Tőketartalék emelése

Kérdés: Társaságunk a likviditás biztosítása érdekében tőketartalék-emelésre készül. A saját tőke aránya, a jegyzett tőke megfelel a törvényben meghatározottnak. Tőketartalék-emelés lehetséges-e a jegyzett tőke emelése nélkül?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem lehetséges! A tőketartalék-emelés csak a jegyzett tőke emelésével együtt valósulhat meg. Ez az általános szabály!Az Szt. 36. §-ának (1) bekezdése felsorolja a tőketartalék növekedésének jogcímeit. Feltételezve, hogy a kérdező társaság kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Anyagköltség tartalmáról részletesen

Kérdés: Azt, hogy mit kell anyagköltségként kimutatni, illetve mivel kell az anyagköltséget csökkenteni, tömören az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése tartalmazza. Kérem, hogy az anyagköltségre vonatkozó ismereteket részletesebben mutassák be annak érdekében, hogy az eddig alkalmazottak helyességéről vagy helytelen voltáról meggyőződhessünk!
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény szerint anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét, továbbá a vásárolt növendék, hízó- és egyéb állatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.
Kapcsolódó címke:

Szociális szövetkezet könyvelése

Kérdés: A szociális szövetkezetet hogyan kell könyvelni? Kettős könyvvitellel? A tagi befizetéseket számlára kell befizetni?
Részlet a válaszából: […] A szociális szövetkezet sajátos szövetkezet, az erre vonatkozó részletes szabályokat a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény tartalmazza. Így a szociális szövetkezet mint szövetkezet gazdálkodó szervezetnek minősül. Megerősíti ezt az Szt. 3. §-a (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.
Kapcsolódó címke:

Mezőgazdasági szövetkezet megszűnése

Kérdés: Hogyan lehet megszüntetni egy mezőgazdasági szövetkezetet, amelyik csak vagyonmegóvást végez? Az állam a kívülállók és a nyugdíjasok üzletrészét megvásárolta, és azt visszajuttatta a lekötött tartalékba. Jelenleg 21 tag van, amelynek nagy része nyugdíjas.
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:367. §-a alapján a jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános szabályait kell a szövetkezet megszűnése esetében is alkalmazni. Az általános eseteken túlmenően jogutód nélkül szűnik meg a szövetkezet abban az esetben is, ha tagjainak a száma hét fő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.
Kapcsolódó címke:

Öröklés a gazdasági társaságban

Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?
Részlet a válaszából: […] Azzal kezdjük, hogy az örökség értékét a hagyatéki eljárás lefolytatása el ő tt kell meghatározni, még akkor is, ha az örökös az örökhagyó egyenes ági rokona. Az üzletrész öröklése esetén az örökölt üzletrész forgalmi értéke tekintend ő az üzletrész szerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.
Kapcsolódó címke:

Kilépő bt.-tagra jutó vagyon elszámolása

Kérdés: A bt. egyik beltagja ki szeretne lépni a társaságból. A rá jutó jegyzett tőke 10 egység, a rá jutó saját tőke 100 egység, részesedésének forgalmi értéke 120 egység. A Ptk. 3:150. §-ának (2) bekezdése szerint a taggal forgalmi értéken kell elszámolni. Helyes-e, ha a Ptk. előírását úgy értelmezem, hogy a kilépő tagnak 120 egység vagyon jár? Hogyan kell a bt.-nél könyvelni a forgalmi értéken történő elszámolást?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Ptk. 3:150. §-a alapján a bt. kilép ő tagjával a tagsági jogviszony megsz ű nésekor el kell számolni. Az elszámolás során meg kell állapítani, hogy a tagsági jogviszony megsz ű nésének id ő pontjában milyen forgalmi értéket képviselt a társaság vagyona, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.
Kapcsolódó címke:

Pénzbeli vagyoni hozzájárulás helyett más

Kérdés: Egyszemélyes kft. a jegyzett tőkéjének 10%-át készpénzben alapításkor teljesítette, a házipénztárba. A fennmaradó összeggel két éven belül fogja feltölteni a jegyzett tőkét. Ha az alapító okiratba azt jegyezték be, hogy készpénzben fogja teljesíteni a fennmaradó jegyzett, de be nem fizetett tőkét, ezt kiválthatja eszközapportálással is? Személygépkocsi is apportálható? Ha igen, értékbecslés szükséges, vagy elegendő az adásvételi szerződésben megjelölt eladási ár? Utóbbi esetben az áfa nélküli vagy az áfás ár vehető figyelembe?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak szerint az egyszemélyes kft. élt a Ptk. 3:162. §-ában foglalt lehetőséggel. Ennek a technikai lebonyolítása úgy történik, hogy amikor a jegyzett, de még be nem fizetett tőke a Ptk. szerint feltöltésre kerül, akkor a még be nem fizetett pénzbeli vagyoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 25.
Kapcsolódó címke:

Szövetkezeti tagsági viszony megszüntetése

Kérdés: Szövetkezetünk tagja társasági viszonyát megszüntette, és kérte vagyoni hozzájárulásának (befektetői részjegyének) kifizetését. A részjegy névértéke 1240 E Ft, visszavásárlási értéke 6340 E Ft. A kifizetés 8 év alatt részletekben történik. A felosztható vagyonrész (saját tőke mínusz lekötött tartalék) 61 000 E Ft, amelyből a jegyzett tőke 12 000 E Ft, a tőketartalék 47 000 E Ft, az eredménytartalék 2000 E Ft. A tőketartalékban a korábbi években beruházásokhoz kapcsolódóan kapott támogatások szerepelnek, amelyeknek a tőketartalékba helyezéséről jogszabály rendelkezett. A támogatásokat feltételekhez kötötten folyósították, melyeket a szövetkezet teljesített, így a tőketartalékban nyilvántartott összeget nem terheli visszafizetési kötelezettség.
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz szükség lenne a kérdésekre is, ezekről azonban a kérdező megfeledkezett. Milyen kérdések lehetnek? A szövetkezet helyesen állapította meg a befektetői részjegy visszavásárlási értékét? A visszavásárlási érték és a névérték különbözetét terheli-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.
Kapcsolódó címkék:  

Tagi kölcsön rendezése a végelszámolás előtt

Kérdés: A társaság végelszámolással szeretne megszűnni, azonban akadályozza ezt a tagi kölcsön miatt felmerülő illetékfizetési kötelezettség, valamint a keletkező társasági adó. A társasági adó is a tagi kölcsön miatt keletkezik, mivel a bevételt meg kell növelni azzal. Megszűnéskor is csak az előző évi veszteség 50%-át lehet figyelembe venni? Így illetéket és társasági adót is kell fizetni ugyanazon összeg után?
Részlet a válaszából: […] A végelszámolás során alapvető követelmény az, hogy a hitelezők igényei kielégítésre kerüljenek. Hitelezői igénynek minősül a tagok (tulajdonosok) tagi kölcsön miatti követelése is. Ezt nem feltétlenül kell a végelszámolás előtt rendezni, de a tagi kölcsön miatti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.
Kapcsolódó címkék:  

Pótbefizetés nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással

Kérdés: A Ptk. 3:183. §-ának (2) bekezdése alapján: "A pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető." Egy veszteséges társaság esetében teljesíthető-e a tőkepótlás a tagok által nyújtott fejlesztési kölcsön pótbefizetéssé történő átminősítésével?
Részlet a válaszából: […] Pontos a hivatkozott Ptk.-előírás, de az előzményeket sem lehet figyelmen kívül hagyni. Ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteség fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, meg kell határozni azt a legmagasabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.
Kapcsolódó címke:
1
6
7
8
19