben a sajátos piaci helyzetben) is szükséges-e társaságunknak transzferár-nyilvántartást vezetnie, a piaci ártól való eltérést adóalap-növelő tételként beállítania, holott a kapcsolt vállalkozást csak és kizárólag azon célzattal hozta létre, hogy a társaságunk által termelt árucikkel elsődleges piaci szereplőként a piacon megjelenjen.

Kérdés: Magánszemély tulajdonában lévő Prémium Magyar Állampapírt (kibocsátás dátuma: 2022 és 2023) adna el másik magánszemélynek a tulajdonos úgy, hogy átvezettetné a vevő számlájára. Ez a névértékből és a felhalmozott kamatból tevődne össze, mely összeget a vevő átutalással kifizetné a magánszemélynek. A kérdés az, hogy ezt az ügyletet kell-e szerepeltetni az szja-bevallásban, és ha igen, mi lesz az adózás alapja?