81 talált állásfoglalás a végszámla kifejezésre

Kérdés: Építési vállalkozó 2009. évben építési engedélyhez kötött, fordítottan adózó beruházásra kapott megbízást, amelyet 2009 decemberében átadott. A szerződés szerint részszámlák, illetve végszámla kibocsátására volt jogosult a vállalkozó. A végszámlát – a decemberi tényleges átadás ellenére – 2010. 01. 04-i teljesítési időponttal állította ki. A végszámla összegéből – garanciális visszatartás címén – a vállalási ár 10%-a levonásra került, pénzügyi rendezése 5 év múlva várható. A szerződéshez kapcsolódó alvállalkozói számlák és anyagbeszerzések – egy alvállalkozó kivételével – 2009-ben elszámolásra kerültek. Hogyan járunk el helyesen? Ha a végszámla teljes összegét 2009. évi bevételként számoljuk el? A 2010-ben benyújtott alvállalkozói teljesítmény számláját is? Vagy a számlára feltüntetett teljesítési időpontot vegyük figyelembe? Nem sértjük meg az óvatosság elvét, ha a garanciális visszatartásra kerülő 10%-os összeget 5 évig követelésként mutatjuk ki? Nem lenne célszerű a várható garanciális kötelezettségekre céltartalékot képezni? Ha igen, milyen összegben?

Kérdés: Ingatlanépítéssel foglalkozó cég előszerződést kötött "A" céggel lakóingatlan adásvételéről. Az értékesítendő lakás az előszerződés időpontjában szerkezetkész állapotban volt. A felek megállapodtak az átadás időpontjában, és abban, hogy a vevő a vételárat részletekben fizeti ki. Az előszerződésben a vevő lehetőséget kapott arra, hogy a végleges adásvételi szerződésben maga helyett más személyt jelöljön ki. A vevő ("A" cég) bejelentette, hogy a szóban forgó ingatlant egy harmadik személy fogja megvásárolni. Az előszerződés szerint az eladó több előlegszámlát bocsátott ki, a végszámlát viszont az új vevőnek kell kiadnia. Hogyan számoljuk el a fenti ügyletet? Mi legyen az előlegszámlák sorsa? Kell valamilyen megállapodás a három részvevő fél között?

Kérdés: A társaság több millió forintos projektet végez szerződés szerint, amelyről egy előlegszámlát, 2 részteljesítésről szóló számlát és egy végszámlát bocsát ki. A végszámla mínusz előjellel tartalmazza az előleget és a részteljesítéseket. Kell-e teljes értékű végszámla? Ha igen, hogyan kell azt kontírozni? Szerintünk egy előlegszámlát és 3 részteljesítésről kiállított számlát kellene kibocsátani, vagy 3 előlegszámlát és egy végszámlát. Melyik megoldás a helyes?

Kérdés: Elfogadható-e, ha az ügyviteli szoftver a partnerfolyószámlán – mint a tartozások és kötelezettségek kartonján – az előleg elszámolásakor/beszámításakor a végszámlát előleggel csökkentett összegben, azaz a számla fizetendő végösszegében jeleníti meg?

Kérdés: 100 000 eurós vevőszámlát kell kiállítani. Az előleg 48 000 euró volt. A számlázóprogram szerint a kiszámlázott szolgáltatás 100 000 euró + áfa, ebből lejön az előleg, 40 000 euró + áfa, a számla végösszege 60 000 euró + áfa. A 12 000 euró áfaösszegét feltünteti a teljesítésnapi MNB-árfolyamon. Milyen árfolyamon könyvelem az árbevételt és az áfát, mivel az előlegfizetési és a teljesítésnapi árfolyam különböző, a végszámlán sem szerepel a 100 000 euró áfájának megfelelő forintösszeg?

Kérdés: Cégünk nyomdaipari tevékenységet végez. Ehhez szükségünk van nyomdaipari bérmunkára. Ezzel egy másik nyomdát bízunk meg. Helyesen számláztak-e nekünk úgy, hogy a teljesítés időpontjára két számlát állítanak ki, egy részszámlát euróban, egy végszámlát pedig forintban?

Kérdés: Az elszámolási időszakos ügyletek fogalmába beletartozhat-e az új autópálya melletti növénytelepítés? Az ügylet már 2007. évben kezdődött, és 2008-ban még nem fejeződik be. A szerződés szerint a parképítő alvállalkozónak joga van havonta részszámlát kiállítani, a teljesítéshez kötötten, a végszámla a teljes átadáskor esedékes. A részszámlák fizetési határideje és a teljesítés időpontja meg kell, hogy egyezzen? Vagy ez nem tartozik a "folyamatos szolgáltatás" alá? A végszámlánál szintén ez a kérdés.

Kérdés: Pályázati úton elnyertük egy nagy projekt megvalósítását. A projekt egyrészt építésiengedély-köteles, másrészt építési engedélyt nem igénylő munkákból áll. A megrendelővel kötött szerződés fix összegű, a pénzügyi teljesítésnél részszámla-kibocsátási lehetőségünk van a műszaki tartalmak, készültségi fokok teljesítése szerint, bizonyos időközönként. A részszámlákat, illetve a végszámlát teljes egészében fordított áfásan állíthatjuk ki annak ellenére, hogy a szerződés tárgya tartalmaz építési engedélyt nem igénylő részelemeket is?

Kérdés: Belföldi vevő részére devizában 2 db előlegszámla került kiállításra. Az áfatartalmat az akkori árfolyam használatával határoztuk meg. A végszámla is devizában készült. A végszámlán az előlegek soronként levonásra kerültek, s maradt a nettó érték + áfa euróban fizetendő összeg. A különbözetként mutatkozó áfát a végszámla teljesítési időpontja szerinti euróárfolyammal kell forintra átszámítani, vagy a végszámla teljes összege szerinti áfa forintra átszámított összegéből a korábban fizetett áfaösszegek levonásával? Ezek az összegek eltérnek, így vita van az eladó és a vevő között.

Kérdés: Cégünk magánszállásadással foglalkozik. A vendégház nyitásakor az árakat úgy alakítottuk ki, hogy azok tartalmazzák a reggelit és az idegenforgalmi adót is. Vendégeink szobafoglalásukat online felületen maguk végzik. A foglalást csak akkor garantáljuk, ha a várható teljes végösszeget előre átutalják. Ez esetben az előleg beérkezésekor előlegszámlát kell kiállítani. Milyen áfakulcsot kell alkalmazni? A végösszeg tartalmazhatja az idegenforgalmi adót is, de a foglaláskor nem derül ki, hogy a vendégnek kell-e azt fizetnie vagy nem kell. Helyesen járunk-e el, ha 20 százalékos előlegről állítjuk ki a számlát? Ez esetben, ha áfára kötelezett a vendég, és semmi egyéb szolgáltatást nem vesz igénybe, a végszámla áfasora negatív értéket mutat az előleg levonása után.