Pótbefizetés nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással

Kérdés: A Ptk. 3:183. §-ának (2) bekezdése alapján: "A pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető." Egy veszteséges társaság esetében teljesíthető-e a tőkepótlás a tagok által nyújtott fejlesztési kölcsön pótbefizetéssé történő átminősítésével?
Részlet a válaszából: […] Pontos a hivatkozott Ptk.-előírás, de az előzményeket sem lehet figyelmen kívül hagyni. Ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteség fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, meg kell határozni azt a legmagasabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.
Kapcsolódó címke:

Törzstőkefeltöltés időpontja

Kérdés: Milyen időponttal történjen a kft. törzstőkefeltöltése 3 millió forintra? Lehetséges-e részletekben feltölteni a 3 millió forintot? A feltöltési kötelezettség írásban történő kinyilvánítása 2017. március 15. Lehetséges-e 2017. évben ezt kifizetni? Melyik az az időpont, ameddig ezt rendezni kell?
Részlet a válaszából: […] A kft. esetében a törzstőke 3 millió forintra történő feltöltésének határideje többször módosult. Ebben a sorban utolsó időpont a 2017. március 15-e. Eddig az időpontig a társasági szerződést úgy, olyan időponttal kell módosítani, hogy a 3 millió forint összegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.
Kapcsolódó címke:

Kilépett, belépett kültag tőkéjének kezelése

Kérdés: A bt. kültagja kilépett a bt.-ből, egy másik személy belépett ugyanazzal a tőkeösszeggel. Kell-e pénztárbizonylatot kiállítani, vagy elég a jegyzőkönyv alapján könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A bt.-nek a pénzkezelési szabályzatában kellett szabályoznia, hogy mikor kell bevételi-kiadási pénztárbizonylatot kiállítani, és mikor lehet a bevételi-kiadási pénztárbizonylat helyett egy más bizonylattal dokumentálni a pénzmozgást. Az adott esetben a kérdés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.
Kapcsolódó címke:

Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] Az átalakulással kapcsolatos jogi szabályok egyrészt a Ptk.-ban (a jogi személyek általános szabályai, a gazdasági társaságok közös szabályai, az egyes gazdasági társasági típusokra vonatkozó előírások között), másrészt az egyes jogi személyek átalakulásáról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.
Kapcsolódó címke:

Elszámolás a szövetkezet tagjával

Kérdés: Szövetkezeti tagunk vagyoni hozzájárulással rendelkezik, a tagsági jogviszonyát meg akarja szüntetni. Kérheti-e a vele való elszámolást? Megilleti-e a tagsági jogviszony időtartama alatt keletkezett, a vagyoni hozzájárulásra jutó saját tőke a lekötött tartalékkal csökkentett összegben?
Részlet a válaszából: […] Az új Ptk. hatálybalépését követően a szövetkezetre – mint gazdasági társaságra – vonatkozó előírásokat nem a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény tartalmazza, hanem a Ptk. A kérdéshez kapcsolódóan a szövetkezetnek – értelemszerűen – úgy kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy jövő évi számviteli változásokat már a nyári adócsomag (a 2016. évi LXVI. törvény) is tartalmaz, de nem lehet kizárni a novemberben közzétételre kerülő módosításokat sem. A már kihirdetett módosítások érdemi része az uniós irányelvek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.
Kapcsolódó címke:

Sajátos törzstőkefeltöltés

Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőkefeltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazottakra – több alkalommal – igyekeztünk az akkori ismereteink alapján választ adni. A számviteli elszámolására vonatkozó választ azonban csak a 2016. évi LXVI. törvény tartalmazta. Jelen válaszban összefoglaljuk a sajátos törzstőkefeltöltésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.
Kapcsolódó címkék:  

Szövetkezetből kilépő tag járandósága

Kérdés: A szövetkezet saját tőkéjét jelentősen megemelte az ingatlanok piaci értéken történő értékelése (felértékelése). A taggal történő elszámolás esetén az értékelési tartalékot is szerepeltetni kell az elszámolás alapjának meghatározása során? Igazságos ez a korábban kilépett tagokkal szemben?
Részlet a válaszából: […] Az új Ptk. hatálybalépése előtt a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 51. §-ának (3) bekezdése alapján a tagsági jogviszony megszüntetése vagy megszűnésének esetén a tagot, illetve az örököst (jogutódját) a részjegy névértéke, valamint a tagsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Negatív saját tőke

Kérdés: Külföldi tulajdonban lévő egyszemélyes kft. saját tőkéje a veszteség miatt az év végére várhatóan negatív lesz. 2015-ben a saját tőke 249 millió Ft, a jegyzett tőke 150 millió Ft, a tőketartalék 313 millió Ft, az eredménytartalék -214 millió Ft. Az I-VII. hónap alapján készített számítások szerint a saját tőke 3 millió Ft. Kell-e taggyűlést tartanunk az azonnali tőkevesztés miatt, vagy elegendő, ha két év tőkehiányát tükröző beszámoló után intézkedünk a feltőkésítésről? A veszteség miatti saját tőke rendezésére pótbefizetést lehetne előírni. A tulajdonosi kölcsön felhasználható ehhez?
Részlet a válaszából: […] Első kérdés: kell-e taggyűlést tartani? A válasz egyértelműen következik a Ptk. 3:189. §-ának (1) bekezdéséből.Az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy– a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.
Kapcsolódó címkék:  

Tulajdonosi kölcsön apportálásával tőketartalékba helyezés

Kérdés: A kft. a jelentős összegű anyavállalati kölcsön miatt alultőkésítés címén még társasági adót is fizet. A feltőkésítés során célszerű lenne olyan nagyságú saját tőkét kialakítani (kb. 3000 millió Ft összegben), ami kiküszöbölné az adófizetést. A tulajdonosi kölcsön apportjával végre lehetne hajtani a tőkeemelést úgy, hogy a jegyzett tőke és tőketartalék aránya 10:2990 legyen? Milyen adó- és illetékterhe van az apportnak? Lehet csak a tőketartalékot növelni a tulajdonosi kölcsönből?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:99. §-ának (1) bekezdése szerint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. A tulajdonosnak tagi (tulajdonosi) kölcsön nyújtásából adódóan van követelése a kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.
Kapcsolódó címke:
1
7
8
9
19