334 talált cikk a vagyoni értékű jog kifejezésre

Kérdés: Filmgyártással és -forgalmazással foglalkozó cég filmforgalmazási szerződést kötött a film előállítójával. A szerződés szerint egy film forgalmazására 2027-ig kizárólagos felhasználási jogot szerzett. A felhasználási díj a szerződés hatálya alatt a film forgalmazásáért kapott bevételek egyes költségekkel csökkentett összegének meghatározott százaléka. Az elszámolás a tárgyévet követő évben a mérlegzárás előtt megtörténik. Mit kell a megszerzett jog bekerülési értékének tekinteni? Az előállítónak a fentiek szerint kiszámított és átadásra kerülő összeget tárgyévi költségként (elhatároltan) kell-e elszámolnia, vagy a vagyoni értékű jogok között bekerülési értéket képez, és csak az értékcsökkenés összege minősül tárgyévi költségnek?

Kérdés: A társaság egy termék védjegyével rendelkezik. Ennek a védjegynek a használati jogát egy másik társaságnak ellenérték fejében átengedi. Az ellenértéket árbevételként számoltuk el. Helyesen jártunk el?

Kérdés: A társaság tulajdonosai a társaság könyveiben szereplő, a haszonélvezeti jogot alapító szerződésben körülírt ingatlanokra 33 évi határozott időre haszonélvezeti jogot kívánnak alapítani. A haszonélvezeti jog vételárát – a szerződés szerint – a haszonélvezeti díj évenként változó összegében kívánják meghatározni. A haszonélvezeti díj évenkénti összegét az ingatlanonkénti árbevétel és egyéb bevétel évről évre növekvő százalékában kívánják meghatározni. Helyesen járnak el?

Kérdés: A saját tulajdonú ingatlanok bérbeadásával foglalkozó kft. át kíván térni mikrogazdálkodói beszámoló készítésére. Az ingatlanok egy része már leíródott, illetve maradványértéken szerepel a nyilvántartásokban. Az adótörvény szerinti leírásnál azonban még értékkel szerepelnek, itt nincs maradványérték. Hogyan alakul, változik-e a leírás a mikrogazdálkodói beszámoló készítésére való áttérés után?

Kérdés: "A" társaságnak 3 belföldi magánszemély tulajdonosa van egyenlő arányban. "A" társaság összes eszköze: 1 000 000 E Ft, jegyzett tőkéje: 3000 E Ft, eredménytartaléka: 350 000 E Ft, lekötött tartalék: 27 000 E Ft, adózott eredmény: 20 000 E Ft, összes kötelezettség: 600 000 E Ft. "A" társaság 100%-ban tulajdonosa "C" társaságnak. A 2016. évi beszámoló elfogadásakor osztalékot szavaznak meg, amelyet a "C" társaságban lévő részesedéssel fizetnek ki a tagoknak. Ezáltal a tagok "C" társaság egyenlő arányú tagjai lesznek. "A" társaságból 20 000 E Ft könyv szerinti értékű ingatlant visznek ki "B" cégbe, amivel az azonnal beolvad "C" társaságba. A kiválással létrejövő "B" cég csak virtuálisan jön létre, vagy cégjegyzékszámmal, adószámmal rendelkező élő jogalany lesz? A kiválásnál nem válik meg a tag a társaságtól véglegesen klasszikus formában, hanem marad mindenki tag, de ki is válik akként, hogy törzsbetétjét csökkenti 20 E Ft-tal, majd az eredménytartalékból a tőkerendezés során pótolva lesz a jegyzett tőke minimumszabálya miatt. Az arányos elszámolás miatt az eredménytartalék arányos részét is viszik 7400 E Ft értékben. A lekötött tartalékból (fejlesztési tartalék) nem visznek semmit. A kötelezettségből az eszközértékből még hiányzó részt: 20 000-(7400+60) = 12 540 E Ft-ot. Helyes-e ez a gondolatmenet? Vagy megállapodhatnak úgy is, hogy visznek 20 000 E Ft értékű ingatlant és 20 000 E Ft összegű kötelezettséget? Visznek 20 000 E Ft értékű ingatlant, 3x20 = 60 E Ft értékű jegyzett tőke mellett 19 940 E Ft eredménytartalékot? Jól gondoljuk, hogy ezen kiválásos beolvadás során összesen öt vagyonmérleg-tervezetet kell készíteni? A természetben kiadott részesedés egyik vagyonmérlegben sem szerepel? Kiválásos beolvadáskor felmerül-e az ingatlanok után illetékfizetési kötelezettség?

Kérdés: Vállalkozásunk közvetítési céllal licenceket (szoftverhasználati jogosultságokat) vásárol, és változatlan formában, de nem változatlan áron értékesíti vevőinek, amelyeket egy összegben előre számláz, és amelyek két üzleti évet érintenek. A számviteli törvény – véleményünk szerint – nem ad egyértelmű besorolást arra vonatkozóan, hogy a licenc áruként vagy szolgáltatásként kezelendő? Adótanácsadóink szerint az adójogszabályok és a NAV állásfoglalásai egyértelműen szolgáltatásnyújtásnak tekintik a licencek értékesítését. Amennyiben vállalkozásunk szolgáltatásként kezeli ezeket, akkor jár el helyesen, ha az értékesítéssel érintett üzleti évet követő évre eső árbevételt és a kapcsolódó költséget/ráfordítást elhatárolja, vagy akkor, ha az értékesítés üzleti évében teljes összegében elszámolja az árbevételt és minden kapcsolódó költséget/ráfordítást?

Kérdés: "A" társaság értékesíti a befejezetlen saját rezsis beruházásként 105 millió Ft értékben nyilvántartott (építési engedéllyel rendelkező) termelő célú ingatlanát egy másik, az értékesítő "A" társasággal kapcsolt vállalkozásban álló "B" társaság részére, az értékesítő "A" társaság haszonélvezeti jogával terhelten. Az adásvételi szerződésben rögzítik, hogy az ingatlan forgalmi értéke 100 millió forint. A szerződő felek az ingatlan bruttó vételárát az eladó "A" társaság haszonélvezeti jogával terhelten 26 millió forintban határozták meg. Az értékesítés a hatályos jogszabályok szerint fordított adózás szerint történik, az adót a vevő közvetlenül az adóhatóságnak fizeti meg (adólevonási jog gyakorlásával). Az eladó "A" társaság 15 évig tartó haszonélvezeti joga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerül. Az adásvételi szerződés szerint haszonélvezeti jogot nem alapítottak, hanem azt fenntartotta az eladó kft., ezért azt nem is kell számlázni, nem terheli áfa. Hogyan kell könyvelni a fenti gazdasági eseményt az eladó, illetve a vevő társaságnál? Hogyan jelenik meg az eladó könyveiben a haszonélvezeti jog, és mi lesz az értéke?

Kérdés: A közterületen elhelyezett, önkormányzat által vásárolt kukákat a tárgyieszköz-nyilvántartóban kis értékű gépként kell nyilvántartani? Értékük kb. 40 000 Ft-tól 100 000 Ft-ig terjed, használatuk alapvetően meghaladja az egy évet. A kérdést feltenném még a közlekedési táblákra, valamint az utcanévtáblákra is, kell-e értékkel szerepelniük a tárgyieszköz-nyilvántartóban kis értékű gépként?

Kérdés: A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 3. §-ának (1) bekezdése szerint a vadászati jog – mint vagyoni értékű jog – a földtulajdonjog elválaszthatatlan részeként a földtulajdonost illeti meg. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.4.1. pontja értelmében, amennyiben a földtulajdonos a földjét bérbeadás útján hasznosítja, és a bérleti szerződés időtartama az 5 évet eléri, a termőföld bérbeadásából származó bevétel adómentes. Ha a termőföld bérbeadása során a föld bérlője és a vadászati jog bérlője nem ugyanazon természetes vagy jogi személy, akkor is adómentes a vadászati jog bérbeadás útján történő hasznosításából származó bevétel, az 5 évet elérő szerződés esetén?

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?