Találati lista:
351. cikk / 427 Külföldi állampolgár eho-ja
Kérdés: A 4%-os eho-t az osztalékelőleg után a magánszemélynek kifizetésekor, vagy az osztalékká minősítéskor kell megfizetni? Kell-e a lengyel állampolgárnak 4%-os eho-t fizetni, ha nem rendelkezik a kifizetés időpontjában megfelelő illetőségigazolással? Ha az igazolást később szerzi be, hol igényelheti vissza a levont és már befizetett eho-t? Mit tartalmazzon az igazolás?
352. cikk / 427 Tévesen fizetett osztalék helyesbítése
Kérdés: A kft. 2002. év végén belépett az evába. 2002. évi mérlegében 3457 ezer forint eredménytartalék és 2509 ezer forint mérleg szerinti eredmény szerepelt. A 2003. évi mérlegében az adózott eredmény 3030 ezer forint, mérleg szerinti eredménye 3000 ezer forint, eredménytartaléka 0, mert az éves mérleg készítésekor 5966 ezer forint összegű tagokkal szembeni kötelezettséget könyveltek az eredménytartalékkal szemben. A tagok szándéka az evás időszak előtti osztalékforrás rendezése volt. A bruttó 5966 ezer forintot 2004 áprilisában kifizették, és az osztalékadózás szabályai szerint leadózták. A 2003. évi eredménykimutatásban a tárgyévi adózott eredményt osztalékfizetésre nem használták fel, 2003. évre vonatkozóan az osztalékfizetésről taggyűlési határozat nincs, az a cégbíróságnál sem került letétbe helyezésre. Hogyan kell kezelni a 2004. évi – osztaléknak nem minősülő – kifizetést? Tagi jövedelemként és utólag megadóztatni, járulékoztatni? Vagy a tagokkal visszafizettetni az eredménytartalékba?
353. cikk / 427 Utólag megállapított túlszámlázás
Kérdés: Egyik ügyfelemnél 2006 végén derült ki, hogy az ügyvezető 2005-2006. év vonatkozásában fiktív számlákat fogadott be, illetve a számlák számos esetben túlszámlázást tartalmaztak. A számlák az épületek bekerülési értékét növelték, felújításhoz kapcsolódtak, és minden esetben kifizetésre kerültek. Az ügyben rendőrségi vizsgálat indult, a túlszámlázás értékét műszaki értékbecslő állapította meg. Növelheti-e a tárgyi eszköz értékét a kiszámlázott, de el nem végzett munka? Mi a teendő azokkal a számlákkal, amelyek már 2005-ben aktiválásra kerültek? Milyen időpontra kell elvégezni az önellenőrzést? Helyes-e, ha a túlszámlázott összeget a követelések közé vezetjük át a bírósági eljárás végéig? Ha követelés lesz, értékvesztést el kell-e számolni?
354. cikk / 427 Ügyvezető adómentes béren kívüli juttatása
Kérdés: A gazdasági társaság többségi tulajdonos tagja, aki a társaság ügyvezető igazgatója, a társaságnál heti 36 órát vagy azt meghaladó munkaidőben dolgozik, 2007. január 1-jétől részesülhet-e a gazdasági társaságtól adó- és járulékmentesen a törvényben meghatározott értékhatárig azon adómentes béren kívüli juttatásokban, amelyek együttes összege a 400 000 Ft/adóév értékhatárba beletartoznak?
355. cikk / 427 Ügyvezető természetbeni juttatásai
Kérdés: A gazdasági társaság többségi tulajdonos tagjának, aki a társaság ügyvezető igazgatója, és a társaságnál heti 36 órát vagy azt meghaladó munkaidőben dolgozik, 2007. január 1-jétől a gazdasági társaság adhat-e adó- és járulékmentesen az Szja-tv.-ben meghatározott határig adómentes természetbeni juttatást? [Szja-tv. 69. §-a és 1. számú melléklete, pl. önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás, kockázati biztosítás, csekély értékű ajándék, étkezési utalvány?]
356. cikk / 427 Nyugdíjas ügyvezető jövedelme (eva)
Kérdés: A kft. evát választott, alkalmazottunk nincs, az ügyvezető nyugdíjas. Jövedelmet kell számfejteni részére az ügyvezetésért? Ha igen, akkor alkalmazotti minőségében, vagy mint nyugdíjas tag?
357. cikk / 427 Házipénztár-nyilvántartás
Kérdés: A kft. házipénztárát egy személyben az ügyvezető kezeli. Hó végén egy kiadási és egy bevételi bizonylatot tölt ki, amelyhez mellékeli a számlákat. Erről – gyűjtő alapján – kerülnek egy összegben, hó végi dátummal könyvelésre az adatok. Ebből következően, egy záró állomány van a hó végén. A házipénztár-szabályzatot így alakították ki. 2006. év végén 10 százalékos osztalékadóval osztalékot venne igénybe a kft. Elfogadható a hó végi záró állomány? A bizonylatok száma havonta 20 és 30 között van. Az átlagos havi kiadás 1-1,5 millió forint.
358. cikk / 427 Házipénztári pénzkészletet befolyásoló tételek
Kérdés: Mi a házipénztár? Hogyan befolyásolja a házipénztári pénzkészletet az elszámolásra kiadott összeg, a társaság nevére szóló bankkártyával felvett készpénz, az elfogadott étkezési, vásárlási stb. utalvány, az ellenértéknek bankkártyával történő kifizetése, a pénzszállítónak átadott készpénz, az ügynök által történő értékesítés készpénzbevétele? Mi a házipénztár?
359. cikk / 427 Korengedményes nyugdíjazás költségeinek elszámolása
Kérdés: A kft. ügyvezető igazgatója 82 százalékban tulajdonosa a kft.-nek. Az ügyvezetői teendőket munkaviszonyban látja el. 2006-ban jogosultságot szerez a korengedményes nyugdíjra. A társaság által átvállalt összeg elszámolható-e a kifizetés időszakában egy összegben költségként? Kell-e emiatt a társasági adó alapját módosítani?
360. cikk / 427 Kft. ügyvezetője munkaviszonyban
Kérdés: Kft. ügyvezetője, aki többségi tulajdonosa is a cégnek, lehetett-e 2004-2005. évben munkaviszonyban a kft.-nél? A taggyűlés gyakorolhat-e munkáltatói jogokat a jelentős befolyással bíró tulajdonos felett? (A tulajdoni hányada 90%.)
